A Nap szerkezete

1. A Nap szerkezete A Nap 1,4 millió km-esátmérõjének kb. 15%-a amag, aholazenergiatermelés, a hidrogénfúziózajlik. Azenergia a röntgensugárzásizónábanegészen a rádiusz kb. 70%-áigsugárzással, onnankonvekciósegítségévelhalad a kb. 400km vastagfelszínig a fotoszféráig. A fotoszférajellegzetessége a granulációsszerkezet, a napaktivitásjeleiitt a környezetüknélhidegebb, s ígysötétebbnapfoltok. Míg a napfelszínátlagoshõmérséklete 5800K, a foltoké kb. 1000K-nel alacsonyabb. A foltokáltalábancsoportosanfordulnakelõ. A rádiuszcsakmintegy 0.03%-átadó, s ezértvékonynakmondhatófotoszférafeletttaláljuk a Nap légkörét, amitkromoszféra, éskoronatartományokraosztunk. A koronában a naptevékenységetflerek, protuberanciákjelzik. A koronamagashõmérséklete (milliófok) miattröntgentartománybanfényes. Megfigyelése a földfelszínrõlnapfogyatkozáskorlehetséges, mertláthatófényben a fotoszféraáltalmegvilágítottégboltnálhalványabb.

2. A Nap belsõszerkezeteéslégköre

3. Nap szerkezete – A Nap legbelsejében a mag helyezkedik el, itt folyik a termonukleáris fúzió, amely a Nap energiáját termeli. Ennek folyamán a csillagfejlődésnek abban a fázisában, amelyben a Nap tart, hidrogén atommagokból hélium atommagok keletkeznek. Ebben a régióban a hőmérséklet kb. 15 millió Kº. Ez a Nap térfogatának mintegy 10 százaléka, de a naptömegnek mintegy 40 százaléka itt található. Az energia gammasugarak és neutrinók formájában keletkezik. Ezt követi a kisugárzási öv, ahol a hőmérséklet mintegy 4 millió Kº, viszont a sűrűség sokkal kisebb, mint a magban. Ez továbbítja az energiát a konvektív zónához, ahonnan azután hatalmas áramlások viszik azt el a felszínre. A Nap külső felszínének a hőmérséklete kb. 6000 Kº. Azt a néhány 100 kilométer vastag övezetet, amelyet a Napból látunk, amely a napsugárzás mintegy 99 százalékát kibocsátja, fotoszférának nevezik. Ez fölött helyezkedik el a kb. 1000 kilométer vastag kromoszféra, amelyben a hőmérséklet folyamatosan nő, és a fölötte elhelyezkedő koronában már több millió Kº értéket ér el. Ennek következtében az itteni részecskék hőmozgásának sebessége olyan nagy lehet, hogy el tudják hagyni a Napot, ez hozza létre a napszelet, amely a Földre is hatással van. A napszél létezésére először abból következtettek, hogy az üstökösök csóvája mindig a Naptól elfelé helyezkedik el. A Naprendszermesszelegnagyobbtagjaegygázneműsugárzógömb, a Nap. • átmérő: 1,390,000 km. • tömeg: 1.989e30 kg • a maghőmérséklete: 15,000,000 K. • felszínihőmérséklet: 5800 K

4. A Naprendszertömegének 99,87%-akoncentrálódik benne, a fennmaradórészháromnegyedétpedig a Jupiter tesziki. Átmérője a Földének 109, míg a Jupiterénekközel 10-szerese. Óriásitömegerévén a Nap hatalmasgravitációserőtfejtki, s ezazerőtartjaegyütt a rendszert, ésirányítjavalamennyibolygóéskisebbégitestmozgását is. • A Napbóláradófantasztikusmennyiségűenergiaelsősorbanközeliibolyántúli, láthatóésinfravörössugárzásformájábanhagyja el a csillagot, de emellett a Nap kisebbmennyiségbenmindenfélemássugárzást is kibocsát, a gamma- ésröntgensugaraktólegészen a rádióhullámokig. A Nap elemi részecskéket is kisugároz, amelyetnapszélneknevezünk.

5. A Napbólmásodpercenkéntkisugárzottenergiateljesmennyiségét a Nap sugárzásiteljesítményéneknevezzük, ésugyanúgywattbanfejezzükki, mint egyvillanykörteteljesítményét. Ezazérték 3,86e26 watt. A kisugárzottenergiamennyiségneklegfeljebbcsaktízmilliárdodrészeéri el a Földet. A földilégkör 1 négyzetméteréremerőlegesenbeesőteljesítménymégígy is 1370 watt. Ez a mennyiség a napállandó. • A Nap szerkezete: • A Nap középpontjában a hőmérsékletet kb. 15 millió K-re, a sűrűségetpedig a ránehezedőkülsőrétegekhatalmasnyomásamiatt 160000 kg/m3-re (a vízsűrűségének 160-szorosára) becsülik. A Nap rádiuszánakmintegyegynegyedéigterjedőközpontimagfúziósatomerőműkéntműködikaholazenergianagyenergiájúfotonok, ígygamma- ésröntgensugárzásformájábanszabadulfel a könnyebbelemeknehezebbekkévalóegyesüléseközben. • A Nap magjábanlejátszódófúziósfolyamatbanproton-proton reakciózajlik le, melyneksoránhidrogénatomokmagjai (vagyisprotonok) egyesülnek, s héliumatommagokjönneklétre. Minden reakcióban 4 proton egyesülegy-egyhéliummaggá, kettőpedigátalakulneutronná. Minden reakcióbanegykicsinytömegenergiáváalakulátaz E=mc2 képletnekmegfelelően. Bárazegyes proton-proton reakciókban a tömegnekcsak 0,7%-a alakulátenergiává, a lejátszódónagyszámúreakciókmiatt a Nap másodpercenként 4 milliótonnaanyagothasználfelfényerejénekmegtartására. Azóriásianyagvesztésellenére a Nap még a mostanihozhasonlószinten 5 - 6 milliárdévigsugározhat.

6. Ezt veszi körül kb. a sugár 70%-áig a röntgensugárzási zóna. Ebben a tartományban a fotonok gyakran ütköznek, elnyelődnek, majd véletlenszerűen kisugárzódnak. Egy-egy fotont oly sokszor érik ilyen megpróbáltatások, hogy legkevesebb tízezer, de akár 1 millió évig is eltarthat mire a felszínre ér. • A Nap felszínközeli külső, 25 - 30%-ot kitevő részében nagyarányú konvekció zajlik. A hő az anyag áramlása révén jut el a fotoszférába, majd onnan sugárzódik ki a világűrbe. Ezt a réteget konvektív zónának nevezik. A Nap átlagos sűrűsége (1410 kg/m3) a Föld átlagos sűrűségének csak egynegyede, a víz sűrűségének pedig 1,4-szerese, ami azt sugallja, hogy a Napot főként könnyebb kémiai elemek alkotják: 73% hidrogén, 25% hélium, 2%-ban pedig nehezebb elemek. A Nap gyorsabban forog az egyenlítőjénél mint a pólusokon. Az egyenlítőn mért forgási periódus 25 nap, a sarkok közelében 35 nap.

7. A Nap bolygoi TávolságSugárTömegBolygó (000 km) (km) (kg) FelfedezőDátum -Merkúr 57,910 2439 3.30e23 Vénusz 108,200 6052 4.87e24 Föld 149,600 6378 5.98e24 Mars 227,940 3397 6.42e23 Jupiter 778,330 71492 1.90e27 Szaturnusz 1,426,940 60268 5.69e26 Uránusz 2,870,990 25559 8.69e25 Herschel 1781 Neptunusz 4,497,070 24764 1.02e26 Galle 1846 Plútó 5,913,520 1160 1.31e22 Tombaugh 1930

8. A Nap belsoszerkezete

9. A Nap szerkezete

10. Izzo Nap

11. Keszitette:Balint Romeo esBarnutIoan Forras:Internetes a tudasfaja