Multimédia és tudásmenedzsment Dr. Krisztián Béla PTE FEEK

1. XIV. Multimédia az oktatásban konferencia 2008. szeptember 25-26.Zsigmond király FőiskolaMultimédiaaz oktatásban Multimédia és tudásmenedzsment Dr. Krisztián Béla PTE FEEK

2. Egyre nagyobb arányban megfoghatatlan Forrásai: 1. humán tőke (az alkalmazott ismeret, tudás, kompetencia) 2. szervezeti tőke (know-how) 3. ügyféltőke (a vevőkör elégedettsége) 4. szociális tőke (a szervezet kapcsolatrendszere) 5. média-felkészültség Mérése: IAM ‘intangibleasset monitor’ és a BSC ‘balancedscorecard’ A szervezeti vagyon KRISZTIÁN BÉLA PTE FEEK

3. Emberi erőforrás, tőke A gazdaság által mozgatott anyagi erőforrások mennyisége és ennek a tőkének a természete meghatározó az eredményesség tekintetében. Ebben meghatározó az emberi erőforrás, az emberi tőke szerepe, aki létrehozója és alakitója, elviselője a gazdasági folyamatoknak. Az emberi erőforrásokat tudásuk alapján és miatt menedzselni szükséges.

4. A TUDÁS A tudás az ismeretek olyan rendszerének birtoklása, melyben az egyes ismeretek egymással összefüggenek és készek az alkalmazásra. Szintjei: felismerni tudás felidézni tudás alkalmazni tudás

5. A gondolkodási képességek fejlesztése a műveleti gondolkodás erősítése (matematika, természettudományok kiemelt szerepe), az emberi információfeldolgozás (szervezés, tárolás, felidézés, memorizálás) folyamataira figyelés. az általános képességek fejlesztése a merev tartalmi szabályozások helyett,

6. A tudás megszerzése Iskolák, iskolán kivüli rendszerek, szervezett és önálló formák, - elektronikus tömegmédiák kommunikációs és információs technológiák átalakították a tudás megszerzésének évszázados technikáit, kitágították a hozzáférés körét. - az iskola mellett a gazdasági és társadalmi élet más helyszínei is képesek nagy mennyiségű érvényes tudás átadására. Tematikus TV-csatornák, az Internet keresőprogramjaival lexikonok tucatjainál bővebb információkínálatban böngészhetünk, a számítógépes multimédia-alkalmazások szórakoztató tanulást tesznek lehetővé. Az érdeklődésnek megfelelő, bőséges, az iskolarendszeren kívül szerzett tudásszerzésre van lehetőség, miközben a tanulási motivációj, érdeklődés is erősödik. Az iskolák több ok miatt sem tudják állni a versenyt (pl. források hiánya, másrészt a tanulásról, tanításról kialakult kép merevsége , stb.) .

7. A TUDÁS SZERVEZÔDÉSEI SZAKÉRTELEM, KOMPETENCIA, MÛVELTSÉG A szakértelem, kompetencia és mûveltség A/ egyik közös jellemző, hogy mindegyik inkább a tudás egészlegességét, rendszerszerűségét sugallja, nem pedig az egyes tulajdonságokat, vagy tudáselemeket jelöli. B/ A másik közös vonás, hogy mind a három, tulajdonképpen a „jó” tudás szinonimája.

8. A tudás fajtái A kijelentéses (proporcionális) tudás A képi tudástípus Tudás:képességek,készségek

9. Explicit (E), tacit (T) Tudástranszfer utjai: T→E – externalizációT→T – kombinációE→T – internalizációE→E – szocalizáció Identifikáció az egyénben és a szervezetben A tudás típusai KRISZTIÁN BÉLA PTE FEEK

10. Az „információs”-piramissok adat, bővülő információ, több tudás kellő eszközhasználat kellő motiváció „intelligence” bölcsesség tudás információ adat „értékvonal” KRISZTIÁN BÉLA PTE FEEK

11. A MÉDIA FOGALMA • Először is egészen tág értelemben a média a mondanivaló kifejezésére használatos közvetítő közegek összessége. 2. Amikor azonban nagy általánosságban foglalkozunk a médiával akkor a mondanivaló kifejezésére használt fórumok, éspedig a sajtó, a rádió, a televízió és a világháló kifejezési formáiban létrejött nyilvános fórumok összességét lrtjük ez alatt. 3. A kifejezés legelterjedtebb, bár gyakran elég homályos alkalmazása egy harmadik, szűkebb jelentés megkülönböztetését teszi szükségessé. Ebben az értelemben a média a rádiózás és televíziózás műsorszolgáltatásainak összessége, amelybe olykor - tegyük hozzá mindjárt - beleértik az internetet, pontosabban annak "tartalomszolgáltatását" is, esetleg a távközlés rendszerint nem-nyilvános mondanivalót továbbító legkülönbözőbb új szolgáltatásait, a telefonpornótól a nagymamának küldött sms-köszöntőig. Mindhárom szóhasználat kifogástalanul érthető, a gyakorlatban jól felismerhető. Az egyes médiumok szigorú elhatárolása a közöttük lejátszódó egyre erőteljesebb koherencia miatt amúgy is szükségtelen, lehetetlen. KRISZTIÁN BÉLA PTE FEEK

12. A TUDÁSMENEDZSMENT • A tudásmenedzsment jelenti a tudás előállítását, megszerzését, tárolását állandó frissítését és elterjesztését a cégeken belül. • A tudásmenedzsment olyan vállalati képesség, amelynek segítségével megismerik, hasznosítják és folyamatosan bővítik azt a tudást, amellyel az emberek rendelkeznek,. • Ennek során folyamatosan fejlesztik az ehhez szükséges infrastruktúrát azzal a céllal, hogy folyamatosan új termékekkel és szolgáltatásokkal jelenhessenek meg és új piacokat hódíthassanak meg a tartós versenyképesség érdekében. Ebben kiemelt szerepe van a médiának KRISZTIÁN BÉLA PTE FEEK

13. Knowledge management (KM) = az egyéni és szervezetbe allokált ismeretek (tudás) kezelése, hasznositása. Megközelítés, amely lehetővé teszi egyének, csoportok számára, hogy a tudást, kollektíven és rendszerezetten létrehozzák, megosszák és alkalmazzák üzleti céljaik elérése érdekében, ezt a tudást mindenki menedzselje, saját (önmenedzselés) és a szervezet (vezetés) érdekében. Mi a tudásmenedzsment? KRISZTIÁN BÉLA PTE FEEK

14. Tudáshálók szerveződése (2006) KRISZTIÁN BÉLA PTE FEEK

15. A professzionális tudásmenedzsment feladata A tudásalapú gazdaság továbbépitése, a tanuló társadalom feltételeinek megteremtése. Ehhez szükséges: a releváns tudás pontos meghatározása, a tudás termelésének és elosztásának megszervezése. Ebben a folyamatban a közoktatás csak az egyik szereplő, amelynek együtt kell működnie más tanulási szervezetekkel és formákkal, és amelynek meg kell találnia helyét és szerepét az egyre élesebb tudáspiaci versenyben. Az OECD (OrganisationforEconomicCo-operation and Development) oktatáskutatással és fejlesztéssel foglalkozó szakosított szervezete a CERI (Centre forEducational Research and Innovation).

16. A gazdasági életben szükséges tudáskategóriák A tények ismerete (know-what). Általában ezt nevezzük információnak, jellemzője, hogy kisebb egységekre bontható, rendszerezhető, csoportosítható, továbbítható. Az információ keresését, szelektálását és felhasználását is tanulni kell. Az okok ismerete (know-why). A természetben, az emberi elmében és a társadalomban végbemenő változások alapelveinek és törvényeinek ismerete. E tudás megszerzéséhez elengedhetetlen a befektetés a tudományok és a közoktatás fejlesztésébe, a képzésben pedig nélkülözhetetlen a kísérletezés, a terepmunka, a tapasztalatszerzés. Az út ismerete (know-how). A képességek és a készségek fejlesztésével elsajátítható szakértelem, minden gazdasági tevékenységben óriási szerepe van. A tudás legkevésbé megközelíthető és a legbonyolultabban átadható válfaja, ezt a legnehezebb mások által is használható információvá alakítani, hiszen elsajátítása folyamán is szüntelenül változik a tartalma. Van elméleti és gyakorlati része, nemcsak egyénekben, hanem közös területen működő csoportokban is kifejlődhet. A megfelelő személyek ismerete (know-who). Az információkhoz jutás ismerete és a szociális kapcsolatok melyek egyre fontosabbá válnak a termelésben és az említett három tudásfajta megszerzésében is. Ez a tudásfajta magában foglalja a társas kapcsolatokra való készséget, a kommunikáció és az együttműködés képességét is.

17. Az allokálandó tudások beszerzési helyei felkutatása A tudás(ok) feltérképezése A tudás / ismeret felhalmozása Intelligencia és tudástérképek A szinergia hatások gerjesztése (kreatív súrlódás) A tudás tervszerű megosztása Új (tudás) értékek előállítása (value adding – „értékhozzáadás”) A tudásmenedzsment célja KRISZTIÁN BÉLA PTE FEEK

18. A tanulás minden fajtája Szakmai közösségek; „kávéautomata” Informális elektronikus csatornák Nyomtatott és egyre inkább elektronikus adatbázisok, könyvtárak Más külső források (konferencia, tanulmányút) Saját kutatások „Kreatív súrlódások” Információszerzési alkalmak KRISZTIÁN BÉLA PTE FEEK

19. Kitekintés az e learning világára.Változó szerepek a médiák területén KRISZTIÁN BÉLA PTE FEEK

20. A kommunikáció optimalizálása (a formális szabályozás, az informális ösztönzés) A tanulás ösztönzése és elismerése A bizalom megteremtése A szervezet aktivizálása (tanuló vállalat) Tudásgenerálás, -feldolgozás KRISZTIÁN BÉLA PTE FEEK

21. KRISZTIÁN BÉLA PTE FEEK

22. A sikeres tudásmenedzsment vezetési feltételei: • a probléma-megoldási folyamatban való aktív szerepvállalásra kell ösztönözni az embereket • bátorítani kell a tudáshálózat kialakulását, kialakítását • lehetővé kell tenni, hogy a munkatársak minden szükséges információhoz hozzájussanak KRISZTIÁN BÉLA PTE FEEK

23. Amiket ma lehet elkezdeni... Keresési technikák megtanitása (idő, célorienáltság, alkalmazás) Publikációk hozzáférhetővé tétele a weben A felsőoktatási portálok naprakészsége Szabályozott belső kommunikáció mellett levelezőlisták, fórumok fenntartása Kapcsolatfelvétel azonos érdekű szervezetekkel Példák a felsőoktatásból KRISZTIÁN BÉLA PTE FEEK

24. Köszönöm a figyelmet! További eredményes munkát kivánok! krisztb@feek. pte.hu KRISZTIÁN BÉLA PTE FEEK