A fenntartható inkluzív-adaptív oktatás-nevelés időszerű kérdései

1. A fenntartható inkluzív-adaptív oktatás-nevelés időszerű kérdései Balogh Gyula OOIH központvezető

2. 1. „Oktatás és képzés 2020” 2. Az IPR alkalmazásának tapasztalatai3. A fenntartható inklúzív-adaptív nevelés-oktatás jellemzői4. aktualitások

3. „Oktatás és képzés 2020”

4. KIEMELT TERÜLETEK A 2009–2011-ES ELSŐ CIKLUS SORÁN 1. Az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása • — az egész életen át tartó tanulás stratégiái: nemformális és informális tanulás elismerése és a pályaorientációra. • — európai képesítési keretrendszer: a standardok és a képesítések, az elismerési és az értékelési eljárások, a kreditátvitel, a tantervek és minőségbiztosítás tekintetében. • — a tanulói mobilitás növelése: együttműködés az Európa- és világszerte – felsőfokú és egyéb oktatási szinteken – a hátrányos helyzetűek sajátos igényeinek figyelembevételével.

5. 2. az oktatás és a képzés minőségének és hatékonyságának javítása • — nyelvtanulás: annak lehetővé tétele, hogy a polgárok az anyanyelvükön kívül két másik nyelven is tudjanak kommunikálni • — a tanárok és az oktatók szakmai továbbképzése: az új tanárok alapképzésének minőségére és a kezdeti gyakorlatszerzésben való támogatására • — irányítás és finanszírozás: a (tantervekre is kiterjedő) felsőoktatási modernizációs program előmozdítása, a szakképzési és szakoktatási minőségbiztosítási keretek fejlesztése, valamint a felnőttkori tanulás minőségének javítása, beleértve a személyzetét is. • — alapkészségek az olvasás, a matematika és a természettudományok terén: Konkrét fellépésre van szükség az alapkészségek szintjének javítása érdekében, ideértve a felnőttek alapkészségeit is. • — „az új munkahelyekhez szükséges új készségek”:

6. 3. a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása • — az oktatást és a képzést korán elhagyók: a megelőzés és akadályok elhárítása, amelyek miatt az oktatásból és képzésből kimaradók nem térnek vissza az oktatási és a képzési rendszerekbe. • — iskola előtti nevelés: az ehhez való méltányos hozzáférés általánosabbá tétele, valamint az oktatás és a tanároknak nyújtott támogatás minőségének a javítása. • — migránsok: az egymástól való tanulás fejlesztése. • — sajátos nevelési igényű tanulók: a befogadó oktatás és a személyre szabott tanulás

7. 4. az innováció és a kreativitás – a vállalkozói készségeket is beleértve – fejlesztése • — transzverzális kulcskompetenciák: nagyobb mértékű figyelembe vétele a tantervekben, valamint az értékelések és a képesítések terén. • — innovációbarát intézmények: új információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazása és a tanárképzés. • — partnerség: partnerségek kialakítása az oktatást és képzést nyújtó intézmények, valamint a vállalkozások, a kutatóintézetek, a kulturális szereplők és a kreatív iparok között, valamint a jól működő tudásháromszög előmozdítása.

8. Öt referenciaérték • 1. a felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban érje el a 15%-ot, -(25-64 évesek, utolsó 1 hónapban) (a magyar adat 2008-ban 3,1%) • 2. az alapkészség (olvasás, matematika, természettudomány) tekintetében gyengén teljesítők aránya csökkenjen 15% alá, (a magyar adat 2006-ban olvasás 20,6%, matematika 21,2% természettudomány 15%)

9. Referenciaértékek • 3. a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30-34 évesek aránya érje el a 40%-ot, (a magyar adat 2008-ban 22,4%) • 4. az oktatást és képzést korán elhagyók aránya (18-24 évesek) csökkenjen 10% alá, (a magyar adat 2008-ban11,7%) • 5. a kisgyermekkori nevelésben részesülő 4 éves és a kötelező iskolai oktatásba lépési életkor közötti gyermekek aránya érje el a 95%-ot. (a magyar adat 2007-ben 95,1%)

10. Az IPR alkalmazásának tapasztalatai

11. Az IPR eddigi eredményeinek továbbvitele, megtartása, kiterjesztése. • a szakmai tapasztalatcserék, hospitációk, az egymástól tanulás kiteljesedése, • a tanulási színterek kitágítása, gazdagítása, • a módszertani kultúra megújítása • a körültekintő input-értékelésen alapuló, tudatos, dokumentált, differenciálással segített egyéni fejlesztés területén.

12. az IPR deformitásainak és hiányosságainak felszámolása • A program megvalósítása során az intézményekre háruló dokumentációs és adminisztratív terhekcsökkentése; • a programban résztvevő tanulók körében az évismétlés, és a lemorzsolódás nagymértékű visszaszorítása; • a programban részt vevő intézményekben a továbbtanulási adatok jelentős mértékű javítása; hatékony, eredményes és mérhető pályaorientációs programok megvalósítása; • az alulteljesítők számának nagyarányú csökkentése.

13. A fenntartható inkluzív-adaptív iskoláztatási, nevelési-oktatási modell főbb nézőpontjai és jellemzői

14. A gyermek/tanuló jogai A gyermeknek, tanulónak alapvető joga, hogy az óvodáztatás és iskoláztatás megteremtse számára • a fenntartható személyes életminőséget , • a társadalmi inklúziót, és • a szegregációmentes, biztonságos lakókörnyezetet.

15. Pedagóguskompetenciák Kiemelten fontos, hogy a pedagógusok szakmai felkészültsége megerősödjön, határozottabban vegyenek részt az egyéni és csoportos tanulói képességfejlesztésben. A fenntartható nevelési - oktatási intézmény jól definiált, értékelvű célokra alapozott program alapján, hatékonyan vezetett szervezet.

16. Pedagógiai környezet • inkluzív-adaptív szakember-képzés; • speciális intézményi tanácsadó-szolgáltató szakemberek, pedagógusok felkészítése; • osztályfőnöki képességfejlesztés; • megfelelő tananyagok, tankönyvek, inkluzív tevékenységekre alkalmas infrastruktúra és eszközpark, oktatás-módszertani szemléltető anyagok, tankönyvi források, valamint információs rendszer, • releváns civil partnerségek biztosítása.

17. Önálló életvitel oktatása • az egyéni adottságokhoz igazított tananyagátadás és képességfejlesztés, • az egyénre szabott értékelés, • a szociális kapcsolatépítési képességek fejlesztése. Ebből adódóan nemcsak a hátrányos helyzetű tanulók személyre szabott fejlesztésére alkalmas, hanem a kiemelkedően jó képességűekére is.

18. Preferált pedagógiai módszerek • 1. A gyermekek/tanulók kulturális értékeire épülő, egész életére szóló, a közösségi együttélés normáinak kialakítása. • 2. Az adaptív-inkluzív nevelés-oktatás gyakorlatának kulcskérdése a szocializáció és a reszocializáló, amelyben a módszertani hangsúly a csoportmunkán van, célja a demokratikus, befogadó közösségek kialakulásának elősegítése. • 3. Milieu-terápia, amelynek célja a gyermek/tanuló helyzetének megváltoztatása,

19. 4. Identitás fejlesztés - interkulturalitás • A tanulói demokratikus közösségek megteremtését, az emocionális kötődés csoportos és közösségi elemeit,a hatékony és kiszámítható óvodai, iskolai szokásrendszer kialakítását, az identitást fejlesztő programok is megerősítik. • Multikulturalitás helyett interkulturális nevelés

20. 5. Egészséges életvitel • Az egészséges életvitel szokásrendszerének megalapozása, a napi rutinok fejlesztése, az egészségmagatartási szokások programjainak ösztönzése és támogatása, az egészséget veszélyeztető szokások visszaszorítása révén.

21. Támogató szolgáltatások rendszere • A pedagógusok, a nevelőtestületek mellett megjelennek a támogató szolgáltatásokat nyújtó főállású és részfoglalkoztatású szakemberek • azok munkaközösségei, • valamint a partnerek hálózatai (szülő egyesületek, civil lobbiszervezetek, stb., azok képviselői).

22. Fenntartható inkluzív-adaptív nevelési-oktatási modell:

23. Egyenlőségen nyugvó tanuló-szülő-tanár kapcsolat Interkulturalitás Tanuló-szülő-tanár elvárásainak összehangolása Tanári elhivatottság, a teljes tantestület egyetértése Beágyazottság a helyi társadalomba a helyi civil szervezetek aktív bevonása az intézmény életébe Reszocializáció, millieu-terápia A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer Az integrációt elősegítő módszertani elemek Műhelymunka – a tanári együttműködés különféle formái Inkluzív-adaptív oktatás IPR TÁRKI-TUDOK ZRT.

24. Aktualitások Főbb adatok: • 1753 nyertes tagintézmény • Óvodai tagintézmény: 731 db • Iskolai tagintézmény: 1022 db • ebből középiskola 120 db • 86 511 gyermek/tanuló • 16 000 pedagógus

25. vállalások December 31-ig kell megadni, de megvalósításuk június 15-ig szükséges. Nem kell szakértővel ellenjegyezni Az EM-mel együtt postázandó

26. Együttműködési megállapodás • OKMT-hez kell postázni, 4 példányban, fenntartóval és intézményvezetővel aláíratva • Kötelezettségvállalásnak minősül • A szolgáltatóknak a tavalyi szolgáltatás díját meg nem fizető intézményekkel nem kerül megkötésre •  A fenntartónak vállalnia kell, hogy biztosítja a tagintézmények számára a támogatás teljes összegének kifizetését

27. IPR szaktanácsadás • Minden új belépő intézmény esetében kötelező 1 darab szaktanácsadói látogatás. • Minden olyan intézményben ahol 100-nál több HHH-s gyermek részesül IPR támogatásban kötelező az 1 darab szaktanácsadói látogatás. • Az előzőeken felül javasolt a „bokrosított” konzultáció (3 intézmény részvételével). Az előző pontban szereplő intézmények így két db tanácsadást kapnak. • Természetesen megengedett, hogy valamennyi intézmény kapjon egyénre szabott tanácsadást (több lehet, kevesebb nem az előírtnál!). • A tanácsadás kötelező eleme 1 db óralátogatás • A szaktanácsadói látogatás során bontható a kötelező 4 óra

28. Intézményi önértékelés • 2011. Június 30-ig kell elkészíteni • Tanácsadói ellenjegyzés szükséges • Új önértékelési adatlapok lesznek kidolgozva

31. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!Balogh.gyula@educatio.huwww.sulinet/ooih