1 / 15

Ásványok, kőzetek kialakulása a Földön

Ásványok, kőzetek kialakulása a Földön. Ásvány -és kőzettan. Glonczi Gyula. Az univerzum keletkezése.

azizi
Download Presentation

Ásványok, kőzetek kialakulása a Földön

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Ásványok, kőzetek kialakulása a Földön Ásvány -és kőzettan Glonczi Gyula

  2. Az univerzum keletkezése Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet GeorgeGamov elméleti fizikusdolgozott ki Kant nyomán az ún. „Big-bang", a nagy robbanás elmélete. Eszerint a jelenlegi Univerzum egyősanyag gigantikus robbanása következtében jött létre kb. 10-20 milliárd évvel ezelőtt.

  3. A Föld szerkezete és kémiai összetétele Mai ismereteink szerint a Föld fejlődése során a forgás, a fokozatos lehűlés és a gravitáció eredményeképpen gömbhéjakba rendeződtek az anyagok. Ezeket a koncentrikusan elhelyezkedő gömbhéjakat összefoglalva geoszféráknak nevezzük.

  4. Az ásványok és kőzetek keletkezése A kőzetek olyan nagy kiterjedésű ásványtömegek, illetve jellemző összetételű ásványegyüttesek, amelyek meghatározott természeti folyamatban egységesen képződnek, s a Föld szilárd kérgét alkotják. Az egy ásvány tömegéből álló kőzeteket monominerális vagy homogén kőzeteknek nevezzük. A kőzetek együttesen képződött ásványok jellemző társulása. A kőzetek keletkezésük szerint három nagy csoportra bonthatóak.

  5. Magmás kőzetek 1) mélységi magmás kőzetek: akkor alakulnak ki, ha a felfelé haladó kőzetolvadék nem éri el a felszínt -> a lassan hűlő magma megreked, benne lévő kémiai anyagok kiválnak és megmerevednek. Például a gránit. 2) vulkáni kiömlési kőzetek: ebbe a csoportba tartozik valamennyi láva eredetű kőzet nagy területeket több száz méter vastagságban fednek le pl.: riolit, andezit, bazalt 3) vulkáni törmelékes kőzetek: a felaprózódott kiömlési kőzetek csoportja minden kiömlési kőzetnek megvan az aprózódott, tufa változata is: pl. riolittufa, andezittufa, bazalttufa

  6. Bazalt

  7. Üledékes kőzetek Törmelékes üledékes kőzetek: a fizikai aprózódás és a kémiai mállás során keletkezett kőzettörmelék felhalmozódik, ezeket hívjuk törmelékes üledékes kőzeteknek pl. homok, homokkő (legjelentősebb), lösz, agyag, márga Vegyi üledékes kőzetek: vegyi eredetű kőzetek csoportja (pl. kősó, mészkő, dolomit) szerves eredetű üledékes kőzetek szerves anyagokat tartalmazó kőzetek csoportja (pl. mészkő, kőszén, kőolaj)

  8. Átalakult kőzetek A kőzetátalakulás a már meglévő kőzetnek újabb, más kőzetté való alakulását jelenti ilyen folyamat a Föld mélyében uralkodó hő és nyomás hatására megy végbe pl. gneisz, csillámpala, márvány

  9. A kristály jellemzői A kristály (ógörög, krüsztallosz = jég) homogén, diszkontinuális térkitöltésű, anizotróp térrács, aminek külső megnyilvánulása a sík lapokkal határolt mértani test. Jellemzői • Homogén (egynemű), kémiailag teljesen egységes, legkisebb része is az egész kristállyal azonos összetételű. • Anizotróp. A kristály tehát egy homogén anizotróp test. • Rendezett. • A kristály tehát atomok, ionok, molekulák szabályos periódikus elrendeződése.

  10. A kristálykémia története A XVIII. sz. második felében a svéd I. Bergmann figyelte meg elsőnek, hogy a kalcit és a kősó ütésre, az ezekre jellemző poliéderekre, "ütési idomokra" hullik. Ennek alapján vezette be R. J. Haüy 1784-ben az ún. dekreszcencia elvet, minek alapján a kristály hézag nélküli, kontinuális illeszkedésű poliéderekből áll, melyek irányoktól függő elrendeződése eredményezi a különböző kristályformákat.

  11. A Bravais féle 14 elemi cella Bravais elméleti megfontolások alapján jutott arra a következtetésre, hogy a kristályokban a részecskék térrácsszerűen helyezkednek el, a részecskéket pedig egyszerűen pontoknak tekintette. Geometriai alapon igazolta, hogy a kristály külső szimmetriájával összhangban, az összes lehetséges kristályrácsok tizennégy féle elemi cellára vezethetők vissza

  12. Köszönöm a figyelmet!

More Related