A feudális és rendi kor államfői intézménye

A feudális és rendi korállamfői intézménye Képes György

Miről lesz szó? • az államfői intézmény, államfő és államforma • a királyi hatalom megszerzésének jogcímei • Koronázás • a király jogállása, alkotmányos hatáskörei • személyes és • uralmi felségjogok • a király helyettesítése

Az államfői intézmény Definíció „A legfőbb politikai hatalom (szuverenitás)birtokosa vagy reprezentánsa egy adott államban” • Az állami szuverenitás, az állam egységének megtestesítője belföldön • Az állami szuverenitás képviselője külföldön (nemzetközi vagy külső szuverenitás) • Tényleges közhatalmat is gyakorol(hat) • A három hatalmi ág intézményeivel együttműködik

Államfő és államforma /köztársaság vagy monarchia/ – A monarchia (pl. királyság) jellemzői: • történeti államforma (minden jelentősebb állam monarchia volt) • öröklött államfői tisztség (trónöröklés) • élethosszig szól a mandátuma • ceremoniális, helyenként szakrális jelleg – A köztársaság jellemzői • trónfosztáshoz, függetlenségi háborúhoz kapcsolódik(szakítást jelent a történeti államformával) • választott államfő (köztársasági elnök) • meghatározott ideig szól a mandátuma • kevésbé ceremoniális (kivéve USA)

A magyar állam története Államforma: • királyság (1000–1946) = 95 % • köztársaság (1918–19, 1946-tól) Történeti kormányformák: • patrimoniális monarchia (11–13/15. század) • rendi monarchia (15. század–1848) rendi képviseleti monarchia: 1608–1848 • abszolút monarchia (17–19. század) Habsburg-kor, kísérletek: különösen 1765–1790

A királyi hatalom megszerzése • Két feltétel: JOGCÍM + KORONÁZÁS • Jogcím = trónigény jogalapja • Árpád-korban: nemzetségi alapú (vérségi) • azon belül: primogenitura v. senioratus? Idoneitas? • vegyesházi királyok idején: választáson alapul • rendek királyválasztási joga érvényesül, 15. század • Habsburg-korban: dinasztikus • lemondás a királyválasztás jogáról: 1547, 1687, 1723 (= Habsburg család öröklési rendjének elfog.)

Koronázás 1. • Eredete: • zsidó (ószövetségi): felkenés (Saul…) • hellenisztikus: diadema, korona („koszorú”) • A magyar király megkoronázása • három érvényességi kellék • esztergomi érsek • Szfvár (Boldogasszony templom) • Szt.Korona

Koronázás 2. • A koronázás menete: • felkenés (kezek, hát, szentelt olajjal, érsek) • palást és hatalmi jelvények átadása (kereszt, jogar, országalma, zászló) • eskütétel az ország törvényeire • Szent Korona rátétele az uralkodó fejére • főoltárnál „többeket lovaggá üt” (karddal) • Szt. Péter és Pál templomban „törvényt lát” • városon kívül 4 égtáj felé csap a karddal • lakoma

A koronázási eskü és hitlevél • A király a koronázás során esküt tesz a magyar alkotmányra (a régi törvényeket, szokásokat betartja…) • Kötelezettségvállalásairól hitlevelet bocsát ki (amelyet a koronázási eskü szövegével együtt a Corpus Iurisba becikkelyeznek) • Lényeg: a rendi alkotmány tiszteletben tartása (korlátozott monarchia) • II. József az egyetlen, aki ezt nem vállalja

A király jogállása 1., személyes felségjogok („tiszteletjogok”) a király személyéhez kötődnek; olyan jogosultságok, amelyek az ő sajátos jogállását hivatottak védeni vagy szimbolizálni 2., uralmi felségjogok közhatalmi jogosultságok (a király alkotmányos hatáskörei)

A személyes felségjogok • Felség (maiestas) megszólítás • Címek, rangok (Magyarország és társországok apostoli királya stb.) • Címerhasználat joga: az ország címerét a saját családi címerébe iktathatja • Udvartartás joga • Testőrség tartásának joga • Ünnepek (születés, koronázás, halál…) • Személye SZENT ÉS SÉRTHETETLEN • Az uralkodó FELELŐTLEN

Az uralmi felségjogok csoportosítása: • Törvényhozással kapcsolatos jogok • Végrehajtó hatalommal(az ország kormányzásával, igazgatásával) kapcsolatos jogok • klasszikus államfői jogkörök • végrehajtó hatalmi jogkörök • Igazságszolgáltatással kapcsolatos jogok • Egyházkormányzati jogkörök

A törvényhozással kapcsolatosuralmi felségjogok: • Patrimoniális államban • a Királyi Tanáccsal alkotja a decretumokat • Rendi államban • a törvényeket az országgyűlésen fogadják el • kezdeményez, szentesít • összehív, elnapol, berekeszt, feloszlat • Abszolutizmusban • rendeletalkotás (pátensek, edictumok)

A végrehajtó hatalommal kapcsolatosuralmi felségjogok: (A polgári átalakulást megelőzően minden központi végrehajtó jogkört a király gyakorol, nincs független, a parlamentnek felelős végrehajtó hatalom; a király hatásköreinek a törvények, privilégiumok /pl. rendek autonómiája/ és a régi szokások szabnak gátat) • Patrimoniális államban • nincs korlátja a királyi végrehajtó hatalomnak (udvar, megye) • Rendi államban • Rendi alkotmány és nemesek jogai korlátozzák (nemesi vmegye) • birtokadományozás, nemesi cím adományozása, privilégiumok adományozása • kinevezési jog (országos és udvari méltóságok, tisztségek) • hadsereg irányítása (hadüzenet, békekötés, hadvezérség) • nemzetközi kapcsolatokban Mo-ot képviseli, követeket küld és fogad • gazdasági-pénzügyi jogosultságok (pénzverés, vámszedés, királyi monopóliumok, vásártartás engedélyezése stb.) • Abszolutizmusban • királynak felelős kormányzati szervek (dikasztériumok)

A bíráskodással kapcsolatosuralmi felségjogok: • Patrimoniális államban • a király a legfőbb bíró • Rendi államban • a tényleges bírói feladatokat leadja (nádor, ob., tm.) • a nevében bíráskodnak;különös kiváltságot jelent, ha valaki felett ő • kegyelmezési joga mindvégig megmarad • Abszolutizmusban • kiépül a központi bírósági szervezet

Az egyházzal kapcsolatosuralmi felségjogok: • Patrimoniális államban • a király a keresztény egyház világi vezetője, ő hozza létre az egyházmegyéket (10-et), egyházszervezetet, az ő akaratából lehet valaki főpap (püspök) • Rendi államban • egyházszervezési jog megmarad (hozzájárulása kell) • főkegyúri jog (ua. mint az invesztitúra) is! • Abszolutizmusban • ua. mint a rendi államban

A király helyettesítése 1. • Családon belüli helyettesítési formák: • anyakirálynő (Árpád-korban), nemzetségi eredetű • király kiskorúsága esetén automatikusan (anyja) • illetve a király kérésére, távolléte esetén (anyja, esetleg felesége) • ducatus • családi viszályok, trónviszály feloldására • először: 1048. I. András – fia, Béla herceg • rex iunior • későbbi trónviszály elkerülésére (utódjelölés) • II. András – fia, Béla (Isten kegyelméből és atyja akaratából…) • reginatus • királynét is megkoronázzák (nincs önálló közhatalmi jogosítványa, férje méltóságán osztozik, ő is Felség) • corregens • Mária (Luxemburgi Zsigmond), Mária Terézia (Loth. Ferenc)

A király helyettesítése 2. • Gubernator = gyámkormányzó • a király kiskorúsága idejére az országgyűlésválasztja • jogköre korlátozott (lásd: 1446, Hunyadi János) • 12 tagú tanáccsal ítélkezhet • hűtlenségi perben nem járhat el, nem adhat kegyelmet • 4 tagú tanáccsal együtt gyakorolhat kinevezési jogot • 32 jobbágytelket meghaladó birtokot nem adományozhat • Locumtenens = helytartó • a király távolléte idejére, általa kijelölt helyettes • A királyt képviseli, döntéseit hajtja végre 1485. Nádori cikkek!

A feudális és rendi kor államfői intézménye