Elérés, válaszadási arányok és tendenciák

1. Elérés, válaszadási arányok és tendenciák Szemerszki Marianna DPR Szakmai Klub, 2010. március 17.

2. Online kérdőívek: érvek pro és kontra Mellette: • viszonylag olcsó és gyors • egyidejűleg sok hallgatóhoz/végzetthez eljuttatható • az adatok azonnal rendelkezésre állnak • a kitöltési arányok nyomon követhetőek, szükség szerint beavatkozás történhet • megfelelő szerkesztési, programozási technikákkal viszonylag hosszú kérdőív is megszerkeszthető Ellene: • elérési nehézségek (a szükséges e-mail címek rendelkezésre állnak-e) • válaszadási arányok, reprezentativitás kérdése • a többes vagy illetéktelen kitöltés veszélye („védett” kérdőív) • a válaszok „minősége”

3. Néhány az elején tisztázandó kérdés • Milyen kutatási eszköz(öke)t alkalmazunk? - személyes megkérdezés - csak online kérdőív - csak postai kérdőív - online kérdőív + postai/email kérdőív kombinációja • Kik alkotják az alappopulációt? - hallgatók (képzési szintek – FSZ, PhD, aktív-passzív, külföldiek) - végzettek (végzés éve, képzési szintek , 3-féle végzettségi szint) • Mit tekintünk megfelelő válaszadási aránynak? - TÁMOP 4.1.1. előírásai - kis létszámú intézmények, nagy komplex egyetemek - intézmény egészére és/vagy karokra és/vagy szakokra érvényes adatok

4. Még mielőtt nekilátunk Kikre terjedjen ki a kutatás, mi legyen a kutatás céljaira nem „alkalmas” vagy a kutatásba nem bevonható hallgatókkal/végzettekkel? • külföldi hallgatók • a megkeresést elutasítók, adataikat letiltók Mi legyen a kézbesíthetetlen, „visszapattant” felkérő levelekkel? - arányuk akár 4-5% is lehet – frissítés, elírások miatt - mennyire „bejáratott”, mennyire használják az email-t, többes email cím - mennyire friss az adatbázis Ki küldje ki a leveleket? • központi (intézménytől független) szerverről • intézményi rendszer (számítóközpont, tanulmányi osztály) Hol tárolják az adatokat? • központi (intézménytől független) szerveren • intézményi szerveren

5. Anonimitás és megbízhatóság • Nyílt kérdőív: + anoním • a kérdőív kitöltése nem szakítható meg, nem folytatható később • nem ellenőrizhető, ki töltötte már ki és ki nem • nem ellenőrizhető ki hányszor töltötte ki • Belépési azonosítóhoz (jelszó) kötött kérdőív: +/- anoním, de bizalmon alapszik - bizalom hiányában a válaszadási arány alacsonyabb lehet, mint nyílt kérdőív esetén + a kérdőív kitöltése megszakítható, később is folytatható + a ellenőrizhető, ki töltötte már ki és ki nem, kinek kell emlékeztető levelet küldeni + többszöri kitöltés nem lehetséges + megoldható, hogy a különböző célcsoportok tagjai különböző kérdőívet kapjanak - a jelszó, belépési azonosító kiküldése idő- és pénzigényes (e-mail vs hagyományos levél)

6. Az elérés, elérhetőség növelése • Minél több fórumon tudatosítani a potenciális résztvevőkkel a felmérés tényét, idejét, körülményeit, fontosságát (honlap, egyetemi/főiskolai lapok, belső hirdetőfelületek) • Megszerezni a célcsoport bizalmát, az egyetemmel/főiskolával való együttműködési készséget • Ehhez megfelelő hivatkozások, intézményi „támogató nyilatkozatok”, hallgatói önkormányzat ill. egyéb szervezetek segítsége, figyelemfelhívása • Az adatbázisok frissítése, az elérhetőségek pontosítása mind a jelenlegi hallgatók, mind a végzettek esetében • Legyen visszacsatolás: a tapasztalatokról be kell számolni, a fontosabb eredményeket nyilvánosságra kell hozni

7. A válaszadási hajlandóság időbeni alakulása(egy 2009. évi online adatgyűjtés) Intézmény 1 Intézmény 2

8. Példák a válaszadási arányra(két online kutatás tapasztalatai) Eurostudent vizsgálat (2009. április-május) Végzős BSc-hallgatók vizsgálata (2008. december-2009. január)

9. A nem válaszolók összetétele és csoportjai • 1. Akikkel nem sikerül email kapcsolatot felvenni: Elérésük bizonytalan vagy nem lehetséges - adatbázisok, levelezési listák frissítése, több módszer kombinációja, más módszerek • 2. Akik elérhetők, de nem válaszolnak: • Nem járulnak hozzá adataik kezeléséhez • Nem válaszolnak - motiváció növelése (pl. rövidebb kérdőív, kötődés kialakítása A nem válaszolók és a válaszolók demográfiai stb. összetételének ellenőrzése!

10. A válaszadási arány növelése/1 Technikai és kérdőív-szerkesztési lehetőségek: • Az online kérdőív hossza (kb. 20-25 perc) • könnyen kezelhető kérdőív • dinamikus legyen, egyénre szabott (a nem releváns kérdések átugorhatók legyenek) • a kitöltés ne legyen túl bonyolult (egyszerű kérdések, skálavégpontok feltüntetése) • csak a szükséges mértékben legyen hibaüzenet, ha valamelyik fontos kérdést a kérdezett kihagyja • el kell dönteni, lehessen-e visszalépni a kérdőívben: miután itt a kérdések alapvetően tényekre irányulnak, ezt a lehetőséget célszerű meghagyni • egyes kérdések esetében érdemes megkönnyíteni a válaszadást azzal, hogy a korábban adott válasz emlékeztetőül megjelenik a kérdésben (pl. az elsőként megadott szak neve)

11. A válaszadási arány növelése/2 A bizalom és az együttműködés feltételének megteremtése: • A hallgató/végzett együttműködését el kell nyerni, érezze, hogy a kérdőív érte (is) van, legyen megszólítva • Az országos kérdésblokkokon túlmenően az intézmény- és/vagy szakspecifikus kérdések a hallgatók számára is fontosak és jelzik a valódi érdeklődést • Figyelni a kérdőív-kihelyezés időpontjára (ünnepnapok, más kutatások, hallgatói munka-terhek) • Ahhoz, hogy a hallgató/végzett bizalmát elnyerjük, tudnia kell, hogy adatai nem kerülnek illetéktelen kezekbe • A kérdőívet kitöltő kapjon visszajelzést az eredményekről • Legyen lehetősége kommentelni a kérdőívet, hogy jövőre még jobb legyen • Más módokon is ápoljuk az öregdiák kapcsolatot

12. Köszönöm a figyelmet!