Az FTT szerepvállalása a felsőoktatási reformfolyamatban Bazsa György az FTT elnöke

1. Az FTT szerepvállalása a felsőoktatási reformfolyamatban Bazsa Györgyaz FTT elnöke Főiskolai Főigazgatói Konferencia 2004. június 18. – Gyula

2. A reform kerete: • a Magyar Universitas Program- a CSEFT helyett, de aEuropean Higher Education Space keretében • Négy terület: • a Bolognai képzési rendszer • az intézményirányítás • az állami irányítás • a finanszírozás • Új felsőoktatási törvény: + erős felsőoktatási kutatások

3. Az FTT törvényi szerepe és lehetőségei: • Az FTT az oktatási miniszter felsőoktatással és tudományos kutatással kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, javaslattevő, döntés-előkészítő és véleményező testülete (2 szakbizottsággal). • nem dönt, csak javasol (CEU → KEE); • összetétele (papíron) az össztársadalmat képe- zi le (egyetemek, főiskolák, MTA, kutatóinté- zetek, kamarák, önkormányzatok); • szakapparátusa nincs (csak titkársága); • pénzügyi lehetőségei (szakértés, tanulmány- készítés stb.) igen korlátozottak.

4. Az új törvényben: • Maradjon az FTT az oktatási miniszter felsőokta-tással és tudományos kutatással kapcsolatos fel-adatainak ellátását segítő, javaslattevő, döntés-előkészítő és véleményező testülete. • nem dönt, csak javasol, de a miniszteri visszajelzés legyen kötelező; • összetétele valóban az össztársadalmat képezze le: főleg a nem akadémiai szférából! • szakértő gárdája legyen (ne csak titkársága); • pénzügyi lehetőségei (szakértés, tanulmány- készítés stb.) feladatarányosak legyenek!

5. véleményezi a felsőoktatás intézmény- és szak-képzési rendszerének fejlesztésére, korszerűsí-tésére vonatkozó koncepciót; • állást foglal a felsőfokú szakemberképzés állami támogatásának, a támogatási rendszer korsze-rűsítésének elveiről; • véleményezi a teljesítménymutatók felsőoktatás területén érvényesítendő rendszerét; • munkaerő-piaci előrejelzések, az elhelyezési sta-tisztikák és a felsőoktatásba jelentkezők szakte-rületi megoszlása alapján készített szakterületi prioritásokat véleményezi és állást foglal a hall-gatói létszám középtávú fejlesztésének elveiről;

6. véleményezi a felsőoktatás területén az Oktatási Minisztérium fejezetében finanszírozott tudo-mányos kutatások prioritási szempontjait, összehangolva más országos kutatási programokkal; • javaslatokat dolgoz ki a felsőoktatással kapcso-latos bármely tárgyban; • ajánlásokat dolgoz ki a felsőoktatási intézmé-nyek részére a kormányzati szervek vagy felső-oktatási intézmények kezdeményezése alapján. • véleményezi felsőoktatási intézmény, a karok létesítési, megszüntetési kérelmeit;

7. állást foglal az alapképzési és szakirányú to-vábbképzési szakok képesítési követelményei-nek és az alapképzési szakok indításának elveiről; • véleményt nyilvánít a felsőoktatás költségveté-séről, ill. a költségvetés végrehajtási beszámolójáról; • véleményt nyilvánít az évenként felvehető államilag finanszírozott hallgatólétszámról és annak megosztásáról; • véleményt nyilvánít a felsőoktatás területén a kutatási tevékenységet érintő valamennyi országos, állam által finanszírozott pályázat kiírásának feltételeiről és végrehajtásáról.

8. a) A Bologna-folyamat (első fele!): • elsődlegesen a MAB és most már • a Nemzeti Bologna Bizottság profilja • fontos (lenne) a munkaadói oldal! • Az FTT: a szakindítások (létszámok) munkaerő- piaci és regionális indokoltságának tükröz- tetése (ennek forszírozása) az államilag finanszírozott keretszámok elosztásában. Várható a hallgatói jelentkezési döntések erős hatása a kapacitás akkreditáció révén.

9. b) Az intézményirányítás • A reform szándéka világos: az akadémiai ügyek és a gazdasági menedzsment elvá- lasztása. • A megoldás módja csak a törvényszöveg tervezete alapján lesz megvitatható és tisztázható. • Kik és honnan lesznek a felsőoktatáshoz értő, a feladatot vállaló, kellően kívülállóIT tagok? Ebben az FTT segíthet(ne).

10. c) Az állami irányítás: lásd az FTT törvényi szerepe és lehetőségei.

11. d) A finanszírozás: • Az FTT kezdeményezi – és szervezi – a felső- oktatás új finanszírozási rendszerének (elvek, célok, módszerek, csatornák, stabilitás, kiszámíthatóság stb.) kidolgozását –minőség- és teljesítményelv alapján • a kormányzat • az FTT (szakbizottsága) és • külső szakértők részvételével.

12. A reformhoz – jól meghatározott, differenciált célokkal – többletforrásokra van szükség. • A reform (a Bolognai képzési rendszer beve- zetése) önmagában – nem eredményezheti az egyetemi és főiskolai szektor mai finanszírozá- si „egyensúlyának” megbontását. (Középtávon ez természetesen módosulhat.) • Az intézmények számára létkérdés a kiszámít- ható, stabilis, hosszabb távú stratégiai terve- zésre alkalmas finanszírozási rendszer.

13. A felsőoktatási kutatások – Magyarország A hazai tudományos-kutatói kapacitás (kutatóhelyek, kutatók, minősítettek) és teljesítmény kétharmada a magyar felső-oktatásban működik, ill. képződik. Ezzel szemben mindössze itt jelenik meg: - a kutatás-fejlesztési ráfordítás 27%-a, - ezen belül a beruházásban 21%-a. Pályázatokból: hazai kv-i forrás 70%, külföldi pályázatokból 12%, iparból 18%. NKFH, MISZ, kamarai kapcsolatok erősítendők!

14. A felsőoktatási kutatások – EU kontextus 2000 – EU Comission resolution:„Towards a European Research Area” 2002 – Lisszaboni csúcs: „Towards 3% of GDP in 2010” 2002-2006: 6th Framework Programme (FP6)

15. The 3 objectives of the European Research Area : • the creation of an "internal market" in research, an area of free movement of knowledge, resear-chers and technology, increasing cooperation,stimulating competition; • a restructuring of the European research fabric, in particular by improved coordination ofnational research activities and policies; • the development of a European research policy which not only addresses the funding of research activities, but also takes account of all relevant aspects of other EU and national policies.

16. Towards a European Research Area: • Benchmarking national R&D policies • Networking national and joint researchprogrammes • The pilot mapping of scientific excellence inspecific fields • Improving the environment for private researchinvestment • Creating a high-speed trans-European electronicnetwork • Removing obstacles to the mobility of researchers • Introducing a Community patent • Increasing the European Union’s R&Dexpendi-ture to 3% of GDP by 2010

17. 2003, Communication COM(2003) 58: „The role of Universities in the Europe of Knowledge” 2004, April 25-28. – Liege Conference: The Europe of Knowledge 2020: „A vision of University-Based Research and Innovation”

18. Liege: • Strong, well funded research-oriented universities • Research closely linked to teaching • Innovation, teaching and basic research • Keep learning • Flexibility vs job security for researchers? • Common rules for universities across Europe • The need for more facts and figures

19. 2004. ősz – hazai konferencia (FTT): • „A magyar tudománypolitika és az Európai Unió” • Fő referátumok: • Medgyessy Péter miniszterelnök • Philippe Busquin EU comissioner • A magyar gazdaság (innováció) • A magyar felsőoktatás • Oktatási Minisztérium, NKTH • Magyar Tudományos Akadémia • STRATEK (finanszírozza)