School Bullying in the USA – Problems, Research, Results in the 199 0s and 2000s

1. School Bullying in the USA – Problems, Research, Results in the 1990s and 2000s ATTILA KŐSZEGHY senior lecturer TESOL Kölcsey Ferenc Reformed Teacher Training College Debrecen, Hungary

2. Aggressive behaviours Proactive (instrumental) aggression Reactive aggression Directed at a victim as a result of an aversive event that elicited anger or frustration in the perpetrator. Directed at a victim to obtain a desired outcome (eg. property, power, etc.) BULLYING

3. What is bullying? A person is bullied/victimized if he/she is repeatedly, through a period of time put to negative actions The victim cannot defend him/herself in the power structure of the community The victim is not provoking (the bully is not ”reacting” to sg previously done).

4. Roles in a bully situation * bullies assistant, reenforcer C O N T I N U U M * aggressive bullies bully by-stander * bully-victims victim * victims OF ROLES outsider, on-looker, not involved defender, sympathizer

5. Types of bullying pushing shoving kicking hitting Physical Direct (overt) aggression threatening name-calling teasing Verbal Indirect (covert) aggression ignoring Relational excluding gossiping

6. How did research on bullying start? Daniel Olweus (Norway) coined the term ”mobbing” in 1972 an individual or a group of individuals harassing, teasing, pestering their peers 1982 three 14-year-old boys committed suicide for being extremely harassed by classmates The Ministry of Education in Norway launched a national campaign against bullying in 1984

7. How did research on bullying start in the USA? First research on school bullying in the USA --- late 1980s, early 1990s 1999 >>> school shooting at Columbine High School, Colorado US Secret Service report on school shooters (between 1974-2000): Registers one commonality among 41 school shooters 71% had been a target of a bully earlier in their lives. early 2000s --- a proliferation of research in the field of school bullying

8. How much is bullying pervasive in American schools? J.H. Hoover, R. Oliver, R.J. Hazler (1992) ”Bullying: Perceptions of adolescent victims in the Midwestern USA” [School Psychology International.13, 5-16.] Junior high and high school students 88% > reported to have observed bullying 77% > reported to have been a victim of bullying

9. G.M. Batsche and H.M. Knoff (1994) “Bullies and their victims:Understanding a pervasive problem in the school” [School Psychology Review, 23, 165-175.] • *bullying is a pervasive form of violence in schools; • * research has to find out about the relationship between bullying and • School climate • Academic performance

10. S.P.Limber et al.(1997) „Bullying among school children: preliminary findings from a school/based intervention program” [Fifth Annual International Family Violence Research Conference, 1997 June, Durham, NH] 25% of students in Grade 4 through 6 admitted to bullying anotherstudent in the preceding 3 months.

11. T.R.Nansel et al. (2001) „Bullying behaviors among US youth: Prevalance and association with psychosocial adjustment” [Journal of American Medical Association, 285, 2094-2100.] surveyed 15 686 students in Grade 6 through 10 across the US 29,9% reported frequent involvement in bullying 13% as a bully 10,6% as a victim 6,3% as a bully-victim

12. W.M. Craig, D.J. Pepler (1997) “Observations of bullying and victimization in the schoolyard” [Canadian Journal of School Psychology, 13. 41-59.] Videotaped aggressive and socially competent children in Grade 1 through 6 on the playground of a Canadian school 85% were involved in bully episodes 30% active participation 23% observing the interaction 12% intervening 74% respectful to the bully 23% respectful to the victim

13. What are the major observations of American research? Bully-victim continuum “Bully” and “victim” are not static groups of roles of a dyadic pattern ( The problem is much more complex than the categorical, dichotomous, bully or victim dyadic pattern. ) (( Relevant for understanding the motivations of students involved, and for prevention programs.))

14. Definition of bullying > Subset of aggression > Proactive form of aggression > Direct and indirect forms of bullying > Repeated exposure to negative action > Different position of participants in the power structure of the community (Mind-theory?)

15. Assessment of bullying > Self-report > Peer nomination > Teacher nomination > Behavioral observation

16. Viewing bullying from a Social-Ecological Perspective > Bullying is not an individual deviant behavior >Bullying is the result of a complex interplay between the individual and his/her environment (peers, family, school atmosphere, society, etc)

17. Thank you for your attention attilakoszeghy@gmail.com

19. Tanári attitűd-vizsgálatok az iskolai zaklatás kutatásbanaz Amerikai Egyesült Államokban Kőszeghy Attila attilakoszeghy@gmail.com KFRTKF Debrecen

20. Az iskolai zaklatás fogalma • „Egy tanulóval zaklatás történik, illetve annak áldozata, ha ismételten, hosszú időn át negatív cselekményeknek van kitéve, amelyet egy vagy több más tanuló csinál(tat) vele.” (Olweus,20001) • A zaklató és áldozata között nincs hatalmi egyensúly, és a zaklatás ismétlődően történik. (Olweus,20001)

21. Az iskolai zaklatás kutatások megindulása az USA-ban 1990-es évek eleje >>>>>>iskolai zaklatás kutatások megindulása 1999 Columbine High School (Littleton, Colorado Állam)Media fókusz 2000-es évek>>>>>>>>>> iskolai zaklatás kutatások számának robbanásszerű megnövekedése

23. Az iskolai zaklatás kutatása az USA-ban • [A zaklató és az áldozat nem statikus ellentétpárok, hanem – ahogy azt az amerikai kutatás már bizonyította (Espelage, Bosworth, Simon, 2000.) – egy tengely olyan két szélsőértéke, amely mentén számos szerep képzelhető el, melyek közül más-más szituációkban más-más szerep jut - gyakran ugyan annak a személynek is.] • Egyes becslések szerint a mai amerikai iskolások közül ezen szerepek valamelyike – zaklató, áldozat, zaklató-áldozat - a tanulók közel 30%-át érinthetik(Nansel, Overpeck, Pilla, Ruan, Simmons-Morton, Scheidt, 2001.)

24. Észreveszik-e a tanárok a zaklatást? • egy svájci óvodában készült vizsgálat szerint összhang figyelhető meg a gyerekek és a pedagógusok által megfigyelt zaklatások száma között (Alsaker és Valkanover, 2001.) • a kutatások nagyobbik hányada azonban úgy találja, hogy a tanárok a zaklatás kisebb elterjedtségéről számolnak be, mint a diákok, pl. 939 amerikai vidéki általános iskolással és 37 tanárral végzett vizsgálat szerint (Stockdale et al., 2002.) • egy (bel)városi brit középiskolákban készült felmérés szerint a diákok a 26% jelentette ki, hogy vele már történt hasonló, míg a tanárok ezt az értéket 5-10% körűlinek itélték. (Pervin és Turner,1994)

25. Jelentik-e a tanárok a zaklatást? amerikai iskolákban a tanárok nem jelentették a zaklatásos eseteket,(még a 90-es években sem) mert • 1999 előtt (lövöldözés a Columbine középiskolában) ez a probléma nem került a a Média érdeklődésének homlokterébe; • a diákok nem hajlandók beszámolni olyan esetekről, amikor a tanár nem volt jelen - félve a zaklató megtorlásától; • a tanárok – még akkor is, ha felismerik mértékét és jelentőségét – hezitálnak, hogy jelentsék-e, attól való félelmükben, hogy ez saját szakmai megitélésüket rontja; (Alsakev és Valkanover, 2001.)

26. A tanárok zaklatás-fogalma a tanárok zaklatás fogalma gyakran szűkebb, mint amit a kutatás indokolna, mert * 138 brit pedagógus (óvodától a középiskoláig) között végzett vizsgálat azt mutatja, hogy bár a zaklatás fizikai és verbális formáival tisztában voltak, nem tekintették viszont a zaklatás fajtájának a kiközösítést (Boulton, 1997.) * 116 kanadai pedagógusjelölt között végzett vizsgálat szerint inkább a fizikai támadást tekintik zaklatásnak, mint a szóbeli összetűzést, a kiközösítést pedig még kevésbé érzik a zaklatáshoz tartozónak, mint a szóbeli összetűzést;(Craig, Henderson és Murphy, 2000.) * 71 brit középiskolai tanár között végzett felmérés szerint a megkérdezettekértették a résztvevők hatalmi helyzetében való eltérés jelentőségét a zaklatásban, ismerték a zaklatás különböző fajtáit (fizikai, érzelmi,stb), de nem említették az ismétlődést mint döntő tényezőt. (Siann, Callaghan és Lockhart, 1993)

27. A tanári személyiség és a zaklatás a tanárok személyisége befolyásoló tényező a zaklatás felismerésében: + Borg és Falzon(1989) kutatásai alapján a férfi tanárok hajlamosabbak komolynak tekinteni a zaklatást; + Boulton (1997) szerint a női tanárok negatívabban állnak a zaklatátó viselkedéséhez; + Craig és szerzőtársai (2000) úgy találták a 116 kanadai pedagógusjelölt között, hogy a több empátiával rendelkezők között nagyobb a valószínűsége, hogy azonosítják a zaklatásos helyzeteket és be is avatkoznak;

28. A zaklatók sajátosságai és felismerhetőségük • a zaklatók életkori, etnikai sajátosságai is befolyásolhatják a zaklatás felismerhetőségét + Leff és szerzőtársai (1999) úgy találták, hogy a kisiskolás korú zaklatók jobban felismerhetők, mint (a mi fogalmaink szerinti) a felsős zaklatók; + ugyanezen tanulmányból kitűnik, hogy az amerikai tanároknak könnyebb felismerni az afro-amerikai zaklatókat;

29. Az attitűd vizsgálatok szerepe Egy iskolai személyzet attitűdjeinek megértése nem jelenti automatikusan, hogy értjük viselkedésüket is; az attitűdök vizsgálata és értékelése egy szükséges első lépés a megelőző programok megtervezésében. (Holt és Keyes, 2004)

30. Egy Wisconsinállambeli felmérés • A vizsgálat 18 Wisconsin állambeli iskola tanáraira és teljes • személyzetére terjedt ki. *A vizsgálat céljai: - zaklatással kapcsolatos-iskolai klímát befolyásoló- attitűdök felmérése; - a nyílt rosszindulattalkapcsolatosattitűdök felmérése; - a sokszínű értékek elfogadásának mértéke; - az iskolai szabályok megállapításának gyakorlata;

31. Egy Wisconsinállambeli felmérés Résztvevők összetétele: (összesen: 797fő pedagógus és pedagógus asszisztens) nemek szerint: * 605 nő [76%], * 181 férfi [23%], (11 fő nem adta meg a nemét); etnikai hovatartozás szerint: 95,4% fehér, 1% ázsiai, 0,6% latin eredetű [Hispanic], 0,3% kevert etnikumú,0,1%afro-amerikai, 2,6% [21 fő] nem jelezte etnikai hovatartozását. végzettség szerint: > érettségi: 4% > valamennyi középiskola utáni iskola diploma nélkül: 8% > community college: 4% > (4 éves) főiskolai diploma: 11% > egyetemi félévek, diploma nélkül: 36% > egyetemi diploma: 34% > doktori fokozat: 1% > nem adta meg a végzettségét: 2%

33. AWisconsin-ifelmérés néhány eredménye 27% gondolja, hogy „egy kis szekálás nem árt” 57% hiszi azt, hogy a diákok nem avatkoznak be a zaklatásokba 93% véli, hogy a felnőttek beavatkoznának az etnikai alapú sértegetésekbe; 74% mondja, hogy ő maga állítana le etnikai tartalmú viccet; 95% fogadná el biszexuális és homoszexuális diákok jelenlétét az iskolában; bár korábban 26% állította, hogy vannak olyan tanárok, akik viccet csinálnak diákok kinézetéből, stb.

34. AWisconsin-ifelmérés néhány eredménye * négy attitűd fajtát állapítottak meg a vizsgálatok eredményeképpen: 1/ „Igazságos” a vizsgálat 11 pontja vonatkozott az igazságosságra (pl „a tanárok igazságosan ítélnek”), vagy szabály alkotásra (pl. „a diákokat bevonják az iskolai szabályok megállapításába”) 2/ „Ellenséges” a vizsgálat 10 pontja vonatkozott ellenséges motívumokra (pl. „a tanárok kigúnyolják a homoszexuális tanulókat”) 3/ „Nyitott a sokféleségre” a vizsgálat 5 pontja vonatkozott a diák sokszínűség elfogadására (pl. „a fogyatékkal élő diákok gyakran tehetségesek”) 4/ „Hajlandó a beavatkozásra” a vizsgálat 2 pontja vonatkozott arra, hogy a tanárok beavatkoznának-e, hogy megakadályozzák, hogy sértő viccek elhangozzanak.

35. AWisconsin-ifelmérés néhány eredménye *Az attitűd fajták korrelációja a különböző iskolatipusokkal, (ahol a pedagógusok dolgoztak) 1\ ált.isk. alsó tagozat (óvodától az 5 osztályig) [elementary school] 2\ ált.isk. felső tagozat (6.-8. osztályig) [middle school] 3\ középiskola (9-12. osztályig) [high school] Jelentős a különbség: az „Igazságos” és a „ Hajlandó a beavatkozásra” kategóriákban az intézmény tipusok között mutatkozott. Különbségek az „Igazságos”, „Ellenséges”, „Nyitott a sokféleségre” és a „ Hajlandó a beavatkozásra” kategóriákban az egyes intézmény tipusokon belül mutatkoznak. (?)

36. AWisconsin-ifelmérés néhány eredménye *Az attitűd fajtákat korrelációja a pedagógusok nemével Nincs jelentős különbség: Az attitűd fajták között a különböző nemű pedagógusok esetében(!)

37. Tanári attitűd-vizsgálatok az iskolai zaklatás kutatásbanaz Amerikai Egyesült Államokban Köszönöm a figyelmet! Kőszeghy Attila attilakoszeghy@gmail.com KFRTKF Debrecen

38. Tanári attitűd-vizsgálatok az iskolai zaklatás kutatásbanaz Amerikai Egyesült Államokban Felhasznált irodalom Alsaker, F.D.,& Valkanover,S. (2001), Early diagnosis and prevention of victimization in kindergarten. In J.Juvonen & S. Graham (Eds.), Peer harassment in schools: The plight of the vulnerable and victimized (pp175-195), New York: The Guilford Press. Borg, M.G. & Falzon, J.M.(1989). Primary school teachers’ perception of pupils’ undesirable behaviours. Educational Studies, 15. 251-260. Boulton, M.J. (1997). Teachers’ views on bullying:Definitions, attitudes, and ability to cope. British Journal of Educational Psychology, 67. 223-233. Craig, W. M., Henderson, K. & Murphy, J. G.(2000). Prospective teachers’ attitudes toward bullying and victimization, School Psychology International, 21.5-21. Espelage, D.L., Bosworth,K. & Simon,T.R.(2000). Examining the context of bullying behavior in early adolescence. Journal of Counseling and Development,78. 326-333. Holt, M.K. & Keyes, M.A.(2004). Teachers’ Attitudes Toward Bullying. In D.L. Espelage, & S.M.Swearer (Eds.) Bullying in American Schools.Mahwah,N.J. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers.

39. Tanári attitűd-vizsgálatok az iskolai zaklatás kutatásbanaz Amerikai Egyesült Államokban Felhasznált irodalom(folyt.) Leff, S.S., Kupersmidt, J.B., Patterson, C.J., & Power, T.J. (1999) Factors influencing teacher identification of peer bullies and victims. School Psychology Review, 28. 505-517. Nansel, T.R., Overpeck, M., Pilla, R.S., Ruan, W.J. Simons-Morton, B. & Scheidt, P. (2001). Bullying behaviors among among US youth: Prevalence and association with psychosocial adjustment. Journal of the American Medical Association, 285. 2094-2100. Olweus, D. (2001). Peer Harassment:A critical analysis and some important issues. In J.Juvonen & S. Graham (Eds.), Peer harassment in schools: The plight of the vulnerable and the victimized (pp.3-20). New York: The Guilford Press. Pervin, K. & Turner, A. (1994).An investigation into staff and pupil knowledge, attitudes and beliefs about bullying in an inner city school. Pastoral Care in Education, 12, 16-22. Siann,G., Callaghan, M., & Lockhart, R. (1993). Bullying: Teachers’ views and school effects. Educational Studies, 19, 307-21. Stockdale, M.S. et al.(2002). Rural elementary students’, parents’, and teachers’ perception of bullying. American Journal of Health Behavior, 26, 266-277.

45. Az iskolai zaklatás kutatásaaz Amerikai Egyesült Államokban Kőszeghy Attila KFRTKF

46. Daniel Olweus alapkutatásai az iskolai zaklatásokról Három norvég tizenéves öngyilkosságot követ el az őket ért iskolai zaklatások miatt 1982 1972 A norvég kormány elindít egy olyan iskolai zaklatást megelőző programot, amelyben minden általános- és középiskola részt vesz 1982 Az iskolai zaklatás tárgykörében végzett amerikai (US) kutatások megindulása 1990-es évek Amerikai titkosszolgálati jelentés: 1974 és 2000 közötti iskolai lövöldözők 71 %-a volt áldozata iskolai zaklatásnak 2000 Az iskolai zaklatás tárgykörében végzett amerikai (US) kutatások száma egy nagyságrenddel megnő 2000-es évek

47. Az iskolai zaklatások elterjedtsége az USA-ban 1992: J.H. Hoover, R. Oliver, R.J. Hazler „Iskolai zaklatás: tizenéves áldozatok a közép-nyugati államokban” [School Psychology International.13, 5-16.] * A megkérdezett tizenéves diákok (ált. iskolai felsős- és középiskolai osztályokból) = 88%-a látott már zaklatást iskolai pályafutása során; = 77%-a nyilatkozott úgy, hogy áldozata volt már ilyen zaklatásnak.

48. Az iskolai zaklatások elterjedtsége az USA-ban 1994: G.M. Batsche és H.M. Knoff „Zaklatók és áldozataik: egy kiterjedt iskolai probléma megértéséhez” [School Psychology Review, 23, 165-175.] * Az iskolai zaklatás az erőszak kiterjedt fajtája az iskolákban; * A kutatásnak fel kell tárnia a kapcsolatot az iskolai zaklatás és - az iskola atmoszférája - a diákok tanulmányi teljesítménye között.

49. Az iskolai zaklatások elterjedtsége az USA-ban 1997: S.P.Limber et al. „Zaklatás az iskolások között: egy prevenciós program kutatását megelőző állapotok” [Fifth Annual International Family Violence Research Conference, 1997 June, Durham, NH] >> a megkérdezett 4-6. osztályos tanulók 25%-a vett részt egy másik tanuló zaklatásában a megkérdezést megelőző három hónapban;

50. Az iskolai zaklatások elterjedtsége az USA-ban 2001: T.R.Nansel et al. „Iskolai zaklatás és erőszak összefüggései az amerikai fiataloknál” [Journal of American Medical Association, 285, 2094-2100.] >>a megkérdezett 15 686 tizenéves diák 29,9%-a nyilatkozott úgy, hogy gyakran részese ilyen cselekményeknek; 13% zaklatóként (bully), 10,6% áldozatként(victim), míg 6,3% mindkét szerepben(bully-victim);