A Tőzsde és ami mögötte van

1. A Tőzsde és ami mögötte van Tóth Zoltán tothz@bse.hu Budapesti Értéktőzsde Zrt.

2. Találós kérdés! 62.000.000.000. USD 9.000.000.000. USD 2007. éves GDP 140.000.000.000. USD 1.500.000.000. USD

3. Központi Vásárcsarnok Újabb találós kérdés! • Chicago Board of Trade

4. Rendben, de akkor mitől lesz tőzsde egy tőzsde? • A tőzsde olyan piac, amely térben és időben képes koncentrálni a keresletet és a kínálatot • Mitől tőzsde a tőzsde: • szervezett piac • szabályok szerinti működés • nyilvános árfolyamalakulás • egynemű, helyettesíthető termékek • Szerepe elsősorban a tőkeallokáció, • vagyis - a bankszektor mellett - a vállalati szektor finanszírozásának a közvetítője

5. A pénzügyi közvetítői rendszer PÉNZPIAC BANKOK BETÉTEK HITELEK MEGTAKARÍTÓK VÁLLALATOK TŐKEPIAC TŐKEPIACI KÖZVETÍTŐK TŐZSDE BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK RÉSZVÉNYEK FORRÁS KÖTVÉNYEK

6. Mivel lehet egy tőzsdén kereskedni? • Gyakorlatilag bármilyen könnyen azonosítható, egymást helyettesíthető, forgalomképes áruval • Értékpapírokkal → értéktőzsde • Árucikkekkel (gabona, olaj stb.) → árutőzsde • Fentiek származékaival (határidős, opciós ügyletek) • Extrém példa: időjárás

7. Alapvető értékpapír típusok • Részvények • tulajdonosi jogokat testesítenek meg • Lejárata nincsen, a papírt eladni lehet  árkockázat • Hitelpapírok • Fix jövedelmet nyújtanak • Lejáratig megtartva nincsen árkockázat • Van viszont visszafizetési kockázat • Befektetési jegyek • A befektetési döntésünket szakemberekre bízzuk • Rövid távú spekulációs célra nem alkalmas

8. Megtakarítási lehetőségek Készpénz Nem pénzügyi termékek Ingatlanok, arany stb. Nagy kockázatok, hozamok Bankbetét Forint, deviza Értékmegőrzés tényleges vagyongyarapodás nélkül Értékpapírok Kötvények – Visszafizetési kockázat Részvények - Árkockázat

9. Helyzetkép Európában

10. Mi szükségünk a befektetésekre? • Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza • 1995 eleje óta az árak átlagosan több mint háromszorosukra emelkedtek • Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben • Önálló jövedelemforrássá válhat • Tartalék a jövőre

11. Mielőtt elkezdenénk… • Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne • Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? • Milyen időtávban gondolkozik? • A pénzügyi piacok alaptörvénye: • A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak

12. Hozam vs. kockázatAz amerikai példa az elmúlt 80 évben Az éves hozamok eltérése az átlagtól Rövid lejáratú állampapír alacsony kockázat - 3,3% szerény hozam - évi 3,6 % Az éves hozamok eltérése az átlagtól Részvény magasabb kockázat - 20,9% jelentős hozam - évi 12,1%

13. A befektetés árkockázata • Átlagos éves hozam: • BUX: 21,3% • MAX: 5,9% • Átlagos éves szórás: • BUX: 24,6% • MAX: 4,2%

14. Hogyan csökkenthető a kockázat? • Több pilléren álló befektetési stratégiával:diverzifikáció • Különböző befektetési eszközök eltérő ármozgásai kiolthatják egymást • Hosszú távú szemlélettel • Rövid távon a hozamok sokkal nagyobb ingadozást mutatnak, mint hosszabb távon

15. Diverzifikáció - portfolió • A részvények kockázata két részre osztható • Egyedi kockázat • Szisztematikus vagy piaci kockázat • A részvények egyedi kockázata kiküszöbölhető diverzifikációval • Portfolió hozama a papírok hozamának súlyozott átlaga • A portfolió összesített kockázata függ a papírok együttmozgásától (korreláció) • 15-20 papírig gyors kockázatcsökkenés tapasztalható • Hatékony portfolió: adott kockázat mellett a legmagasabb hozamot biztosítja

16. Diverzifikálás… Kockázat Diverzifikálható piaci kockázat (egyedi), diverzifikációval „eltűntethető” Nem diverzifikálható kockázat (szisztematikus) Eszközök száma a portfolióban

17. Eredmény 2 hónap után Diverzifikáció

18. Eredmény 1 év után Diverzifikáció

19. Mi az, hogy hosszú táv? Az esetek hány százalékában bizonyult jobbnak a részvény-befektetés az adott futamidejű egyéb befektetéseknél az el-múlt 80 évben: Befektetés futamideje Forrás: NASD

20. Mi az, hogy hosszú táv? Az esetek hány százalékában bizonyult jobb befektetésnek a BUX index, mint azonos időszakban a MAX index az elmúlt 10 évben:

21. A részvény mint hosszú távú befektetésMagyarországon A BUX index hozama a befektetés időtávja szerint az elmúlt 10 évben:

22. Mit jelent tőzsdei befektetőnek lenni?

23. Mit szeretne mindenki? Természetesen jövedelemre szert tenni!

24. A tökéletes befektető esete • A világ tőkepiacai a XX. században • Kezdő befektető 1900-ban 1 dollárt befektet • Minden évben átcsoportosítja a befektetést abba a piacba, ami a legjobb hozamot fogja adni (tökéletesen jövőbe lát) • Mekkora lesz a vagyona 1999 végére? • 9 607 190 781 673 150 000 - azaz 9,6 kvintillió • Ha adózik is, akkor 1,3 kvadrillió

25. „Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. Kenfield Morley)

26. A befektetési döntések alapjai! • Alapvetően három irány • A múltbeli áralakulás elemzésével jó becslést lehet adni a jövőbeli áralakulásra – technikai elemzés – aktív stratégia • Az értékpapírok valós, belső értékét meg lehet határozni – fundamentális elemzés – aktív stratégia • Csak a véletlen – az árfolyamokat eltalálni olyan könnyű, mint megtalálni egy mező közepén letett, majd összevissza bolyongó részeg embert – passzív stratégia

27. 1. Technikai elemzés - chartok bűvöletében • A technikai elemzés a tőzsde múltbeli alakulását figyeli, ebből próbál következtetéseket levonni a várható jövőbeli eseményekről • Árfolyamábrák és forgalmi táblázatok elemzéséből következtet az árak jövőbeli alakulására. • A piac: • 10%-ban logika és racionalitás, • 90%-ban pszichológia! • Általában rövid távú döntések támogatására szolgál (max. 3 hónap)

28. A technikai elemzés pillérei • Az árak minden releváns információt tartalmaznak: A piac eléggé hatékony, hogy minden releváns infót beépítsen az árakba. • Az árak trendek szerint mozognak: a mozgás nem véletlenszerű, van benne némi szabályosság. • A történelem ismétli önmagát: a piaci szereplők hasonló körülmények között hasonlóan reagálnak.

29. Egy tipikus példa – Elliot hullámok • Egy ciklus 5+3 részből áll: • emelkedő periódus (1-5), korrekció (A,B,C)

30. Fundamentális elemzés – A valós, belső érték meghatározása • A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére • Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni • Pl. • OTP egy éves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán • (OTP ára ekkor: 2400 Ft) • Merrill Lynch – 2900 Ft • Morgan Stanley – 2600 Ft • Citigroup – 2963 Ft • K&H – 3329 Ft • (OTP ára 2004 tavaszán: 4000 Ft)

31. 3. Mit jelent a bolyongás a BÉT-en? T napi hozam T+1 napi hozam

32. „Az árfolyamok viselkedése a kutyát sétáltató emberhez hasonlít. A kutya össze-vissza rohangál gazdája körül séta közben. Néha előre szalad, néha pedig lemarad. De alapvetően követi gazdáját. Így van ez a részvények esetében is. Az árfolyamok néha meglódulnak, máskor pedig zuhannak, de alapvetően a cég valódi teljesítménye körül mozognak.” (André Kostolany)

33. A tőzsde és a gazdaság kapcsolata Magyarországon

34. Elmélet és valóságMennyire racionális a piac?

35. Alapvető befektetési stratégiák • Passzív stratégia: • Más néven vedd és tartsd stratégia • kevés vételi és eladási megbízással jár • benchmark követés is lehet a cél • diverzifikált portfolió szükséges hozzá • nem próbál meg profitot elérni a rövid távú áringadozásokból, hanem a befektetés hosszú távú profitabilitásában hisz. • Aktív stratégia: • a cél a piaci benchmark felülteljesítése és a rövid távú áringadozások kiaknázása • folyamatosan ad vételi és eladási megbízásokat a piaci helyzet változásának megfelelően • szükséges a piac folyamatos követése

36. Néhány alapvető befektetői gyakorlat • Vedd és tartsd – 1 dollárból 15 ezer dollár 100 év alatt (US részvények) • Vedd és tartsd stratégia Magyarországon 1990-től: 1 forintból több mint 25 forint • Ami az előző évben csökkent, az idén fel fog menni: 1 dollárból 1730 dollár • Néhány elvetemültebb módszer: Szuperkupa indikátor (Superbowl Indicator) (Ha AFL nyer → bessz, ha NFL nyer → hossz, 85%!) • Piaci bessz és szoknyahossz

37. Ésszerű és ésszerűtlen indikátorok

38. Ésszerű és ésszerűtlen indikátorok Minden üzleti döntésemet három indikátorra alapozom: a legfrissebb OECD adatokra, a reggeli narancslevem ízének fluktuációjára és a hajszálnyi finom változásokra, amelyek egy élő nyúllal megszólaltatott GONG hangnemében keletkeznek…

39. Mi a baj az elméletekkel? • Azok a fránya feltételezések: • Két azonos kockázatú portfolió közül a magasabb hozamút választják a befektetők • A befektetők kockázat elutasítóak: azonos várható hozam mellett az alacsonyabb szórást választják • A befektetők várakozásai homogének • A BEFEKTETŐK RACIONÁLISAN VISELKEDNEK

40. „Ki tudom számolni az égitestek mozgását, de nem tudok számolni az emberek őrületével” (Sir Isaac Newton)

41. Ne keressük a Szent Grált!

42. Van-e a piacnak memóriája? • Légvárak és buborékok • A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek. • Néhány híresebb légvár: • Tulipánhagyma őrület Hollandiában • „Tronikus” felvirágzás • „.com”, „e-”, „@” stb • Hol lesz a következő, Kína???

43. A piac teljesítménye tükrözi a világpiaci trendeket forrás: BÉT, 2007.

44. Néhány piaci anomália • Január effektus • Mikulás rallie • Mark Twain hatás • Péntek hatás • Kisvállalati hatás • + sell in May and go away

45. 1. Január effektus • A január effektus lényege, hogy az év elején az év többi hónapának átlagához képest látványosan magasabbak a hozamok. • Lehet adózási oka • Portfolió átrendezések • Év eleji általános optimizmus

46. 2. Mikulás rali • A Mikulás rali a részvényárak emelkedése december második felében • Általában az új év előtti utolsó héten a legerősebb • Egyértelműen szoros kapcsolatban áll a január effektussal

47. 3. Mark Twain hatás • Az íróról elnevezett hatás arra a jelenségre utal, hogy októberben átlagosan mindig rosszabbul teljesítenek a piacok, mint a többi hónapban • Az elnevezés Twain egyik híres mondásából ered: „Október. Egyike azon hónapoknak, amikor különösen veszélyes tőzsdézni . A többi ilyen hónap január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, november és december.„

48. 4. Péntek-5. Kisvállalti hatás • Péntek hatás: korrekció, pénteken gyengébben teljesítenek a piacok... • Kisvállalati hatás: A kiskapitalizációjú cégek részvénye bevezetésükkor erőteljesebben emelkednek pl.: BUMIX papírok. Okok: az újjal kapcsolatos várakozásaink → alacsony bázisról nagyobb növekedési potenciált várunk

49. Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

50. A piac szerkezete B e f e k t e t ő k Felügyeleti szervek (PSZÁF, BÉT) B e f e k t e t ő k ajánlatok ajánlatok Szekció tagok Szekció tagok Budapesti Érték-tőzsde Bankok, brókercégek Bankok, brókercégek Kereskedési adatok KELER Elszámolási szolgáltatások