A tőzsdei kereskedés alapjai

1. A tőzsdei kereskedés alapjai Végh Richárd Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság

2. Játék: Keynes szépségverseny hasonlatának felelevenítése Látni fogunk 12 arcot Válasszuk ki sorrendben a három legszimpatikusabbat Az lesz a nyertes, aki eltalálja a szavazatok alapján kialakuló sorrendet Nyeremény: egy tőzsde születik című könyv

3. Játék 1 2 4 3 8 6 5 7 11 9 10 12

4. A befektetési döntések • A tőzsdei kereskedés • Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén • Kereskedés tőkeáttétellel: határidős piac, daytrade • Tőzsdei ügyletek adózása

5. Mi szükségünk a befektetésekre? Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza • 1995 eleje óta az árak átlagosan több mint háromszorosukra emelkedtek • Az 1995-ban a párnába tett 10 ezer forint ma már alig ér többet, mint 1995-ben 3000 Ft • Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben • Önálló jövedelemforrássá válhat • Tartalék a jövőre

6. Alapvető értékpapír típusok Részvények tulajdonosi jogokat testesítenek meg Lejárata nincsen, a papírt eladni lehet  árkockázat Hitelpapírok Fix jövedelmet nyújtanak Lejáratig megtartva nincsen árkockázat Van viszont visszafizetési kockázat Befektetési jegyek A befektetési döntésünket szakemberekre bízzuk Rövid távú spekulációs célra nem alkalmas

7. Befektetői magatartás Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne • Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? • Milyen időtávban gondolkozik? A pénzügyi piacok alaptörvénye: A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak

8. Kockázat a tőkepiacon • A kockázat köznapi értelemben egy számunkra negatív esemény bekövetkezésének valószínűségét jelenti Nagy kockázat = nagy a veszteség valószínűsége • A tőkepiacon a kockázat szimmetrikus fogalom, pusztán a jövőbeli események bizonytalanságát mutatja Nagy kockázat = nagy várható nyereség vagy nagy várható veszteség

9. Hozam vs. kockázatAz amerikai példa az elmúlt 80 évben Az éves hozamok eltérése az átlagtól Rövid lejáratú állampapír alacsony kockázat - 3,3% szerény hozam - évi 3,6 % Az éves hozamok eltérése az átlagtól Részvény magasabb kockázat - 20,9% jelentős hozam - évi 12,1%

10. A befektetés árkockázata Átlagos éves hozam: BUX: 21,3% MAX: 5,9% Átlagos éves szórás: BUX: 24,6% MAX: 4,2%

11. „Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. Kenfield Morley)

12. Milyen időtávra fektessünk? Rövid távú befektetők – spekulánsok A rövid távú befektetés jellemzője a nagy kockázat Rövid távon erősen befolyásolja a piacot a hangulat Rövid távon bármely befektetési eszköz képes nagy időarányos hozamokat adni, és viszont Hosszú távú befektetők Hosszú távon stabilabb, de ezzel együtt mérsékeltebb időarányos hozamokat lehet elérni Itt már érvényesülnek a piac törvényszerűségei Hosszú távon az eszközök tényleges értéke (a fundamentum) a döntő

13. Mi az, hogy hosszú táv? Az esetek hány százalékában bizonyult jobbnak a részvény-befektetés az adott futamidejű egyéb befektetéseknél az el-múlt 80 évben: Befektetés futamideje Forrás: NASD

14. A részvény mint hosszú távú befektetésMagyarországon is igaz

15. Mit szeretne mindenki? Jövedelemre szert tenni

16. A tökéletes befektető esete A tökéletes befektető 1900-ban 1 dollárt befektet Minden évben átcsoportosítja a befektetést abba a piacba, ami a legjobb hozamot fogja adni (tökéletesen jövőbe lát) Mekkora lett a vagyona 1999 végére? 9 607 190 781 673 150 000 - azaz 9,6 kvintillió Ha adózik is, akkor „csak” 1,3 kvadrillió a vagyona

17. Mi alapján hoznak befektetési döntést? Alapvetően három irány A múltbeli áralakulás elemzésével jó becslést lehet adni a jövőbeli áralakulásra – technikai elemzés Az értékpapírok valós, belső értékét meg lehet határozni – fundamentális elemzés Csak a véletlen – az árfolyamokat eltalálni olyan könnyű, mint megtalálni egy mező közepén letett, majd összevissza bolyongó részeg embert – mindenki csak az átlagot tudja hozni

18. Osztalék (1) + Eladási ár (1) Eladási ár (2) Osztalék (2) + Eladási ár (3) Osztalék (3) + … A részvény reálérték elmélete • A részvény árát a tartásából származó jövedelem határozza meg • Részvénytartáshoz kapcsolódó bevételek: A feladat: Meghatározni a részvényből származó jövőbeli osztalékokat

19. A jövőbeli osztalékok meghatározása • Osztalék  • Társasági nyeresége  • Társaság tevékenysége  • Iparág helyzete, kilátásai  • A gazdaság helyzete, kilátásai  • Világgazdaság helyzete, kilátások

20. Amit nem szabad elfelejteni … • A részvény értékelés a nyilvános információk feldolgozását, értelmezését jelenti • A nyilvános információk szükségszerűen múltbeli információk • Az árakat a jövőben napvilágra kerülő információk alakítják • A részvény értékelés eredménye függ attól, hogy az elemző milyen jövőbeli információkat vár

21. A valós, belső érték meghatározása A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni Pl. OTP egy éves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán (OTP ára ekkor: 2400 Ft) Merrill Lynch – 2900 Ft Morgan Stanley – 2600 Ft Citigroup – 2963 Ft K&H – 3329 Ft (OTP ára 2004 tavaszán: 4000 Ft)

22. Technikai elemzés - a chartok bűvöletében • A technikai elemzés a tőzsde múltbeli alakulását figyeli, ebből próbál következtetéseket levonni a várható jövőbeli eseményekről • Árfolyamábrák és forgalmi táblázatok elemzéséből következtet az árak jövőbeli alakulására.A piac 10%-ban logika és racionalitás, 90%-ban pszichológia • Általában rövid távú döntések támogatására szolgál

23. A technikai elemzés pillérei 1) Az árak minden releváns információt tartalmaznak. A piac eléggé hatékony, hogy minden releváns infót beépítsen az árakba 2) Az árak trendek szerint mozognak, a mozgás nem véletlenszerű, van benne némi szabályosság 3) A történelem ismétli önmagát, a piaci szereplők hasonló körülmények között hasonlóan reagálnak

24. Egy tipikus példa – Elliot hullámok • Egy ciklus 5+3 részből áll: • emelkedő periódus (1-5), korrekció (a,b,c)

25. Mit jelent a bolyongás? Az egyik napi árfolyamalakulás semmit sem mond a következő napi árfolyamalakulásról, azaz teljesen függetlenek T napi hozam T+1 napi hozam

26. A bolyongás működik a fejlett piacokon Az egyes vezető amerikai papírok hozamainak autokorrelációja

27. Néhány alapvető befektetői gyakorlat Vedd és tartsd – 1 dollárból 15 ezer dollár 100 év alatt (US részvények) Vedd és tartsd stratégia Magyarországon 1990-től: 1 forintból több mint 25 forint Ami az előző évben csökkent, az idén fel fog menni - 1 dollárból 1730 dollár Néhány elvetemültebb módszer Szuperkupa indikátor Piaci bessz és szoknyahossz „A pénz elvesztésének legbiztosabb módja, ha elméleteket gyártunk magunknak, ami megmagyarázza számunkra a részvények mozgását”

28. Elmélet és valóságValóban ennyire racionális a piac?

29. Mi a baj az elméletekkel? Azok a fránya feltételezések: Két azonos kockázatú portfolió közül a magasabb hozamút választják a befektetők A befektetők kockázat elutasítóak: azonos várható hozam mellett az alacsonyabb szórást választják A befektetők várakozásai homogének A BEFEKTETŐK RACIONÁLISAN VISELKEDNEK

30. Valóban racionálisak vagyunk? • Mindenki válasszon egy számot 0 és 100 között • A nyerő szám: a kiválasztott számok átlagának 2/3-a • A tipikus nyerőszám 17-20 között szokott lenni • Ha mindenki racionális, akkor a nyerő szám 0 • A győztes a jelenlévők átlagos irracionalitását tippelte meg

31. Néhány további kísérlet • 1. Mennyire akarunk színházba menni? • 2. A befektetők inkább veszteségkerülők, mint kockázatkerülők • Biztosan kapni 850 ezer forintot, vagy 85 százalék valószínűséggel nyerni 1 milliót? • Biztosan veszíteni 850 ezer forintot, vagy 85 százalék valószínűséggel veszíteni 1 milliót?

32. Van-e a piacnak memóriája? Légvárak és buborékok A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek. Néhány híresebb légvár: Tulipánhagyma őrület Hollandiában „Tronikus” felvirágzás „.com”, „e-”, „@” stb

33. Néhány piaci anomália • Január effektus • Mikulás rallie • Mark Twain hatás • Péntek hatás • Kisvállalati hatás

34. A január effektus • A január effektus lényege, hogy az év elején az év többi hónapának átlagához képest látványosan magasabbak a hozamok. • Lehet adózási oka • Portfolió átrendezések • Év eleji általános optimizmus

35. A Mikulás rali • A Mikulás rali a részvényárak emelkedése december második felében • Általában az új év előtti utolsó héten a legerősebb • Egyértelműen szoros kapcsolatban áll a január effektussal

36. Mark Twain hatás • Az íróról elnevezett hatás arra a jelenségre utal, hogy októberben átlagosan mindig rosszabbul teljesítenek a piacok, mint a többi hónapban • Az elnevezés Twain egyik híres mondásából ered: „Október. Egyike azon hónapoknak, amikor különösen veszélyes tőzsdézni . A többi ilyen hónap január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, november és december.„

37. „Minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó fizetni érte”

38. Játék - eredményhírdetés Látni fogunk 12 arcot Válasszuk ki sorrendben a három legszimpatikusabbat Az lesz a nyertes, aki eltalálja a szavazatok alapján kialakuló sorrendet Nyeremény: egy tőzsde születik című könyv

39. A tőzsdei kereskedés

40. Miért érdemes tőzsdén üzletelni? • Tőzsdén kívüli ügyletkötés (OTC – over-the-counter piac) • a partner felkutatása nehézkes lehet • partnerkockázat • az árak megbízhatóságát nehezen lehet ellenőrizni • Tőzsdei ügyletkötés • az árak nyilvánosak, megbízhatóak • nem kell partnert keresni • nincs partnerkockázat • kevesebb tőkét igényel (pl. napon belüli üzletkötés) • gyorsaság

42. megbízások Box Box Box Box Box Parkett Üzletkötők Box Box Box Box Box megbízások Kereskedési technikák, rendszerek I. Nyílt kikiáltásos kereskedés

43. Kereskedési felület Kereskedési munkaállomás Telefonon Személyesen Brókercég Interneten Ajánlat Kötés visszaigazolás Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Központi rendszer Kereskedési technikák, rendszerek II. Elektronikus távkereskedés

44. Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

45. A piac szerkezete B e f e k t e t ő k Felügyeleti szervek (PSZÁF, BÉT) B e f e k t e t ő k ajánlatok ajánlatok Szekció tagok Szekció tagok Budapesti Érték-tőzsde Bankok, brókercégek Bankok, brókercégek Kereskedési adatok KELER Elszámolási szolgáltatások

46. A kereskedési idő – kereskedési szakaszok 8.30 -tól 16.40 -ig A kereskedés három szakaszra oszlik A kereskedés szakaszai Egyensúlyi áras algoritmus keretében záróár Egyensúlyi áras algoritmus keretében meghatározódik a nyitóár ajánlatgyűjtés ajánlatgyűjtés Folyamatos ajánlatpárosítás 8.30 9.00 16.30 16.37 Nyitó szakasz Szabad szakasz Záró szakasz – csak a határidős piacon

47. A kereskedés szüneteltetésének szabályai Napi maximális ármozgás (ennél többet az ár nem mozoghat) +/- 15 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva az “A” kategóriás papírok esetében +/- 20 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva a “B” kategóriás papírok esetében A kereskedés szüneteltetése (2-10 percre) +/- 10%-os árelmozdulás esetén (minden részvény esetében) A kereskedés felfüggesztése vállalati esemény miatt A kibocsátó kérheti a papír felfüggesztését maximum 3 napra (10 nap Felügyeleti engedéllyel) Technikai szünet (60 perc)

48. Ajánlattételi limitek Felső ajánlattételi limit Előző napi bázisár Alsó ajánlattételi limit

49. Néhány alapvető ügylettípus a BÉT-en

50. Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén? Típusok (ár szerinti csoportosítás): LIMIT PIACI STOP LIMIT STOP PIACI