Velázquez: „Las Meninas”

1. Velázquez: „Las Meninas” • 1656-1657 • olaj, vászon, 318*276 cm 1734-ben megsérült az Alcázar tűzvészében, G. Miranda udv.festő restaurálta. Mindkét széléből levágtak (a jobb oldalon többet) • Proveniencia: Madrid, Alcázar, inv. 1666, 1686, 1700 [„cuadro de la Familia”] Madrid, Palacio Real Nuevo, inv. 1772, 1794, 1814 „IV. Fülöp családja”; „Las Meninas”[a.m. Az udvarhölgyek hódolása] cím 1853-tól ma: Madrid, Museo del Prado [1819-től] inv. no.1174

3. Victor I. Stoichita (U. Fribourg): Imago Regis: művészetelmélet és királyi portréZeitschrift für Kunstgeschichte, 1986kibővítve: Das selbstbewußte Bild (1998) kísérlet a mű kontextualizálására • egykorú festészetelmélet • a királyi arckép funkciói és mibenléte

4. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986)Antonio PalominoEl museo pictórico, 1724 „Nem más módon tette örökkévalóvá nevét Tiziano, aki lefestette önmagát, egy másik portréval, II. Fülöp őfelsége arcmásával a kezében:és ahogy Phidias neve sem húnyt ki, ameddig Minerva szobra épen maradt, ahogy Tizianóé sem fog, ameddig II. Fülöpé kitart, úgy Velázquezé is eltart még néhány évszázadig, ameddig az épp-oly emelkedett mint vonzó Margaritáé fennmarad, akinek árnyékában a festő egy ilyen magasztos birtokos jótékony hatásának köszönhetően önmaga ké-pét halhatatlanná tette .” . a festő jelenlétét az istenség/a király jelenléte legitimálja

5. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986)Antonio PalominoEl museo pictórico, 1724 „Velázquez tiszta elméjéről azzal is bizonyságot tett, amit szellemes vonásokkal festett – éspedig egy tükör kristálytiszta fényét alkalmazta, amelyet a képtár leghátsó falán a képpel szemközt [frontero al Quadro] helyezett el, s amelyben katolikus királyurunk, [IV.] Fülöp és Maria Anna tükörképét vagy visszfényét ábrázolta. . .” Újabb kutatások egyértelművé teszik, hogy a tükörben a festmény látszik (Campo y Frances, Auer, Moffitt, Snyder stb. )

6. A képtér berendezése Terry L. Fox számításai és diagrammjai alapján

7. A képtér berendezése Terry L. Fox számításai és diagrammjai alapján A tényleges képsík távolsága a k-i faltól kb. 16 m „a festő a képsíktól kb. 6,5 m-re helyezkedik el” ez a „királyi nézőpont” a Pieza de la Torre Dorada-ba esik: épp efölött helyezkedik el a király dolgozószobája (a Despacho de Verano) – ahol később a képnek lógnia kellett

8. John F. Mofitt: a mise-en-scène jelentősége a Las Meninas-on a képtér berendezése Terry L. Fox számításai és diagrammjai alapján Mit ábrázol a háttal levő kép? eddig kétféle válasz: • magát a Las Meninast geometriai képtelenség: magassága nem lehet több 275 cm-nél szélessége csak becsülhető: az állványmerevítők pozíciójából a középtengelyre következtetve kb. 255 cm Las Meninas: 318 x 276 • a királyi pár kettős portréja, ami a tükörben látszik ilyen reprezentatív képnek nyoma sincs, ami képtelenség

9. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986)Antonio PalominoEl museo pictórico, 1724 „…az alakok között atmoszféra támad, elrendezésük pompás, az ötlet új: röviden, nincs olyan dícséret, amely megfelelne e mű stílusának és gondosságának, mert ez valóság, nem festészet.” .

10. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) A madridi Alcázar déli szárnya 1656 körül: az emelet (Planta Principal) az uralkodó pár által használt helységek: (F): a király dolgozó- szobája (despacho de verrano) a kép 1734-ig valószínűleg itt állt a falnak támasztva, quasi virtuális nyílást képezve a falon

11. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) A kép „tableau vivant”-ként való értelmezése gyakran merül fel extrém példája ennek: Théophile Gautier, 1882: „En face des Ménines on est tente de dire: Où est donc le tableau?”

12. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) A képek mérete a korabeli elméleti viták középpontjában Vicente Carducho: Diálogos de la Pittura, 1633 Pacheco, Arte de la Pintura, 1649 Paleotti, Discorso intorno alle imagini sacre e profane, 1582 kép – szimbólum – hasonlóság/azonosság

13. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) [aequalitas] vs [imago] egybevágóságkép megfelelőség a háttal álló a királyi pár vászon a tükörben

14. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) példa az [aequalitas]-ra Carducho-nál (1633): az életnagyságú, plasztikus erejű feszület Velázquez maga is festett ilyet 1630-as első itáliai útja után az ún. San Placido Krisztusa 240x169 cm. [1632] Madrid, Prado (ún. négyszöges feszület-tipus, Pacheco is ezt ajánlja)

15. Victor I. Stoichita:Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) példa az [aequalitas]-ra Carducho-nál: az életnagyságú festett feszület fából, Juan Martinez Montanes (c. 1568-1649) munkája Cristo de la Clemencia (1603) Sevilla, Catedral „Még élve, fejét jobbra hajtva letekint arra, aki épp a kereszt lábánál imádkozik, mintha Krisztus maga beszélne ehhez a személyhez és őt arra emlékeztetné, hogy érte és miatta szenved.” [idézet Montanes szerződéséből, 1603]

16. Victor I. Stoichita:Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) A szobor közvetlen vonatkoztatása a nézőre: dialógus-szituáció a térkontinuitás feltételezése csak egy [aequalitas]-al egyeztethető össze

17. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) [aequalitas] és [imago] különbsége: Francisco Zurbarán (1598-1663) önarcképe egy feszületen Szt. Lukács gúnyájában, festőszerszámokkal 1635-40 k. Madrid, Prado 105x84 cm (!) Ha életnagyságú lenne, egy valós esemény illusztrációjának vennék [aequalitas] így imago: dialógus in imaginem [képzeletben], en abyme [a semmiben lebegve]

18. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) példa az [imago]-ra Zurbarán (a Meninas mellett a legerő- teljesebb festői önmegjele- nítés szakrális összefüggésben) misztikus dialógus egy képzeleti közös térben, amely a halandót transzcendálja

19. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez megoldása: a festő az [aequalitas] státusában • élenagyság • az infánsnő udvari társasága De: modelljei nem [in aequalitate] jelennek meg, csak [in imagine] A királyi portré visszaadásának módja a kritikus pont, amely Velázquez státusát is meghatározza

20. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez képi forrásai I. Jan van Eyck: Arnolfini házaspár [ 1434] London, NG (1555 óta a madridi udvarban) a

21. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez képi forrásai I. Jan van Eyck: Arnolfini házaspár [ 1434] London, NG (1555 óta a madridi udvarban) a tükör: konvex speculum passionis

22. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez képi forrásai I. Jan van Eyck: Arnolfini házaspár [ 1434] London, NG (1555 óta a madridi udvarban) Felirat Johannes de Eyck fuit hic 1434 Panofsky szerint a kép esküvői tanúságtétel a festő és a másik „tanú” csak a tükör közvetítésével „van jelen”: képi szignatúra

23. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez tükre: • nincs belső, 3D-s tere • síktükör • kép-szerű (keretezett) • a tükrözött testeknek nincs tömege • mivel a tükörkép – azonos távolságról nézve - felezi a tükröződő tárgy méreteit • a szembefordított vászon kb. a teremhossz kétharmadánál helyezkedik el • a tükörben látható képnek egy 96x65 cm-es részlet felel meg a képen

24. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez képi forrásai II. az ún. kabinetképek. If. David Teniers: Leopold-Willem herceg brüsszeli galériáj1650-51. olaj, rézlemez. 106 x 129 cm. Madrid, Prado

25. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez képi forrásai II. iff. David Teniers: Leopold-Willem herceg brüsszeli galériája (1650-51.) • uralkodói látogatás • nyitott ajtó • félalakos portrék a háttérfalon • a festészet önreflexiója: Jan Gossaert Lukács-képe(1520)

26. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Antonio PalominoEl museo pictórico, 1724 „A galériában, amely a hercegpalotájában található, ahol pózolni és festeni szoktak, ha nem is világosan,de különböző képeketlát- ni a falon: ismeretes, hogy Rubenstől szár- maznak és Ovidius Metamorphoses-éből való történeteket ábrázolnak...” Már Palomino idején sem lehetett pontosan kivenni a képtár képeit

27. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez mint királyi portréfestő az egészalakos kettős portré [aequalitas] és a félalakos tükörkép [imago] kettőssége: átmenet a reális jelenlétből a fiktív-képzeleti képmásba

28. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez mint királyi portréfestő megfelel a Szt. Lukács-Madonna ábrázolások fogalmi megkülönböztetésének: nincs elvi különbség a vallásos tárgy és az uralkodó ábrázolása között Jan Gossaert: Szent Lukács a Madonnát festi (1520) ma: Bécs, Kunsthistorisches Museum

29. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez mint királyi portréfestő imago plena [tökéletes kép] imago a pectore superius [a legfőbb festő képe]

31. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez:IV. Fülöp Fragánál [1644] olaj, vászon, 129.8 x 99.4 cm The Frick Collection, New York a franciák Léridánál történt legyőzése után, teljes hadvezéri díszben a fragai táborban, 1644 június Palomino, 1728: „de la proporción del natural” „que parecia otro vivo Philippo” [olyan, mint egy másik élő Fülöp] több, mint szóvirág: a képet Madridba küldték, ahol a katalán közösség hálából templomában aranyozott baldachin alatt nyilvánosan köszöntötte.

32. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986)Velázquez: Breda kulcsainak átadása Prado.307x367 cmEl Salón de los Reinos a Buen Retiro palotában, ép. 1634IV. Fülöp történelmi szerepét hangsúlyozó ikongráfiai program:

33. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986)Juan Bautista Maino, Bahía visszavétele 1634-1645

34. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986)Juan Bautista Maino, Bahía visszavétele 1634-1645 Az észak-kelet-brazíliai Bahía-t a hollandok foglalták el 1625-ben: Don Fadrique de Toledo mégáprilisban visszafoglalta. Lope de Vega El Brasil restitudo ("A visszafoglalt Brazília" ) történelmi szomorújáték(1625) szemtanúk beszámolói alapján Don Fadrique az összegyűlt sereg előtt a király jóváhagyását kéri ahhoz, hogy a meghódítottaknak megkegyelmezzen: megszólítja a képet, amely biccenteni látszik.. A király [divino monarca]nemcsak szigorú bíró [jüez severo], de „megbocsátó atya [padre piadoso] is

35. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) • repraesentatio • praesens – lat. jelenlévő, jelenbeli, nyelv. jelenidő • praesentia – lat. jelenlét, ittlét • praesento – lat. bemutat, megmutat • re-praesentatio: praesenatio in absentia jelenvalóvá-tétel, kép-viselet

36. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986)Juan Bautista Maino, Bahía visszavétele 1634-1645 SED DEXTERA TUA 43. zsoltár: „Szolgáltass nekem igazságot, Istenem, és pereld peremet a hűtlen néppel szemben! Az alattomos és álnok emberektől ments meg engem! Hiszen Te vagy a oltalmazó Istenem...” az uralkodó mint isteni itéletosztó a REX IMAGO DEI gondolatának visszatérése az ellenreformáció idején

37. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) hivatalos-nyilvános képmás (statua) en buste: magánjellegű (ritratto) a kortalan uralkodó 1654—55, 69 x 56 cm, Prado

38. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Az uralkodó „kettős teste” a felkent test ‘corpus repraesantatum’ vs. a mulandó test, ‘vera persona’, ‘corpus mysticum vs. corpus naturale’ közöttük a repraesentatio viszonya

39. Az uralkodó „kettős teste” Középkori angol síremlék 1451 Wells, Cathedral

40. Az uralkodó „kettős teste” Hyacinthe Rigaud: XIV. Lajos hivatalos arcképe [1701] olaj, vászon 279 x 190 cm Musée du Louvre, Paris

41. Az uralkodó „kettős teste” Thackeray karikatúrája, 1840 Rigaud

42. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Milyen értelemben reprezentál az uralkodó pár a tükörben?

43. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Shakespeare: II. Richárd A királyt, II. Richárdot Bolingbroke (a későbbi IV. Henrik) megfosztja hatalmától IV. felvonás, I. szín: Westminster Hall Bolingbroke kényszeríti Richárdot, hogy nyilvánosan mondjon le a trónról: adja át a felségjelvényeket

44. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Shakespeare: II. Richárd IV. felvonás, I. szín: az ún „tükör-jelenet” Richárd tükröt kér, hogy megnézze, „...milyen lett ez arc, mióta méltósága tönkrement” megfelel-e még a félisteni uralkodó-képnek?

45. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Shakespeare: II. Richárd IV. felvonás, I. szín: az ún „tükör-jelenet” RICHÁRD : „...Hazug tükör, Mint jó sorsomban hízelgőimet, Most engem csalsz! Ez volt-e az az arc, mely tízezreket gyűjtött udvaromba Minden nap? Ez volt az az arc, amelybe, Akár a napba, káprázott a szem? Ez az arc takart annyi balgaságot, míg Bolingbroke le nem rántotta végül? Törékeny dicsfény sugárzik ez arcon, S ez arc is törékeny, mint a dicsőség.” [Földhöz vágja a tükröt]

46. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Shakespeare: II. Richárd IV. felvonás, I. szín: az ún „tükör-jelenet” egyfajta teofániát, a corpus mysticum fényes jelenését várja: hogy uralkodói reprezentativitása még érvényes de már csak a corpus naturale-t látja, a romlékony „csúfolt hóember-királyt” ki „Bolingbroke tüzes napja alatt” cseppről cseppre elolvad

47. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Shakespeare: II. Richárd IV. felvonás, I. szín: az ún. „tükör-jelenet” a tükör széttörése szimbolikus: a misztikus képet nem lehet eltörni, csak az anyagi tükröt, amely visszaveri (Bolingbroke: „bánatod árnyéka törte szét csak arcod árnyékát”)

48. A tükör vizuális ereje: ‘qua praesentia’

49. Milyen módon van „jelen” az uralkodó pár a tükörben? • „magánportré”

50. Milyen módon van „jelen” az uralkodó pár a tükörben? • függöny [revelatio]