A biomassza energetikai klaszter hatása a regionális fejlődésre

1. Rektor: Dr. Magda Sándor A biomassza energetikai klaszter hatása a regionális fejlődésre Dr. Gergely Sándor c. egyetemi tanár Kutató, Fejlesztő Iroda igazgató MTA-Károly Róbert Észak-magyarországi Regionális Kutatócsoport MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG Sopron, 2005. november 24-26.

2. Biomassza energetikai felhasználása 2004.

3. Biomassza felhasználással megvalósult beruházások, Magyarországon 1. táblázat

4. Megújuló energiaforrásokból, tervezett és megvalósult villamos erőművi áramtermelés Magyarországon 2005-2010 2. táblázat

5. A biomassza tüzeléses energetikai hasznosítása Lakossági tüzelő • Hagyományos vegyes tüzelésű kályhákban • Konyhai tűzhelyekben • Aprítéktüzelő berendezésekben • Közösségi tüzelő • Vegyeshasznú erőművekben történő hasznosítás (növénytermesztés és erdészet, faipar melléktermékei, energetikai faültetvény fája, energia fű, kínai nád, energia kender) • 100-1000 KW-os teljesítmény • Energiahasznosítás hatásfoka: 70-80%

6. Az Észak-magyarországi régió helyzete

7. A régiók főbb jellemzői2005. január 1. 3. táblázat

8. Foglalkoztatottak és munkanélküliek száma régiónként, 2004. december 4. táblázat

9. Az Észak-magyarországi régió mezőgazdaságának néhány jellemzője

10. Észak-magyarországi régió néhány mezőgazdasági területiadata ha 5. táblázat Forrás: KSH adatai alapján

11. 5% feletti lejtésű mezőgazdasági területek és a lejtőátlagok értékei az Észak-magyarországi régióban(eha) 6. táblázat

12. Területhasznosítás energetikai faültetvénnyel Kísérleti eredmények

13. Karancslapujtői 7 éves kísérleti akác energiafaültetvény jellemzői 7. táblázat

14. Az akác energiafaültetvény kísérletek konklúziói Az éves átlagos fatermelés olajegyenértékben kifejezve 2,5 t/év/ha értéket adott. A későbbi mérések eredményei alapján a 16-20 ezer fa/hektár adja a legkedvezőbb fajlagos fatermelést; az első kitermelést követő újrasajadások után. Ez 0,625-0,500 m2 növőtérnek felel meg. Minden az akác számára megfelelő termőhely típuson meg kell vizsgálni: mi az optimális növőtér; figyelembe véve a 4-6-szori újrasajadás lehetőségét is. Kitermelés 5 évente.

15. 1. ábra A BIOMASSZA TÖMEGES ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK TÉNYEZŐI • Növekvő fosszilis energiahordozó árak • A fejlődő országok rohamosan növekvő energia éhsége • Nemzetközi politikai labilitás • Terrorizmus • Növekvő környezet terhelés • Ár/trend kiszámíthatatlan ingadozása • Fokozott nemzetgazdasági függés a nemzetközi energia piactól • 70%-os importhányad az energiafelhasználásban Magyarországon • Árnövekedés és ingadozás destabilizáló hatása • Hazai energiahordozó tartalékok kiaknázatlansága (biomassza, szél, nap, víz, geothermia) • Átfogó nemzeti zöld energia program • Komplexitás • Szemlélet formálás, attitűd és mentalitás váltás • Következetes megvalósítás • Élelmiszer-termelésből kivonandó területek hasznosítási szükséglete • Célirányos kutatási-fejlesztési programok • Kedvező EU és nemzeti közgazdasági szabályozás • Adó-kedvezmények • Árpreferenciák • Hosszútávú szabályozás, amelyre hosszú távú programokat lehet alapozni • A környezeti tényezők rombolási árának, illetve a helyreállítás költségeinek érvényesítése. • A biomassza termelők és az energetikai felhasználók klaszterekbe szerveződése • Állami -szellemi-logisztikai támogatás • Állami szervezési apport • Lokalitás, regionalitás érvényesülése • Szubszidiaritás • A finanszírozási mix konstrukciója A biomassza tömeges energetikai hasznosításának tényezői

16. 2. ábra Koherens közgazdasági szabályozás • Legalább 10 éves biztonság (nem romló feltételek) • Elismert klaszter kötelem • Biztonság a felhasználó oldaláról • Földalapú támogatás, mint a szántóra • 40-50% telepítési és ápolási támogatás • Többségi tulajdonosi döntésen alapuló területhasználat (gazdaságos méret, árnyékhatás) • Arányos osztozás termelő és felhasználó között a CO2 kvóta értékesítés bevételében

17. 3. ábra Biomassza energetikai hasznosítás jogi szabályozása • Nemzeti-, gazdasági-, energetikai stratégia kiegészítése • Erdőtörvény kiegészítése • Támogatás jogosultsági feltétel a klaszter • Földalapú támogatás (mint a szántó) • 40-50% telepítési és ápolási támogatás és/vagy kedvezményes hitel • A klaszter minősítés szabályai • Termelői Csoport jogszabály kiegészítése • Termelői Csoport és klaszter kötelem előírása a termesztőknek • Klaszter kötelem előírása az összes aktor számára

18. 4. ábra Szolgáltatók a centrum cégek és a biomassza termelők számára A KLASZTER CENTRUMA Szén/fa, fatüzelésű villamos erőművek Városi fűtőművek Létesítendő vegyeshasznú kiserőművek Föld és erdő tulajdonosok, földbérlők Termelői Csoportok • KATALIZÁTOROK ÉS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI HÁTTÉR • Megyei önkormányzat • Érintett települések polgármesterei • Tudományos-kutatási háttér - Károly Róbert Főiskola A regionális biomassza energetikai klaszter aktorai

19. 5. ábra • CENTRUM CÉGEK • MÁTAI- AES ERŐMŰ, VÁROSI FŰTŐMŰVEK, VEGYESHASZNÚ KISERŐMŰVEK • Integrált biomassza termelés során létrejött tüzelőanyagok hosszútávú szerződéssel ütemezett átvétel • A biomassza termelők részére szükséges forrás biztosításában közreműködés • Stratégiai fejlesztő partner Innovációk • BIOMASSZA TERMELŐK • Biomassza termelési inputok közös beszerzése • Közös csemete nevelés • Közös gépüzemeltetés • Kooperációs fegyelem fenntartása • Biomassza összehangolt értékesítés hosszútávú szerződés alapján a centrum cégnek • KUTATÁSI, OKTATÁSI HÁTTÉR - KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA • Klaszter érdekű kutatási feladatok elvégzése • Stratégiai tervezés • Az aktorok stratégiai tevékenységének szervezése • Képzés • Továbbképzés • Szaktanácsadás • Információs szolgáltatások (hazai-nemzetközi, EU) • Tartalékok feltárása, hasznosításuk támogatása • Mentalitás és attitűd átalakítás • Innovációk generálása, gondozása • RÉGIÓ- ÉS MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK, POLGÁR-MESTEREK • Erőforrás koordináció • Szigergiák érvényesítése • Mentalitás és attitűd átalakítás • A kooperációs fegyelem támogatása • SZOLGLTATÓK • Pénzintézetek • Forrás biztosítás a biomassza termelők számára • Szellemi szolgáltatók • Energia erdő tervezés • Műszaki szolgáltatók • Talajelőkészítés • Tápanyagpótlás • Ültetés • Ápolás • Növényvédelem • Betakarítás • Rakodás • Szállítás Az aktorok tevékenysége

20. 6. ábra • A projekt eredményeinek várható hatásai: • Csökkenti a potenciális élelmiszertermelő területet Európai Unió energiaerdő programot • Kedvezőtlen termőhelyi adottságok között új jövedelem szerzési, foglalkoztatási lehetőség • Parlagok, elhanyagolt területek hosszú időszakon át kultúrállapotban tarthatóak • Csökkenti az allergén parlagok területét • Csökkenti az ország energiaellátásának import függőségét • Csökkenti az energiahordozó importot • Javítja az ország külkereskedelmi mérlegét • Csökkenti az energiahordozók terén jellemző importfüggőséget • A növekvő fosszilis energiahordozó ár ellen hat.

21. 7. ábra Energetikai célú biomassza közgazdasági, agrár és vidékfejlesztési jellemzői, hatásai • Jelenleg még nem versenypiaci árú (olajár függő is) • Csak céltermelésben ajánlott termelni (végfelhasználóval hosszútávú szerződés) • Jelenleg még nincs közteher viselő képessége (versenytársai például a lakossági földgáz állami támogatást kap) • Ha CO2 kvótát vált ki, akkor indokolt osztozni a termelő és végfelhasználó között a kvóta értékesítés bevételében • Termelői Csoportok profilját ki kell bővíteni ezzel • Csökkenti a potenciális élelmiszertermelő területet Európai Unió Energiaerdő programot • Kedvezőtlen termőhelyi adottságok között új jövedelem szerzési, foglalkoztatási lehetőség • Parlagok, elhanyagolt területek hosszú időszakon át kultúrállapotban tarthatóak • Csökkenti az allergén parlagok területét • Csökkenti az ország energiaellátásának import függőségét • Csökkenti az energiahordozó importot • Javítja az ország külkereskedelmi mérlegét • A növekvő fosszilis energiahordozó ár ellen hat.

22. Energetikai hasznosítási potenciál Heves megyében, 2001 8. táblázat

23. Tüzeléses energetikai potenciál hatása az Észak-magyarországi régióban Az Észak-magyarországi régió energetikai faültetvény/energai fű/kínai nád/energia kender területi potenciálja: 110 ezer ha nem hasznosított gyepből 86 ezer ha parlagból Összesen:196 ezer ha Árbevétel 90 eFt/ha 17,64 mdFt 8% nyereség 1,41 md Foglalkoztatási többlet 1700-2000 fő 9-10 mFt/fő/év árbevétel 1/3 arányban szellemi tevékenység

24. 196 ezer hektár energiaerdő környezetvédelmi hatása számokban • Csökken • Talaj eróziós kár 7-9 millió tonna/év • Deflációs kár 1-1,3 millió tonna/év • Növekszik • Oxigén készlet naponta 6 millió kg-al a vegetációs periódusban • A napi széndioxid megkötés 2-2,5 millió kg-al a vegetációs periódusban • Pormegkötés 4-5,5 millió tonna/év

25. Köszönöm a figyelmet!