A vállalat alapítása

1. A vállalat alapítása

2. A vállalat alapítása • A vállalatalapítás jogi aktus, az adott ország társasági törvénye szabályozza, lehetőségeit főként a piac állapota határozza meg, de jelentős szerepe lehet az állami gazdaságpolitikának is.

3. Vállalatalapítási motivációk: #1 • Egyéni motivációk: nyereség, pénzügyi függetlenség, önmegvalósulás, egyéni képességek kipróbálása, alkotni akarás, függetlenség, hatalomvágy. • Környezetből fakadó motivációk: szellemi vagy anyagi elismertség hiánya a munkahelyen, túl sok hierarchikus lépcső.

4. Vállalatalapítási motivációk: #2 • Kétfajta vállalatalapító személyiség van: • Gyakorlatra, szakmai ismeretekre építő vállalatalapító, korábban általában szakmunkás volt. Általában nem törekszik nagyobb jövedelemre, kicsi marad, indok: főleg a függetlenség. • Menedzser típusú vállalatalapító, elsősorban a vállalkozók köréből származik, felsőfokú végzettségű, van vezetési tapasztalata. Általában akkor alapít vállalatot, ha karrierjében törés keletkezik, főleg külső pénzforrásokat használ, nagy kockázati tényezők, specializált vállalat, fontosak a fejlesztési eredmények. Kezdeti kudarc, vagy gyors gyarapodás.

5. Vállalati dinamika • Fúzió: két vállalat egyesülése új vállalat létrehozására. • Felvásárlás: egy vállalat részleges vagy teljes tulajdonba vétele. • Szövetkezetek: a közös vállalkozás sajátos formája, ahol a tagok rendszerint a vezetésben is részt vesznek, oly módon, hogy az egy tag-egy szavazat elv érvényesül.

6. Vállalatok megszűnése – csőd • az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak a vállalatnak az adósságait, amely nem képes pénzügyi kötelezettségeinek eleget tenni. (önkéntes, vagy kényszerű) • a magyar törvények három változatot ismernek: csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás.

7. Alapítás folyamata • Két alapforma: • egyéni vállalkozások, az 1990. évi V. tv szabályozza. • társas vállalkozások, amelyet az 1988. évi VI. tv (GT) szabályozza. (Nem tárgyaljuk a szövetkezeteket – ezek ugyancsak társas vállalkozások - és az alapítványok vállalkozási tevékenységét).

8. 1. Egyéni vállalkozás #1 • belföldi természetes személy, aki üzletszerűen, saját nevében és kockázatára rendszeres haszonszerzés céljából gazdasági tevékenységet folytat. • feltételek: • vállalkozói igazolvány; • engedélyhez kötött tevékenység esetén képesítési követelményeknek való megfelelés; • APEH bejelentés.

9. 1. Egyéni vállalkozás #2 • nem kaphat vállalkozói igazolványt: • akit gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek; • akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt 1 évet meghaladó szabadságvesztésre ítéltek; • akit az adott foglalkozás gyakorlásától eltiltottak; • aki egyéb jogszabályban előírt foglalkozási tilalom alá esik; • akinek korábban kiadott vállalkozói igazolványát visszavonták.

10. 2. Társas vállalkozások #1 • GT csak a tv által meghatározott formában hozható létre: • jogi személyiség nélküli társaságok: • közkereseti társaság (kkt); • betéti társaság (Bt). • jogi személyiséggel rendelkezők: • egyesülés; • közös vállalat (kv); • korlátolt felelősségű társaság (Kft); • részvénytársaság (Rt).

11. 2. Társas vállalkozások #2 • a GT fogalmi elemei: • üzletszerű, folyamatos gazdasági tev.; • vagyoni hozzájárulás a tagok részéről; • közös kockázatvállalás a tagok között; • saját cégnév alatti jogalanyiság, jogképesség (a tagoktól külön, magának a társaságnak lehetnek jogai és kötelességei).

12. 2. Társas vállalkozások #3 • GT alapítás folyamata: • társasági szerződés megkötése, vagy alapító okirat; • cégbírósági bejelentés; • cégbírósági • - végzés; • - cégbejegyzés; • - közzététel a Cégközlönyben.

13. A vállalat magatartási elmélete: • A vállalat nem cselekvő egész, az érintettek koalíciója. • Sok alternatíva, cél van – optimalizálás helyett kielégítő megoldás. • Az információhoz jutásnak és az információ felhasználásának költsége van. • Döntéshozók – korlátozott racionalitás => lehetetlen az optimalizálás!

14. Megbízó – ügynök elmélet: • A döntések túlnyomó részét a menedzsment hozza, a profit nagy része mégis a tulajdonosoké. A tulajdonosok nem tudják „rendesen” ellenőrizni a vezetőket.

15. Vállalattípusok, vállalkozási formák

16. A főbb vállalati formák #1 • Egyéni vállalkozó: a hagyományos tőkés vállalkozás, a tulajdonos által irányított vállalat. A vállalat tulajdonosa személyesen irányítja a vállalat működését, ellátja a menedzseri feladatokat is. Teljes mértékben ismeri a vállalatot, mindig jelen van, minden alkalmazottat személyesen ismer. Ez a vállalati forma viszonylag kisméretű vállalatot feltételez. • A tulajdonos célja a bevételek és a költségek különbözetének, a profitnak a maximalizálása. A tulajdonos korlátlan felelősséget vállal, ami azt jelenti, hogy személyes vagyonával is felel a vállalat tartozásaiért.

17. A főbb vállalati formák #2 • Egyetlen személy tulajdonában lévő üzleti vállalkozás. • Jogi felfogásban a vállalkozás és a vállalkozó, valamint a személyes jövedelem és a vállalkozás profitja ugyanaz. Nem jogi személy. • Előnyök: alapítása és megszüntetése egyszerű, áttekinthetőség, a vállalkozó függetlensége, az üzletmenetre vonatkozó nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség hiánya, adózási kedvezmény. • Hátrányok:szerényebb nyereségszerzési lehetőségek, pénzügyi erőforrásokhoz jutás korlátozottsága, túlzottan sokoldalú követelmények a vállalkozóval szemben, korlátlan felelősség.

18. A főbb vállalati formák #3 • Társaság: két vagy több tulajdonos által alapított személy és/vagy tőkeegyesülés jellegű üzleti vállalkozás, ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelősségén. • Előnyök: egyszerű alapítás, adózási előnyök, tulajdonosi lehetőség nagyobb tőke nélkül, jogi védettség viták esetére, jelentősebb tőke és hitelforrások, a folytatás lehetősége tulajdonosváltás esetén. • Hátrányok:személyi konfliktusok lehetősége, agresszív törekvés lehetősége az alkalmazottaknál partnerségre, világos menedzseri felelősség hiánya.

19. A főbb vállalati formák #4 • Jellemzői: • A résztvevők sajátos érdekközössége • A tulajdonosok személyi vagyonától elkülönült önálló szervezeti, ügyviteli mechanizmusok. • Szervező erejű szerződések keretében közös gazdasági vállalkozásra, koordinációra irányul.

20. A főbb vállalati formák #5 • Korlátolt felelősségű társaság: minden résztulajdonos csak saját részesedésének mértékéig felel a vállalat tartozásaiért, nem pedig az egész vagyonával. Ilyenformán csökken a résztulajdonosok kockázata, tehát az üzletrészek eladásával nagy összegű pénztőkét lehet összegyűjteni.

21. A főbb vállalati formák #6 • Részvénytársaság: a társasági formák közül a legnagyobb vállalatokra jellemző forma. A részvényesek a vállalat tulajdonosai. Összességükben ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek, mint a tulajdonos-menedzser, egyenként részvénytulajdonuk mértékében. • A részvényesek tehát jogot formálhatnak a vállalat profitjának elsajátítására. A részvényesek összességét képviselőiken keresztül megilleti a munkafelvétel és elbocsátás joga. Mindegyik részvényes eladhatja részvényét, így tulajdonjogait áruba is bocsáthatja.

22. A főbb vállalati formák #7 • A részvényesek nem személyesen látják el a vállalat irányításának feladatát, hanem igazgatótanácsot választanak és fizetett menedzsereket alkalmaznak. A menedzserek érdekei: • a vállalat növekedése, mert ezzel hatalmuk növekszik; • személyes fogyasztásuk növekedése.

23. A főbb vállalati formák #8 • A tulajdonosi és a menedzseri érdekek tehát eltérnek egymástól és bizonyos mértékben ellentétbe is kerülnek. Ezért a tulajdonosoknak olyan ösztönző rendszert kell alkalmazniuk, amely a menedzserek érdekévé teszik a vállalati profit növekedését. (Pl. a menedzserek részvényekhez jutnak, vagyis résztulajdonosokká válnak; profitfüggő jutalékrendszer kialakítása, magas fizetés…). • A vállalat (formájától függetlenül) működésének célja a minél nagyobb profit elérése, egyszóval a profit maximalizálása.

24. A főbb vállalati formák #9 • Tisztán tőkeegyesülés jellegű társaság, ahol a tulajdonosok a társaság működéséért a részvénytulajdonukon túl semmilyen felelőséggel nem bírnak. • A tulajdonosok kiléte jogilag közömbös, a tulajdonosok elvben bármikor (ha a közgyűlés megszavazza) felmondhatnak a menedzsmentnek. • Előnyök: a tulajdonosok korlátozott felelőssége, korlátlan élettartam. • Hátrányok: nyilvános adatszolgáltatási kötelezettsége, az alapítás és megszűntetés bonyolult és költséges.

25. A főbb vállalati formák #10 • Főbb különbségek az egyes társaságok között: • A társulással járó feltételek, következmények • Társasági tevékenység jellege • Alapítás körülményei, bejegyzés kötelezettsége • Felelősségi viszonyok • A társaságokban részt vevő tagok korlátlanul (kkt., bt-nél min. 1 beltag) vagy korlátozott (kft – csak a törzsbetétig) felelőséggel tartoznak a társaság működéséért. • Jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok: bt., kkt.

27. Nonprofit vállalatok összefoglaló táblázata

28. A vállalkozások költségei és a költségfüggvények

29. A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #1 • A ráfordításegy naturális fogalom, a ténylegesen felhasznált eszközök (élő- és holtmunka, anya-gok) természetes mértékegységben kifejezett mennyisége, tehát nem értékösszeg. Pl.: kombájn/ha, m2, db, kg… • A költség a tényleges ráfordítások pénzben kifejezett értéke. (Lehet pl. USD, Ft, Euró…) • A kiadás nem ugyanaz, mint a ktg, vagy szűkebb, vagy tágabb fogalom, a pénzeszközök csökkenése. Általában a jövőbeni felhasználásra vásárolt készletek, anyagok beszerzésére, v. más működési feltételek felhasználására kifizetett pénzösszeg.

30. A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #2 • A vállalati ktg-ek csoportosítása: • számviteli és gazdasági ktg-ek; • explicit- és implicit ktg-ek; • fix- és változó ktg-ek rövid távon.

31. A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #4 • Számviteli költségnek nevezzük a folyó ktg és az amortizáció (tartós lekötések értékcsökkenésé-nek) összességét. • folyó költség: azon termelési ráfordítások értéke, amelyek az adott időszakban merülnek fel és a termék eladásával meg is térülnek. • Gazdasági költség:a számviteli ktg-nél tágabb fogalom, mert magába foglalja a termelés érdekében felmerült v.mennyi ráfordítás pénzben kifejezett értékét, vagyis a számviteli költséget és az alternatív költséget is. • Alternatív költség: egy haszonáldozat, elveszett hozam, amelyről a vállalkozás érdekében le kellett mondani. Így pl.: a kamat, a vállalkozó saját munkabére, melyek általában megtérülnek és a vállalkozóé lesznek. • Az alternatív ktg a vállalatban felhasznált termelési tényezők átlagos normális, elvárt hozadékát foglalja magába, ezért ezt normál profitnak is nevezzük. • A normál profit tehát egy adott üzletágban elérhető profit, adott üzletághoz kötődik, ezért nem egységes Ktg-ként értelmezhető, illetve a számviteli profit részeként is értelmezhető.

32. A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #5 • Megjelenésüket tekintve lehetnek: • explicit- vagy kifejezett költségek, azok, amelyek adott időszak folyamán a termeléssel kapcsolatosan felmerülnek és számlákon, pénzügyi átutalásokban, kifizetésekben kifejezett formában megjelennek (pl: munkadíj, bérleti díj, energiaktg, szállítási díj, kamatktg.) • implicitköltség: rejtett költség, az alternatív ktg azon része, amely ugyan pénzkifizetés formájában nem jelenik meg, de tényleges ráfordítás, így a gazd-i döntéseknél szükséges számbavenni. (pl.: saját munka-, illetve tőkeráfordítás)

33. A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #6 • Avállalat összes ktg-e két részre osztható(TC=FC+VC): • fix költségek (Fix Cost;FC): állandó költségek, amelyeket akkor is fizetni kell ha nincs kibocsátás (pl. amortizáció, bérleti díj, kölcsönök kamata – ezek tehát nem változnak a termelés volumenének változásával) • változó költségek (Variable Cost;VC):a kibocsátás mennyiségével együtt változnak (pl. anyagköltség, munkabér, energiaköltség) • A változó költség és a termelés volumenének változása közötti összefüggés lehet: • lineáris: amikor a változó költség pontosan követi a termelés változásának ütemét és irányát • degresszív: amikor a változó költség a termelésnél kisebb mértékben változik • progresszív: a változó költség gyorsabb ütemben nő vagy csökken mint a termelés

34. A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #7 • Az árbevétel (R) az eladott termékek mennyiségének és árának a szorzata. • Bruttó profit: az árbevételből levonjuk a folyó, explicit költségeket (ag, munkabér, energia). • Számviteli profit: az árbevételből levonjuk a számviteli költségeket (vagyis a folyó ktg-eket és az amortizációt). • Gazdasági profit: az árbevételből levonjuk a gazdasági költségeket (vagyis a számviteli ktg-eket [folyó ktg +amortizáció] és az alternatív ktg-eket [saját munka- és tőkeráfordítás pénzben kifejezett értékét]).

35. A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #3 ÁRBEVÉTEL (R) A termelés gazdasági költségei: a termelés érdekében felmerült v.mennyi ráfordítás pénzben kifejezett értéke Alternatív költség Gazdasági profit Implicitköltség Normál profit Számviteli költség: Számlákon megjelent + elszámolható az adott időszakban (közvetlen ktg + amortizáció) Számviteli profit EXPLICIT költségek Bruttó profit

36. A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #8 • A vállalat profitjának (π) összetevői (= a bevétel – költségek) mindegyike függ a termelés méretétől, vagyis: π (q)=R(q)-TC(q) R, TC R TC A jelen esetben a vállalat az „a” és „b” pontok között nyereséges Q a b

37. A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #9 A teljes ktg tehát felírható a következő alakban: TC=FC+VC TC TC VC FC Q

38. A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #10 • Az átlagktg (ATC) az egységnyi termékre jutó ktg. • Beszélhetünk az: • átlagos fix ktg-ről (AFC), amely a termékegységre jutó fix ktg-et mutatja, az összes fix ktg és a termelés hányadosa: AFC=FC/Q • átlagos változó ktg-ről (AVC), amely a termékegységre jutó változó ktg-et mutatja, az összes változó ktg és a termelés hányadosa: AVC=VC/Q • átlagos összktg-ről (ATC), ami term.egységre jutó teljes ktg-et mutatja, az összes ktg és a termelés hányadosa: ATC=TC/Q Felírható a változó és fix összegeként is: ATC=AVC+AFC

39. A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #11 • A határktg az egységnyi kibocsátásnövekményre jutó ktgnövekményt jelenti, vagyis azt a ktg-változást, amelyet egy egységnyi pótlólagos termékkibocsátás okoz.

40. A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #11/a Fedezeti pont MC AC, MC EXTRAPROFIT ATC MC1 AVC MC0 MC2 AFC Üzembezárási pont Q2 Q0 Q1 Q

41. A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #12 • A ktgfüggvények jellemzői: • Ha a cég semmit nem termel, akkor is ktg-be kerül, mert a fix ktg nagysága független a kibocsátástól • Kevés termék előállítása nagy indulóktg-el jár, de a ktgnövekedés lassul a termelés fokozásával. • A határ- és ktgfüggvények U alakúak. • Az ATC és AVC függvények közelítenek egymáshoz, hiszen a különbség közöttük az FC, ami a termelés fozozásával csökken. • A határktg (MC) először csökken, majd növekszik és az ATC, illetve AVC függvényeket azok minimumánál metszi. • Az MC és ATC metszési pontjánál nagyobb értékek esetén a vállalat nyereséges, attól kisebb értékeknél veszteséges.

42. Az ÁKFN-struktúra összes klts (TC) ÁR Költség Bevétel p C R Bevétel (R) változó klts (VC) F pF állandó klts (FC) Q (forgalom) QF

43. A fedezeti mennyiség (QF) számítása: Az ÁKFN-struktúra

44. Az ÁKFN-struktúra • Számítsa ki az alábbi adatok alapján, hogy hány db terméket kell annak a vállalkozónak előállítania, aki nem akar veszteséget termelni a gazdasági év végére? • A termék állandó költsége egy év alatt: 60.000.000,- Ft • Egy db termék ára (átlagár): 3.840,- Ft • Egy db termékre eső változó költség: 2.000,- Ft • A számítás: • QF = 60000000 /(3840 – 2000) = 32609 db/év • A vállalkozónak tehát min. 32609 db-ot kell a termékből legyártania a nullszaldóhoz.

45. A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb

46. A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. • A befektetést motiváló legfontosabb tényezők: • érték megőrzése, gyarapítása – a vagyontárgyak értékállandósága, -növekedése korlátozott mennyiségük miatt biztosabb, mint a pénzformában tartás (kp, takarékbetét). • folyó jövedelemszerzés – ilyen lehet az osztalék, bankbetét vagy értékpapír kamata…

47. A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. • Minden esetben a befektetést a betéti kamathoz hasonlítják, hiszen ez egy jól kiszámítható, kockázat-mentes befektetési forma, így kockázattal járó befektetésbe csak akkor fektetnek, ha annak hozama, haszna ennél a kamatnál magasabb. • A tőkebefektetések értékelésénél mindig figyelembe kell venni az időt, csak azonos időpontra átszámított jövedelmeket és ktg-eket szabad összehasonlítani! Ez alapján beszélhetünk: • jelenértékről és • jővőértékről.

48. A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. • jelenérték (PV: Present Value): egy jövőbeni pénzösszeg vagy pénzösszeg-sorozat mai pénzben kifejezve. • t= az évek száma • Ct= a t. évben esedékes összeg • r= az éves pénzlekötés, bankbetétkamatlábának századrésze

49. A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. • nettó jelenérték (NPV): a befektetés révén megszerzett tőkejószág jelenértékének és a megszerzés, befektetés pénzráfordításának különbsége. • NPV>0 -a befektetés sikeres • NPV=0 -teljesen mindegy, de a kockázat miatt nem biztos, hogy megvalósul • NPV<0 -a befektetést nem célszerű megvalósítani

50. A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. PL: • Eladásra kínálnak egy államkötvényt, amit 2 év múlva 20.000,- Ft névértéken lehet beváltani. Mennyiért érdemes ma megvásárolni, ha a piaci kamatláb 6 %-os? • PV=[1/(1+0,06)2]*20000 = = (1/1,1236)*20000= 17.800,- Ft => nem több, mint 17.800,- Ft-ért érdemes megvásárolni (beváltani)!