A k nyszer gy gy t sa A gy gy t s k nyszere

1. A k�nyszer gy�gy�t�saA gy�gy�t�s k�nyszere Dr. Kov�cs Attila Balatonm�riaf�rdo 2010

2. Szorong�s - F�lelem Szorong�s = irracion�lis f�lelem: K�t komponense: Fesz�lts�g, k�sz�lts�gi �llapot �s testi t�netek �szlel�se Szorong�s norm�lisan is megjelenhet: �r�si kr�zisek, v�ltoz�sok, �j �lm�nyek, �j helyzetek, identit�s keres�s, kudarc, vesztes�gek sor�n� K�ros, ha intenzit�sa vagy tartama alapj�n az egy�n sz�m�ra kontroll�lhatatlann� v�lik �s/vagy tart�s distresszt okoz F�lelem Ismert, k�lso, meghat�rozott, nem-konfliktusos fenyegetetts�gre adott v�lasz T�rgyiasult szorong�s �minden szorong�s t�rgyat keres mag�nak�

3. �sszehasonl�t�s, jellemzok Szorong�s: belso bizonytalan jellegu konfliktusos eredetu tudattalan kr�nikus intrapszich�s F�lelem: k�lso ismerttol fenyegetetts�g nem konfliktusos akut tudatos stressz interperszon�lis

4. A szorong�s struktur�l�d�sa�A szorong�s t�rgyat keres mag�nak�

5. A szorong�sos zavarokoszt�lyoz�sa DSM-IV-TR P�nikzavar ag�raf�bia n�lk�l P�nikzavar ag�raf�bi�val Ag�raf�bia p�nikzavar n�lk�l Specifikus f�bia Szoci�lis f�bia K�nyszeres zavar Poszttraum�s stressz zavar Akut stressz zavar Generaliz�lt szorong�sos zavar Szorong�sos zavar �ltal�nos eg�szs�g�gyi �llapot miatt Pszichoakt�v szer okozta szorong�sos zavar

6. A szorong�s differenci�l-diagnosztikai d�nt�si f�ja �ltal�nos orvosi betegs�g, nem pszichi�triai k�rk�pek kiz�r�sa Szenved�lybetegs�g kiz�r�sa Diszkr�t, hirtelen fell�p�su epiz�d jellegzetes t�netekkel, p�nik-roham A tov�bbi l�p�sek a szorong�s tartalm�t�l f�ggenek. az egy�n mitol szorong, milyen szitu�ci�kat ker�l el? (f�lelem a k�vetkezo p�nikrohamt�l, f�lelem a szoci�lis szerepl�stol, f�lelem a megfertozod�stol stb.) GAD - rezidu�lis kateg�ria a nehezen kontroll�lhat� kr�nikus szorong�sra vonatkozik a szorong�s stresszre adott v�lasz-e? (akut stresszbetegs�g, PTSD, alkalmazkod�si zavar)

7. Mindennapi k�nyszereinkc�ljuk a biztons�gra val� t�rekv�s Adapt�v (is) Extr�m �lethelyzetek Nagy teljes�tm�nyek elott Vall�si r�tusok, �nnepek Csal�di szok�sok Szem�lyis�gfejlod�s egyes szakaszai Gyermekkorban a lefekv�si ritu�l�k K�nyszeres szem�lyis�gek Hat�r: a mindennapi funkcion�l�shoz val� viszony

8. A K�NYSZERBETEGS�G K�NYSZERGONDOLAT AKARATT�L F�GGETLEN VISSZAT�RO �NIDEGEN SZORONG�ST KELT A BETEG TISZT�BAN VAN IRRACIONALIT�S�VAL K�NYSZERCSELEKV�S ELOBBIRE ADOTT V�LASZ SZORONG�S CS�KKENT�S REPETIT�V T�LZOTT, �RTELMETELEN CSELEKV�SSSOR

9. K�NYSZERBETEGS�G 4 csoport Kontamin�ci�: beszennyezod�s elker�l�se � tiszt�lkod�s K�ros k�telked�s: k�tely � ellenorz�s f�lelem (hogy elfelejtett valamit �s baj lesz) Intruz�v gondolatok: intruz�v k�nyszeres gondolatok (szex, agresszi�) Szimmetria: szimmetriaig�ny � lass�s�g

10. Obszesszi� = k�nyszergondolat visszat�ro, kellemetlen gondolatok, k�pzetek, k�sztet�sek, impulzusok, amelyek szorong�st �s szenved�st okoznak, ez�rt elnyomni, vagy semleges�teni igyekszik ezeket Spont�n, akaratt�l f�ggetlen�l jelentkezik �lland�an visszat�ro Szorong�skelto (anxiog�n) Saj�t gondolatk�nt ismeri fel (nem k�v�lrol j�n! � sch), m�gis �nidegen = egodiszton Irracionalit�s�val tiszt�ban van

11. Kompulzi� = k�nyszercselekv�s ism�tlodo cselekv�sek, vagy gondolati ritu�l�k elt�lzott m�rt�k�kkel a beteg tiszt�ban van c�ljuk a szorong�s cs�kkent�se, vagy egy rettegett esem�ny bek�vetkez�s�nek elh�r�t�sa Obszesszi�ra adott v�lasz (tanult, tapasztalat, k�nyszeres) Repetit�v Szorong�scs�kkento (anxiolitikus) Saj�t cselekv�sk�nt ismeri fel (nem ir�ny�tj�k k�v�lrol), m�gis �n-idegen Irracion�lis, �rtelmetlen cselekv�ssorozat

13. Az OCD epidemiol�gi�ja A vizsg�latok 2-3% life-time prevalenci�t jeleznek Hazai kutat�sok: 2.8% 4. leggyakoribb pszichi�triai k�rk�p Nemi megoszl�s: f�rfi�no: 1:1 F�rfiakban 13-15 �v Nokn�l 20-24 �v a betegs�gkezdet Gyakori komorbidit�s = affekt�v spektrum betegs�g Major depresszi� P�nik betegs�g PMS K�miai addikci�k Tourette szindr�ma

14. Lefoly�s - Progn�zis Kialakul�s Hirtelen kezdet: 50 % Stresszt k�vetoen: 60 % (terhess�g, hal�l, szexu�lis) Lefoly�s: 5-10 �v rejtett t�netek (z�rt ajt�k m�g�tt) hossz� (hull�mz�, vagy konstans ) Progn�zis 60% reag�l gy�gyszerre 60% reag�l pszichoter�pi�ra 20 % ter�pia rezisztens Idegseb�szeti beavatkoz�s: circuit megszak�t�s: cingulotomia, subcaud�lis tractotomia kapszulotomia

15. A kezel�s alapj�t k�pezo pszichol�giai etiol�giai modellek Tanul�selm�let viselked�ster�pia Kognit�v megk�zel�t�s kognit�v ter�pia Pszichodinamikus elm�letek Analitikusan orient�lt ter�pia Pszichodinamikus ter�pi�k Egy�b lehetos�gek szupport�v ter�pia csal�dter�pia csoportter�pia

16. Tanul�selm�leti h�tt�r Obszesszi�k = k�nyszergondolat relat�ve semleges stimulus f�lelemmel, szorong�ssal t�rsul (reszpondens kondicion�l�s) kor�bbi semleges gondolat a kondicion�l�s r�v�n diszkomfortot, vagy szorong�st fog kiv�ltani Kompulzi� = k�nyszercselekv�s akt�v elker�lo strat�gia (k�nyszeres, vagy ritu�lis viselked�s) hat�konyan cs�kkenteni a szorong�st szorong�scs�kkento hat�konys�ga miatt fix�l�dik 1. Tanul�selm�let � az obszcesszi� � kondicion�lt stimulus a relative semleges stimulus f�lelemmel vagy szorong�ssal t�rsul respondens kondicion�l�s sor�n, amikor olyan esem�nnyel kapcsol�dik, mely fenyegeto �gy a kor�bbi semleges t�rgy vagy gondolat a kondicion�l�s r�v�n diszkomfortot vagy szorong�st fog kiv�ltani kompulzi� � akt�v elker�lo strat�gia (k�nyszeres vagy ritu�lis viselked�s) �szreveszi, hogy ezzel hat�konyan tudja cs�kkenteni a f�lelmet, amely a k�nyszergondolataihoz t�rsul fokozatosan a szorong�scs�kkento hat�konys�guknak megfeleloen �gy fix�l�dik ez az elker�lo magatart�s VAGYIS: a k�nyszerviselked�s akt�v elker�lo viselked�s legal�bb r�szleges �s idoleges szorong�sredukci�s hat�sa r�v�n eros�todik meg 1. Tanul�selm�let � az obszcesszi� � kondicion�lt stimulus a relative semleges stimulus f�lelemmel vagy szorong�ssal t�rsul respondens kondicion�l�s sor�n, amikor olyan esem�nnyel kapcsol�dik, mely fenyegeto �gy a kor�bbi semleges t�rgy vagy gondolat a kondicion�l�s r�v�n diszkomfortot vagy szorong�st fog kiv�ltani kompulzi� � akt�v elker�lo strat�gia (k�nyszeres vagy ritu�lis viselked�s) �szreveszi, hogy ezzel hat�konyan tudja cs�kkenteni a f�lelmet, amely a k�nyszergondolataihoz t�rsul fokozatosan a szorong�scs�kkento hat�konys�guknak megfeleloen �gy fix�l�dik ez az elker�lo magatart�s VAGYIS: a k�nyszerviselked�s akt�v elker�lo viselked�s legal�bb r�szleges �s idoleges szorong�sredukci�s hat�sa r�v�n eros�todik meg

17. A hib�s minos�t�si folyamat illusztr�l�sa minos�t�si folyamat illusztr�l�sa � lefel� halad� ny�ltechnika, az egyes szintek ��s ebbol mi k�vetkezik� k�rd�sre adott v�laszokat tartalmazz�k Ennek alapj�n lehet ezeket korrig�lni. Hogyan? inform�ci�k�zl�s ezek a gondolatok norm�lisak gondolatk�s�rletek pozit�v tartalommal � milyen es�lyt ad ennek r�j�n, hogy a gondolat �s cselekv�s k�z� tett egyenlos�gjel csak a negat�v tartalmakra vonatkozik minos�t�si folyamat illusztr�l�sa � lefel� halad� ny�ltechnika, az egyes szintek ��s ebbol mi k�vetkezik� k�rd�sre adott v�laszokat tartalmazz�k Ennek alapj�n lehet ezeket korrig�lni. Hogyan? inform�ci�k�zl�s ezek a gondolatok norm�lisak gondolatk�s�rletek pozit�v tartalommal � milyen es�lyt ad ennek r�j�n, hogy a gondolat �s cselekv�s k�z� tett egyenlos�gjel csak a negat�v tartalmakra vonatkozik

18. A cselekv�sszervezod�s l�ncolata a tiszt�lkod�si k�nyszer eset�n Nem k�zvetlen�l a kilincs megfog�sa ind�tja el, hanem ennek az ingernek a kognit�v feldolgoz�sm�dja � belso modell form�j�ban az adott ingeresem�ny negat�v konzekvenci�it vet�ti elore. - nem mindig der�l ki elsore a k�nyszerkiv�lt� inger Norm�l viselked�stanul�st�l elt�ro mozzanatok .k�tely � bizonytalans�g, val�ban elv�gezte-e � �tl�pte-e gondolkod�s-cselekv�s k�zti hat�rt . a k�nyszert�netek mag�b�l erednek � tudja, hogy o v�gzi, de a szubjekt�v k�nyszer�tetts�ggel � �nidegen a cselekv�s .a k�nyszert�netek diszfunkcion�lisak � perziszt�lnak, kiolt�ssal szemben ellen�ll�ak K�tf�le t�pus: .Tiszt�lkod�si k�nyszer � meg kell mosakodnom, mert piszkos vagyok � restaurat�v � jelentkezo zavar megsz�ntet�se .Kontrollk�nyszer � nem tudom, hogy piszkos vagyok-e ez�rt �jra �s �jra ellenoriznem kell magam �s �jra mosakodnom kell � prevent�v � katasztr�fa megeloz�se Jellegzetesen k�l�nb�zik a sz�loi viselked�s Nem k�zvetlen�l a kilincs megfog�sa ind�tja el, hanem ennek az ingernek a kognit�v feldolgoz�sm�dja � belso modell form�j�ban az adott ingeresem�ny negat�v konzekvenci�it vet�ti elore. - nem mindig der�l ki elsore a k�nyszerkiv�lt� inger Norm�l viselked�stanul�st�l elt�ro mozzanatok .k�tely � bizonytalans�g, val�ban elv�gezte-e � �tl�pte-e gondolkod�s-cselekv�s k�zti hat�rt . a k�nyszert�netek mag�b�l erednek � tudja, hogy o v�gzi, de a szubjekt�v k�nyszer�tetts�ggel � �nidegen a cselekv�s .a k�nyszert�netek diszfunkcion�lisak � perziszt�lnak, kiolt�ssal szemben ellen�ll�ak K�tf�le t�pus: .Tiszt�lkod�si k�nyszer � meg kell mosakodnom, mert piszkos vagyok � restaurat�v � jelentkezo zavar megsz�ntet�se .Kontrollk�nyszer � nem tudom, hogy piszkos vagyok-e ez�rt �jra �s �jra ellenoriznem kell magam �s �jra mosakodnom kell � prevent�v � katasztr�fa megeloz�se Jellegzetesen k�l�nb�zik a sz�loi viselked�s

19. A KEZEL�S �LTAL�NOS ELVEI �ltal�ban ambul�ns form�ban t�rt�nik Pszichi�triai beutal�s sz�ks�ges lehet s�lyos funkci�k�ptelens�g (komorbidit�s!) magatart�szavar szuicid vesz�ly Fenntart� farmako- �s pszichoter�pia Hossz� t�v� k�vet�s - gondoz�s Visszaes�s megeloz�se H�ziorvosi kezel�s - szakorvosi konzult�ci�

20. ANTIDEPRESSZIVUMOK SSRI citalopram, paroxetin, fluoxetin, sertalin, fluvoxamin, TCA, tetraciklusos amitriptilin, imipramin, maprotilin, clomipramin SNRI venlafaxin NaSSa mirtazapin De: nagyobb d�zisban �s tart�san

21. SZORONG�SOS ZAVAROK KEZEL�S�RE NEM AJ�NLOTT SZEREKELAVULT, KONTRAINDIK�LT GY�GYSZEREK Meprobamat (Andaxin) nem-specifikus szedat�vum k�nnyen hozz�szok�st alak�t ki enziminduktor (gy�gyszerk�lcs�nhat�sok) t�ladagol�s vesz�lyes Barbitur�tok (Dorlotyn, Hypnoval, Sevenaletta, Tardyl) hozz�szok�s vesz�lyes, t�ladagolva fat�lis m�rgez�s Antipszichotikumok (Melleril, Tisercin/etta, Pipolphen) val�di szorong�sold� hat�suk nincs, vesz�lyes mell�khat�sok

22. A kognit�v ter�pia elm�leti h�ttere A minos�to folyamatok kulcsszerephez jutnak Intruz�v tudati t�rt�n�sek k�ros interpret�ci�ja Vesz�lyjelz�ssel ruh�zza fel - ez�rt akarja ezeket elh�r�tani Paradox m�don �gy m�g gyakoribb� v�lnak Nem a ment�lis kontroll el�gtelen A saj�t tudati folyamatok t�ves �rtelmez�se meghat�roz� extr�m feleloss�g�rzet a vesz�ly t�lbecs�l�se bizonytalans�ggal szembeni intolerancia �ltal�ban a kognit�v folyamatok meghat�roz� jelleguek a VT �ben is jelen van a kognit�v th. �de a hangs�ly a viselked�sv�ltoz�son van � a responderek ar�nya kb. 75 % - lehet, hogy a t�bbiekn�l a kognit�v funkci�kkal is jobban kellene foglalkozni - VT hat�s�ra a elsodleges feltev�sek (maghiedelmek) nem v�ltoznak � csak a m�sodlagos feltev�sekre hat OCD � minos�to folyamatoknak is kulcsszerep�k van intruz�v tudati t�rt�n�sek interpret�ci�ja � vesz�lyjelz�ssel ruh�zza fel ezeket, az egy�nt teszi feleloss� ennek elh�r�t�s��rt Teh�t ezt a gondolatot akarja visszaszor�tani, neutraliz�lni (kognit�v s�kon, vagy kompulziv ritu�l�k sor�n). Pont ez�rt jelennek meg gyakrabban ezek a gondolatok Teh�t nem az el�gtelen ment�lis kontroll, hanem a saj�t tudati folyamatok t�ves �rtelmez�se a meghat�roz� ebbol fakad a saj�t feleloss�gre vonatkoz� hiedelemrendszer alapveto diszfunkcion�lis hiedelem a gondolatok feletti kontroll jelentos�g�nek �s sz�ks�gess�g�nek felt�telez�se - alapveto faktorok:extr�m feleloss�g�rzet - a vesz�ly t�lbecs�l�se - a bizonytalans�ggal szembeni intolarencia Kognit�v disztorzi�k: - kock�zat/vesz�ly t�lbecs�l�se - k�telked�s/bizonytalans�g/d�nt�shozatal perfekcionizmus - buntudat/feleloss�g�rzet/sz�gyen�rzet �ltal�ban a kognit�v folyamatok meghat�roz� jelleguek a VT �ben is jelen van a kognit�v th. �de a hangs�ly a viselked�sv�ltoz�son van � a responderek ar�nya kb. 75 % - lehet, hogy a t�bbiekn�l a kognit�v funkci�kkal is jobban kellene foglalkozni - VT hat�s�ra a elsodleges feltev�sek (maghiedelmek) nem v�ltoznak � csak a m�sodlagos feltev�sekre hat OCD � minos�to folyamatoknak is kulcsszerep�k van intruz�v tudati t�rt�n�sek interpret�ci�ja � vesz�lyjelz�ssel ruh�zza fel ezeket, az egy�nt teszi feleloss� ennek elh�r�t�s��rt Teh�t ezt a gondolatot akarja visszaszor�tani, neutraliz�lni (kognit�v s�kon, vagy kompulziv ritu�l�k sor�n). Pont ez�rt jelennek meg gyakrabban ezek a gondolatok Teh�t nem az el�gtelen ment�lis kontroll, hanem a saj�t tudati folyamatok t�ves �rtelmez�se a meghat�roz� ebbol fakad a saj�t feleloss�gre vonatkoz� hiedelemrendszer alapveto diszfunkcion�lis hiedelem a gondolatok feletti kontroll jelentos�g�nek �s sz�ks�gess�g�nek felt�telez�se - alapveto faktorok:extr�m feleloss�g�rzet - a vesz�ly t�lbecs�l�se - a bizonytalans�ggal szembeni intolarencia Kognit�v disztorzi�k: - kock�zat/vesz�ly t�lbecs�l�se - k�telked�s/bizonytalans�g/d�nt�shozatal perfekcionizmus - buntudat/feleloss�g�rzet/sz�gyen�rzet

23. A viselked�ster�pia alapm�dszerei �nkontrollos m�dszer alapelvei gondosan fel kell k�sz�teni a p�cienst megfelelo idotartam� expoz�ci� �j helyzetet csak akkor kezdjen, ha az elozot m�r szorong�s n�lk�l el tudja viselni konkr�t instrukci�k Az �nkontrollos m�dszerek alapelvek: - beteget gondosan fel kell ezekre k�sz�teni megfelelo idotartam� expoz�ci� � min. 2 �ra �j helyzetet csak akkor, ha m�r az elozot el tudja viselni szorong�s n�lk�l egyed�l legyen ilyenkor helyzet r�gz�t�se pl. feladatos k�rty�kon � konkr�t instrukci�k A k�nyszeres lass�s�g kezel�se � neh�z � az eg�sz viselked�sre kiterjed, nem k�r�l�rt cselekv�sind�t�s, tov�bbvitel, befejez�s, s�lyos zavara �gy �rzik, nincsenek el�gg� felk�sz�lve � be akarj�k �ll�tani az ide�lis figyelmi �llapotot zavar� ingerek mellett v�gezzen cselekv�seket � nem f�kusz�lt figyelmi �llapotban automatikus mozg�sokat tartalmaz� mozg�sgyakorlatok gyakorl�sa (pl. labdadob�l�s, egyens�lyoz�s) Az �nkontrollos m�dszerek alapelvek: - beteget gondosan fel kell ezekre k�sz�teni megfelelo idotartam� expoz�ci� � min. 2 �ra �j helyzetet csak akkor, ha m�r az elozot el tudja viselni szorong�s n�lk�l egyed�l legyen ilyenkor helyzet r�gz�t�se pl. feladatos k�rty�kon � konkr�t instrukci�k A k�nyszeres lass�s�g kezel�se � neh�z � az eg�sz viselked�sre kiterjed, nem k�r�l�rt cselekv�sind�t�s, tov�bbvitel, befejez�s, s�lyos zavara �gy �rzik, nincsenek el�gg� felk�sz�lve � be akarj�k �ll�tani az ide�lis figyelmi �llapotot zavar� ingerek mellett v�gezzen cselekv�seket � nem f�kusz�lt figyelmi �llapotban automatikus mozg�sokat tartalmaz� mozg�sgyakorlatok gyakorl�sa (pl. labdadob�l�s, egyens�lyoz�s)

24. Ingerexpoz�ci� �s v�laszmegeloz�s Tiszt�lkod�si k�nyszer tegye ki mag�t beszennyezo helyzeteknek, k�sleltesse a tiszt�lkod�st norm�lis tiszt�lkod�s gyakorl�sa Kontrollk�nyszer �nkontroll�lt v�laszmegeloz�s ne ellenorizze, hogy okozott-e balesetet olvasott ismeretek ellenorz�se ne olvassa el �jra (pl. h�zza �t filccel a sorokat, hogy ne legyen olvashat�) �rz�kszervi depriv�ci� pl. h�zzon kesztyut a kez�re (nem tudja haszn�lni) A k�nyszerbetegs�g viselked�ster�pi�j�nak alapm�dszerei. Expoz�ci� �s v�laszmegeloz�s Tiszt�lkod�si k�nyszer: averz�v ingerek expoz�ci�ja � tegye ki mag�t a beszennyezo helyzeteknek, k�sleltesse a tiszt�lkod�st norm�lis tiszt�lkod�s �jratanul�sa + ritu�liz�lt viselked�s megv�ltoztat�sa � �j elemek elo�r�sa Kontrollk�nyszer: - k�ros k�telked�s+ellenorz�si k�nyszercselekv�sek �nkontroll�lt v�laszmegeloz�s � pl. ne ellenorizze, hogy okozott-e balesetet Kognit�v funkci�k kontrollk�nyszere: ha nem tud semmit elolvasni, mert f�l, hogy �jra �s �jra visszat�r, hogy ellenorizze j�l eml�kszik-e � amit elolvasott h�zza �t filctollal � ne legyen olvashat� Vagyis- expon�ljuk a szitu�ci�kat + lehetetlenn� tessz�k vagy �tstrukt�r�ljuk az ellenorz�st vagy �ppen �rz�kszervi depriv�ci�t (pl. h�zzon kesztyut � �gy nem tud ellenorizni a kez�vel) Elrendez�si k�nyszer: olyan feladatokat kap, hogy hagyjon rendetlens�get (pl. el�l hagy dolgokat, ledob�lja, stb., ferd�n rak le dolgokat) Hal�llal kapcs. k�nyszercselekv�sek: hal�llal kapcs. helyzetek eloid�z�se (pl. gy�szjelent�sek olvas�sa, temetol�togat�s) K�telked�si �s megbizonyosod�si k�nyszer: - d�nt�si helyzetek � neki kell d�nteni � nincs m�d ennek fel�lvizsg�lat�ra, sem m�sok �ltali megeros�t�sre (pl. 2 perc alatt el kell d�ntenie mit h�zzon fel, nem szabad kar�r�t viselnie) V�s�rl�si �s gyujt�get�si k�nyszer: nem lesz-e sz�ks�g a j�voben az adott t�rgyra - j�rja a boltokat, de nem v�s�roljon semmit, apr�nk�nt dobja ki a T.-val k�z�sen, amit gyujt�getett A k�nyszerbetegs�g viselked�ster�pi�j�nak alapm�dszerei. Expoz�ci� �s v�laszmegeloz�s Tiszt�lkod�si k�nyszer: averz�v ingerek expoz�ci�ja � tegye ki mag�t a beszennyezo helyzeteknek, k�sleltesse a tiszt�lkod�st norm�lis tiszt�lkod�s �jratanul�sa + ritu�liz�lt viselked�s megv�ltoztat�sa � �j elemek elo�r�sa Kontrollk�nyszer: - k�ros k�telked�s+ellenorz�si k�nyszercselekv�sek �nkontroll�lt v�laszmegeloz�s � pl. ne ellenorizze, hogy okozott-e balesetet Kognit�v funkci�k kontrollk�nyszere: ha nem tud semmit elolvasni, mert f�l, hogy �jra �s �jra visszat�r, hogy ellenorizze j�l eml�kszik-e � amit elolvasott h�zza �t filctollal � ne legyen olvashat� Vagyis- expon�ljuk a szitu�ci�kat + lehetetlenn� tessz�k vagy �tstrukt�r�ljuk az ellenorz�st vagy �ppen �rz�kszervi depriv�ci�t (pl. h�zzon kesztyut � �gy nem tud ellenorizni a kez�vel) Elrendez�si k�nyszer: olyan feladatokat kap, hogy hagyjon rendetlens�get (pl. el�l hagy dolgokat, ledob�lja, stb., ferd�n rak le dolgokat) Hal�llal kapcs. k�nyszercselekv�sek: hal�llal kapcs. helyzetek eloid�z�se (pl. gy�szjelent�sek olvas�sa, temetol�togat�s) K�telked�si �s megbizonyosod�si k�nyszer: - d�nt�si helyzetek � neki kell d�nteni � nincs m�d ennek fel�lvizsg�lat�ra, sem m�sok �ltali megeros�t�sre (pl. 2 perc alatt el kell d�ntenie mit h�zzon fel, nem szabad kar�r�t viselnie) V�s�rl�si �s gyujt�get�si k�nyszer: nem lesz-e sz�ks�g a j�voben az adott t�rgyra - j�rja a boltokat, de nem v�s�roljon semmit, apr�nk�nt dobja ki a T.-val k�z�sen, amit gyujt�getett

25. Obszesszi�k - kognit�v ritu�l�k kezel�se Habitu�ci�s tr�ning nemk�v�natos gondolatok sz�nd�kos felid�z�se az elker�l�s, ill. a kognit�v kompulzi�k kiz�r�sa am�g a szorong�s cs�kken, azaz habitu�ci�s v�lasz megjelen�s�ig k�nyszergondolatok ism�telt le�r�sa - vizu�lis konfront�ci� egy�b konfront�ci�k k�peket n�z, saj�t hangj�t magn�n hallgatja, dalba foglalja posztpon�ci� - k�sobbre helyezi a vel�k val� foglalkoz�st - percekre, �r�kra majd napokra Gondolatstop technika - a gondolatfolyam eros ingerrel t�rt�no megszak�t�sa Obszesszi�k, kognit�v ritu�l�k kezel�si elvei: ha nem ny�lt k�nyszercselekv�s jelenik meg, hanem rejtett kognit�v kompulzi�k Habitu�ci�s tr�ning nemk�v�natos gondolatok kontroll�lt form�ban val�, sz�nd�kos felid�z�se kiz�rva az elker�l�st ill. kognit�v kompulzi�kat a habitu�ci�s v�laszi megjelen�s�ig � azaz a szorong�s cs�kken�s�ig tart k�nyszergondolatok, k�sztet�sek ism�telt le�r�sa � vizu�lis konfront�ci� k�peket n�z, vagy magn�n hallgatja saj�t hangj�n a k�nyszergondolatokat dalt �nekel a saj�t k�nyszer�rol posztpon�ci� � k�nyszergondolataival val� foglalkoz�st k�sobbre helyezi, elobb percekre, majd �r�kra, napokra Gondolatstop-technika: obszessziv gondolatok, triggerszitu�ci�k �sszegyujt�se eloid�zik ezeket majd, azt ki�ltja a T., hogy stop majd a p�ciens is k�pess� lesz erre sok-sok gyakorl�s Csal�ddal val� foglalkoz�s: k�l�nb�zo reakci�k � assziszt�l�s, nem vesz r�szt, de engedi, vagy �ppen megtiltja, elutas�t�sa ezeket fel kell m�rni t�j�koztat�s: t�netek kialakul�sa, szem�lyis�gvon�sok stresszhelyzet n�velheti a t�neteket t�mogat� l�gk�r fontoss�ga kritika, negat�v �rt�kel�s ker�l�se tiszta-egy�rtelmu kommunik�ci� - az esetleges otthoni gyakorl�sn�l koterapeutai funkci�kra val� felk�sz�t�s Obszesszi�k, kognit�v ritu�l�k kezel�si elvei: ha nem ny�lt k�nyszercselekv�s jelenik meg, hanem rejtett kognit�v kompulzi�k Habitu�ci�s tr�ning nemk�v�natos gondolatok kontroll�lt form�ban val�, sz�nd�kos felid�z�se kiz�rva az elker�l�st ill. kognit�v kompulzi�kat a habitu�ci�s v�laszi megjelen�s�ig � azaz a szorong�s cs�kken�s�ig tart k�nyszergondolatok, k�sztet�sek ism�telt le�r�sa � vizu�lis konfront�ci� k�peket n�z, vagy magn�n hallgatja saj�t hangj�n a k�nyszergondolatokat dalt �nekel a saj�t k�nyszer�rol posztpon�ci� � k�nyszergondolataival val� foglalkoz�st k�sobbre helyezi, elobb percekre, majd �r�kra, napokra Gondolatstop-technika: obszessziv gondolatok, triggerszitu�ci�k �sszegyujt�se eloid�zik ezeket majd, azt ki�ltja a T., hogy stop majd a p�ciens is k�pess� lesz erre sok-sok gyakorl�s Csal�ddal val� foglalkoz�s: k�l�nb�zo reakci�k � assziszt�l�s, nem vesz r�szt, de engedi, vagy �ppen megtiltja, elutas�t�sa ezeket fel kell m�rni t�j�koztat�s: t�netek kialakul�sa, szem�lyis�gvon�sok stresszhelyzet n�velheti a t�neteket t�mogat� l�gk�r fontoss�ga kritika, negat�v �rt�kel�s ker�l�se tiszta-egy�rtelmu kommunik�ci� - az esetleges otthoni gyakorl�sn�l koterapeutai funkci�kra val� felk�sz�t�s

26. Pszichodinamikus megk�zel�t�s Seg�t a compliance, interperszon�lis probl�m�k, szem�lyis�gprobl�m�k meg�rt�s�ben Klasszikus, j�l kidolgozott etiol�giai elm�letet Freud: k�nyszerneur�zis klasszikus pszichoanalitikus megk�zel�t�se Szem�lyis�gfejlod�si probl�ma an�l-szadisztikus f�zis konfliktusai - fix�ci� �nv�do mechanizmusok izol�ci� reakci�k�pz�s meg nem t�rt�ntt� tev�s Ez a megk�zel�t�s seg�t � a compliance, interperszon�lis probl�m�k, szem�lyis�gprobl�m�k meg�rt�s�ben -(pl. a t�netek fennmarad�s�ban m�sodlagos elony�k is szerepet j�tszhatnak � k�nnyebb a k�nyszereket ki�lni, mint a tudattalan konfliktussal szemben�zni) Interperszon�lis dimenzi� - a csal�d involv�ci�ja is eloseg�theti a t�netek fennmarad�s�t) Stresszorok � gyakran t�neti roml�st id�znek elo) FREUD: k�nyszerneur�zis OCD eredete � an�lszadisztikus f�zis � 2-4 �ves kor � dackorszak �n�ll�sod�s, sz�lorol val� lev�l�s, - konfliktusok � a gyermek ak�r a sz�lo hal�l�t is kiv�nhatja, -m�gikus gondolkod�s uralma, -v�gyai f�lelmetess� v�lik � tagad�s, ellent�tbe ford�t�s, reakci�k�pz�s, eltol�s, meg-nem t�rt�ntt� tev�s, -ezek a fix�ci�s pontot eredm�nyezhetnek (t�l�rz�kenys�g), konfliktusok erre az idoszakra val� regresszi�t eredm�nyezhetnek Felnottkori szem�lyis�gvon�sok � agressz�v-szadisztikus �szt�nkomponensek rigid, b�nteto felettes �n, �n-felettes-�n- �szt�n-�n k�z�tti konfliktusokat erre az �letkorra jellemzo mechanizmusokkal fogja megoldani Freud � 3 fo elh�r�t� mechanizmus Izol�ci�, , Reakci�k�pz�s, Meg nem t�rt�ntt� tev�s V�dekez�s a szorong�s provok�l� �dip�lis v�gyakkal szemben, Az �dip�lisbol az an�lis szakaszba val� regresszi� Fenyegeto szorong�s (a szeretett szem�ly szeretet�nek elveszt�se � elhagyja az �dip�lis poz�ci�t, az ambivalens emocionalit�s� an�lis szakaszba cs�szik vissza, Szexu�lis �s agressz�v v�gyak f�zi�ja Szeretet �s gyul�let egyidoben � b�nults�g, A fejlod�s an�lis-szadisztikus f�zis�ba val� elakad�s Ambivalencia � tenni-nem tenni M�gikus gondolkod�s - gondolkod�si regresszi� � ego �s id funkci� is � puszta gondolat is kiv�ltja az esem�nyt, F�lelem az agressz�v �rz�sektol, Regresszi�, omnipotencia K�sobbi pszichoanal�zis � �sz�n�k helyet ink�bb � �nfunkci�k � t�rgykapcsolatok vizsg�lata Ez a megk�zel�t�s seg�t � a compliance, interperszon�lis probl�m�k, szem�lyis�gprobl�m�k meg�rt�s�ben -(pl. a t�netek fennmarad�s�ban m�sodlagos elony�k is szerepet j�tszhatnak � k�nnyebb a k�nyszereket ki�lni, mint a tudattalan konfliktussal szemben�zni) Interperszon�lis dimenzi� - a csal�d involv�ci�ja is eloseg�theti a t�netek fennmarad�s�t) Stresszorok � gyakran t�neti roml�st id�znek elo) FREUD: k�nyszerneur�zis OCD eredete � an�lszadisztikus f�zis � 2-4 �ves kor � dackorszak �n�ll�sod�s, sz�lorol val� lev�l�s, - konfliktusok � a gyermek ak�r a sz�lo hal�l�t is kiv�nhatja, -m�gikus gondolkod�s uralma, -v�gyai f�lelmetess� v�lik � tagad�s, ellent�tbe ford�t�s, reakci�k�pz�s, eltol�s, meg-nem t�rt�ntt� tev�s, -ezek a fix�ci�s pontot eredm�nyezhetnek (t�l�rz�kenys�g), konfliktusok erre az idoszakra val� regresszi�t eredm�nyezhetnek Felnottkori szem�lyis�gvon�sok � agressz�v-szadisztikus �szt�nkomponensek rigid, b�nteto felettes �n, �n-felettes-�n- �szt�n-�n k�z�tti konfliktusokat erre az �letkorra jellemzo mechanizmusokkal fogja megoldani Freud � 3 fo elh�r�t� mechanizmus Izol�ci�, , Reakci�k�pz�s, Meg nem t�rt�ntt� tev�s V�dekez�s a szorong�s provok�l� �dip�lis v�gyakkal szemben, Az �dip�lisbol az an�lis szakaszba val� regresszi� Fenyegeto szorong�s (a szeretett szem�ly szeretet�nek elveszt�se � elhagyja az �dip�lis poz�ci�t, az ambivalens emocionalit�s� an�lis szakaszba cs�szik vissza, Szexu�lis �s agressz�v v�gyak f�zi�ja Szeretet �s gyul�let egyidoben � b�nults�g, A fejlod�s an�lis-szadisztikus f�zis�ba val� elakad�s Ambivalencia � tenni-nem tenni M�gikus gondolkod�s - gondolkod�si regresszi� � ego �s id funkci� is � puszta gondolat is kiv�ltja az esem�nyt, F�lelem az agressz�v �rz�sektol, Regresszi�, omnipotencia K�sobbi pszichoanal�zis � �sz�n�k helyet ink�bb � �nfunkci�k � t�rgykapcsolatok vizsg�lata

27. Szkizo-obszcessz�v zavarSzkizofr�nia �s k�nyszerbetegs�g K�nyszerbetegs�g 10-szer gyakoribb szkizofr�n p�ciensek k�z�tt mint norm�l popul�ci�ban 7,8-46% versus 1,2-2,4% Fiatal szkizofr�n p�ciensek 2%-�ban fordulnak elo k�nyszeres t�netek a betegs�g kialakul�sa elott ez nem haladja meg az �tlagpopul�ci�ban tal�lt ar�nyt Komorbidit�s, vagy alcsoport?

28. Szkizo-obszessz�v zavar alcsoportjai (Poyurovsky �s mtsai, 2003) 1. A k�nyszeres t�netek nem �llnak tematikus �sszef�gg�sben a t�veszm�kkel �n-idegenek A k�nyszeres t�netek a pszichotikus t�netek megjelen�se elott ritk�n fordulnak elo SSRI 2. K�nyszeres t�netek tematikus �sszef�gg�sben �llnak a t�veszm�kkel antipszichotikum

29. A szkizo-obszessz�v zavar Rosszabb progn�zis Kor�bbi betegs�gkezdet Szoci�lis izol�ci� Hosszabb hospitaliz�ci�k Alacsonyabb sz�nvonal� funkcion�l�s Neurokognit�v deficitek Ter�pia-rezisztencia

30. K�nyszeres t�netek �s az at�pusos antipszichotikumok Szkizofr�nek at�pusos antipszichotikum kezel�se alatt jelentkezhetnek obszessz�v-kompulz�v t�netek Az at�pusos antipszichotikumokat gyakran haszn�lj�k adjuv�nsk�nt SSRI mell�, a nehezen kezelheto obszessz�v t�netek eset�n (sz�mos esetle�r�s)

31. �sszefoglal�s Az OCD komplex ter�pi�s megk�zel�t�st ig�nyel Legjobb eredm�ny a farmakoter�pia �s a kognit�v-viselked�ster�pia kombin�ci�j�t�l v�rhat� Kiemelt fontoss�g� a k�ros viselked�s pontos felt�rk�pez�se (viselked�s-diagnosztika) Teherb�r� ter�pi�s sz�vets�g sz�ks�ges a p�ciens egy�ttmuk�d�s�nek megnyer�se motiv�ci�j�nak felkelt�se �s fenntart�sa A ter�pia sikere �rdek�ben egy�b t�nyezoket is figyelembe kell venni p�ciens szem�lyis�gvon�sai - komorbidit�s prognosztikai faktorok terapeuta attitudje Az adott k�nyszercselekv�sek elemz�s�hez a pszichoanalitikus elm�letek t�bbf�le magyar�zatot adhatnak: a cselekv�s egodisztonit�sa � a cselekv�s idegen, motiv�latlan � hiszen a tudattalan tartom�nyban gy�kerezik �nfunkci�k-v�dekezo mechanizmusok felol a cselekv�sek �nidegens�ge az an�lis f�zisra jellemzo mechanizmusok torz�t� hat�s�val kapcsolatos a k�s�ro szorong�s � szign�l � tudattalan eredetu � nem siker�lt az agressz�v impulzusokat megfeleloen visszaszor�tani felettes-�n szorong�s � szigor�, b�nteto felettes �n b�nteti az elfogadhatatlan �szt�nt�rekv�seket a cselekv�s ism�tlod�se � kiolthatatlans�ga � a megt�rt�nt cselekv�s nem v�ltoztatja meg a tudattalan viszonyokat K�tely is kulcsfontoss�g� � biztons�g�rz�s hi�nya - korai internaliz�lt t�rgykapcsolatok defektusa � emiatt �lland�an ellenorizni kell mag�t kev�sb� eredm�nyes foleg akkor haszn�l, ha a szem�lyis�gvon�sok m�g�tt agressz�v impulzusok rejlenek Pszichoanal�zis � tudattalan tartalmak tudatoss� t�tele indulat�tt�tel elemz�se � �rtelmez�se � v�dekezo mechanizmusok felt�r�sa �rettebb elh�r�t�si m�dok kidolgoz�sa � szublim�ci� aspecifikus �neros�t�s � belso konfliktusok konstrukt�vabb megold�sa DE: korl�tozott eredm�nyek � fix�l�dott v�dekezo mechanizmusokat neh�z �tt�rni rigid szem�lyis�gvon�sok � �tt�tel kialakul�sa neh�z teherb�r� th. kapcsolat nem alakul ki Szupport�v th. � foleg ha a munkak�pess�g �s szoci�lis funkcion�l�s m�g megtartott - �rdeklodo, egy�tt�rzo seg�to t�mogat�sa sokat jav�that a t�neteken Csal�dth: csal�dltagok t�mogat�sa, eduk�ci�ja � Csoportth. � szoci�lis t�mogat�st ny�jt Az adott k�nyszercselekv�sek elemz�s�hez a pszichoanalitikus elm�letek t�bbf�le magyar�zatot adhatnak: a cselekv�s egodisztonit�sa � a cselekv�s idegen, motiv�latlan � hiszen a tudattalan tartom�nyban gy�kerezik �nfunkci�k-v�dekezo mechanizmusok felol a cselekv�sek �nidegens�ge az an�lis f�zisra jellemzo mechanizmusok torz�t� hat�s�val kapcsolatos a k�s�ro szorong�s � szign�l � tudattalan eredetu � nem siker�lt az agressz�v impulzusokat megfeleloen visszaszor�tani felettes-�n szorong�s � szigor�, b�nteto felettes �n b�nteti az elfogadhatatlan �szt�nt�rekv�seket a cselekv�s ism�tlod�se � kiolthatatlans�ga � a megt�rt�nt cselekv�s nem v�ltoztatja meg a tudattalan viszonyokat K�tely is kulcsfontoss�g� � biztons�g�rz�s hi�nya - korai internaliz�lt t�rgykapcsolatok defektusa � emiatt �lland�an ellenorizni kell mag�t kev�sb� eredm�nyes foleg akkor haszn�l, ha a szem�lyis�gvon�sok m�g�tt agressz�v impulzusok rejlenek Pszichoanal�zis � tudattalan tartalmak tudatoss� t�tele indulat�tt�tel elemz�se � �rtelmez�se � v�dekezo mechanizmusok felt�r�sa �rettebb elh�r�t�si m�dok kidolgoz�sa � szublim�ci� aspecifikus �neros�t�s � belso konfliktusok konstrukt�vabb megold�sa DE: korl�tozott eredm�nyek � fix�l�dott v�dekezo mechanizmusokat neh�z �tt�rni rigid szem�lyis�gvon�sok � �tt�tel kialakul�sa neh�z teherb�r� th. kapcsolat nem alakul ki Szupport�v th. � foleg ha a munkak�pess�g �s szoci�lis funkcion�l�s m�g megtartott - �rdeklodo, egy�tt�rzo seg�to t�mogat�sa sokat jav�that a t�neteken Csal�dth: csal�dltagok t�mogat�sa, eduk�ci�ja � Csoportth. � szoci�lis t�mogat�st ny�jt

32. K�nyszeres jellegu viselked�sek Addikci�k K�miai viselked�si Fokozott folyad�kfogyaszt�s Szkizofr�nekben gyakori Gy�gyszer-mell�khat�s Endokrin betegs�g Kataton mozg�sjelens�gek Kognit�v deficitittel �lok repetit�v mozg�sai Ment�lis retard�ltak Demensek c�l n�lk�li tev�kenys�gei Impulzus kontroll zavarok

33. Ment�lis retard�ci� Idi�t�k Pica, koprof�gia, f�jdalom okoz�s, hajt�p�s stb. mozdulatok ritmusos ism�telget�se, hangok perszever�l�sa Eretikus: hiperakt�v, ingerl�keny, indulatkit�r�sek Torpid: meglassult, fekszik, kifejez�stelen F�zisokat alkothatnak Imbecilisek: �rzelmeik g�t n�lk�l nyilv�nulnak meg D�delget�ssel motiv�lhat�k

34. Ment�lis retard�ltak k�ros reakci�i S�lyoss�ggal ar�nyos a regressz�v jelleg Gyakori a r�vidz�rlati cselekm�ny Kudarc: d�h�ng�s, �ngyilkoss�g, Ijedts�g: p�nik, emocion�lis stupor Hiperakt�v-izgatott �s diszt�mi�s idoszakok Pszich�zis gyakori Paranoid, katathym t�boly - meg�rtheto Kriminalit�s Mor�lis g�tl�s alacsony Cs�b�that�s�g � kihaszn�lhat�s�g G�tl�stalan �szt�nki�l�s Adott �rtelmi szinttol elv�rhat� meggondol�st, tervszerus�get sem �ri el

35. Kataton t�netekA pszichomotoros kifejezod�s zavarai Izgalmi t�netek rendk�v�li nyugtalans�g c�ltalan, modoros, sztereotip mozg�sok (echo-jelens�gek) s�lyos esetben mozg�svihar G�tl�sos t�netek k�nyelmetlen testtart�sok �r�kon kereszt�l, negativizmus nem besz�l, nem mozog, nem t�pl�lkozik. Stupor: tart�s form�ja, a vegetat�v funkci�k csodje miatt �letvesz�lyes

36. Impulzus kontroll zavarokBNO 10 - F63 Trichotillom�nia Epidemiol�gia: 0,6% (7:1 noi predominancia) Ritualiz�lt � �tmeneti fesz�lts�gold�ssal j�r 50% or�lis cselekv�st is v�gez Affekt�v betegs�ggel gyakran t�rsul Kezel�s: SSRI, viselked�ster�pia K�r�mr�g�s - hasonl�s�g K�ros j�t�kszenved�ly 0,5-2% (5:1 f�rfi dominancia) K�miai szer f�ggos�gekkel gyakran t�rsul Ritu�l�k (sz�mmisztika, list�k) Pszich�s megvon�si t�netek Kleptom�nia Pirom�nia Intermitt�l� exploz�v zavar Falling down Agresszivit�s, ami nem k�miai szer hat�sa, v. pszich�zis miatt alakul ki

37. K�nyszeress�g spektrum�ba sorolhat� k�rk�pek Kock�zat ker�l�s Kock�zat keres�s K�nyszerbetegs�g (OCD) Anorexia nervosa Hipochondri�zis Trichotillom�nia Bulimia nervosa K�nyszeres v�s�rl�s Kleptom�nia K�ros j�t�kszenved�ly Paraf�li�k Pirom�nia Violens szuic�dium Antiszoci�lis szem�lyis�gzavar