1 / 21

A társadalmi tervezés lehetőségei a települési és a kistérségi tervezésben

A társadalmi tervezés lehetőségei a települési és a kistérségi tervezésben. Csatári Bálint geográfus, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Kecskemét cs a tbal @rkk .hu. A gondolatmenet. Néhány új településtervezési elv: Motto: A tervezés minden, a terv semmi. Az előzményekről

ida
Download Presentation

A társadalmi tervezés lehetőségei a települési és a kistérségi tervezésben

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A társadalmi tervezés lehetőségei a települési és a kistérségi tervezésben Csatári Bálint geográfus, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Kecskemét csatbal@rkk.hu

  2. A gondolatmenet • Néhány új településtervezési elv: Motto: A tervezés minden, a terv semmi. • Az előzményekről Motto: Nem szabad mindig mindent újrakezdeni! • Az integrált fejlesztési stratégia lényege Motto: Sikeres jövőkép - távlatos gondolkodás! • Fontos „tények és képek” Motto: A település színtere, kerete és eredménye isa teljesgazdasági társadalmi átalakulásnak. • A lehetséges teendők • Tervezők, kutatók, fejlesztők, programozók • A helyi gazdaság és társadalom meghatározó szereplői • A településpolitika képviselői, közgyűlés, bizottságok, részönkormányzatok

  3. Mi történik általában? erőforrások, információk, kultúrák nemzeti határokon átlépő áramlása, globális hatalom, kívülről diktált szabályok korlátok nélküli növekedési kényszer erőforrások beszűkülése Mik a következmények? a tájak kizsigerelése a közösségek felbomlása uniformizálódás az autonómia csökkenése az identitások feloldódása Mi lehet a reakció? a helyi erőforrások felértékelődése a fenntarthatóság biztosítása a sokszínűség biztosítása a közösségi - kulturális tér megerősítése A globalizáció a lokalitás nézőpontjából

  4. A „kis”-tér (település,város, kistérség) Valós közösség Érzékek, érzelmek Területileg, kulturálisan meghatározott Helyi értékrend, tradíciók Területi, helyi kötődés Informális önszerveződés Stabilitás Saját „politika” A „nagy” – tér (régió, ország, Európa) Virtuális közösség Érdekek, számítás Traszkulturális, plurális Univerzális értékek Mobilitás Formalizált, strukturált szervezet Állandó változás Külső politika (Faragó László, MTA RKK nyomán) A kis- és a nagyléptékű terek jellemzői

  5. A modern és posztmodern (vidék)fejlődési fogalmak tartalmi összehasonlítása,G. Fekete Éva közlése ]

  6. A „sikeres” településtervezés összetevői • Szerkezeti változások segítése („ új gazdaság” és sokoldalúság) • A megújuló képesség (ötletesség, innováció, tudás) támogatása • A helyi társadalom szükségszerű átalakulása szélsőségeinek mérséklése • A gazdasági, társadalmi, kulturális alapú kapcsolatrendszerek építése és sikeres település- ill városhálózati integráció • Élhető, kellemes, fenntartható környezet

  7. A városfejlesztés összefüggéseinek értelmezése

  8. A vidék lokális „tudáskészlete”

  9. A vidék „elfoglalása”(Timár J. nyomán)

  10. A települési és kistérségi tervezés előzményeiről • Rendszerváltás – városkörnyékek megszűnése, megyék szerepének átalakulása,”tétova települések a térben” • első PHARE programok, szabad települési társulások • Területfejlesztési törvény – a „hivatalos” kistérségek megalalkulása • A SAPARD vidéki térségek szerveződése • A LEADER típusú vidéki térségek szerveződése • A még „hivatalosabb” többcélú kistérségi társulások szerveződése • Helyi vidékfejlesztési irodák…”a hely irodái (?)” … a társadalmasítás és a szinergia hiánya

  11. A foglalkozásváltás és aktivitás

  12. A kistérségek változó clusterei

  13. A lokális kulturális szervezettség és a kistérségi fejlettség

  14. Amatőr csoportok

  15. Látogatottság

  16. „Tervezhető” térségtípusok

  17. A kistérség három alapkritériuma • térbeli homogenitás • természeti • települési • funkcionalitás • identitás • hagyományok • kultúra • közösség • autonómia (szubszidiaritás)

  18. Összegzés 1. • A kultúra és a közösség szerepe nőni fog. • Félő, hogyha elvész a „saját kultúra”, akkor az „integrált kultúra” sem lesz sikeres. • A kistérség, mint területi szervezési egység kiválóan alkalmas az alulról – a települések közösségére, összefogására – építkező, és a szükséges sokszínűséget biztosító integrált, komplex szemléletű tervezésre és fejlesztésre.

  19. Összegzés 2. • A helyi társadalom által megélt tér élménye és az vele való azonosulás minősége független a területi – hatalmi – politikai beosztásoktól. Ezt a politikának is tudomásul kellene venni … • …és a szubszidiaritás (valódi) elve szerint erőteljesen decentralizálni kellene a kistérségek életképességéhez szükséges jogokat és forrásokat. • Erre lehetne valódi, nyitott, okos közösség és társadalmi tervezést építeni.

  20. Köszönöm a figyelmet! Várom kommentárjaikat, bíráló megjegyzéseiket és kérdéseiket!

More Related