Hálózati együttműködés, egy eredményes Nyugat-dunántúli klaszter

1. Hálózati együttműködés, egy eredményesNyugat-dunántúli klaszter Dr. Fábián Attila Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Soproni Regionális Tudományi Műhely MTA-MRTT V. vándorgyűlés Miskolc, 2007. október 25-26.

2. Összefügg a nagyságrend és a teljesítőképesség(Globális versenyképesség) • A kicsi szép, de gyenge is! • Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg a klaszterekben biztosítható • További koncentráció előnyei (pozitív lokális externáliák, agglomerációs előnyök, növekvő méretgazdaságosság) • Budapesten kívül ez nemzetközileg még a kalszterekben „látható” és megfelelő politikával talán versenyképessé te-hetőek!

3. A nyugat-dunántúli régió versenyképességi SWOT elemzése ERŐSSÉGEK • a régió Magyarország egyik legfejlettebb régiója, • a régió földrajzi adottságát tekintve is az egyik legkedve-zőbb helyzetben van, • képzett munkaerő, (MOST!, JÖVŐ??) • jelentős külföldi és hazai beruházás, • viszonylag erős közoktatás, növekvő számú felsőoktatá-si intézménnyel, • megújuló energia, környezeti adottságok kedvezőek, • jövedelmi szint magas (termelt GDP), • erős feldolgozóipari koncentráció, klaszteresedési folya-matok egyes ágazatokban.

4. A nyugat-dunántúli régió versenyképességi SWOT elemzése GYENGESÉGEK • koncentrált munkanélküliség, növekvő regionális eltérések, • tengelyproblémák a közlekedési infrastruktúrá-ban, nagy leterheltség (pl. 84,85,86-os utak) • alacsony K+F és innovációs tevékenység • a KKV-k változatlanul nem kapcsolódnak a mul-tinacionális cégekhez, • a fejlett intézmények nem tudnak megfelelően integrálódni

5. A nyugat-dunántúli régió versenyképességi SWOT elemzése LEHETŐSÉGEK • javuló közlekedési lehetőségek, elérhetőség, • turisztikai fejlesztések • további klaszterek kialakulása • K+F központok fejlődése, egyetemi integráció és fejlődés, • környezetileg fenntartható fejlődés biztosítása, • határokon átnyúló regionális kapcsolódások ki-aknázása

6. A nyugat-dunántúli régió versenyképességi SWOT elemzése VESZÉLYEK • magas hozzáadott értékű beruházások eltelepülé-se, és a szellemi tőke külföldre vándorlása • a tranzit szerep fennmaradása a fejlettebb szom-szédok mellett • A szétaprózódott településszerkezet további bomlá-sa • a kereslettel egyre kevésbé képes szintet tartani a munkaerő kínálat minősége és szerkezete, és ennek tartós hatása van a régió vállalatainak nemzetközi versenyképességére

7. Versenyképességi problémák A tartós növekedési tényezőknél jelentős az abszolút, illetve relatív lemaradás • az országos átlagnál jobb foglalkoztatási ráta mellett is jelentős feszültségek jellemzik a munkaerőpiacot (mun- kaerőhiány, strukturális rések a kereslet és kínálat között, stb.) • az alacsony kutatás-fejlesztési kiadások és helyi kapaci-tások, a felsőfokú képzés szerkezeti problémái és néhol alacsony színvonala a növekedés és versenyképesség egyre erőteljesebb korlátai a régióban.

8. A 15 éven aluliak aránya (2005)

9. A munkanélküliek aránya (2005)

10. A fejlesztési fókuszokon belüli regionális prioritások A migráció – a belső migráció erősítése • Infrastruktúra és tömegközlekedés fejlesztése, • A térségi centrumok fejlesztése a kistelepüléses szerkezet miatt Munkahelyteremtés (különösen KKV), • helyi foglalkoztatás és kapcsolódó oktatás • integrált regionális kistérségi munkaerőpiaci és szakképzési információs rendszer • humán és szociális információs rendszerek kiala-kítása

11. A fejlesztési fókuszokon belüli regionális prioritások A szakképzés, élethosszig tartó tanulás segítése szak-képzési programokkal • regionális gazdaság, szakképzés, felsőoktatás és felnőtt-képzés koordinálása • a gyakorlati oktatás és a gyakornoki foglalkoztatás elő-térbe helyezése Az oktatás, képzés és gazdaság kapcsolatainak erősí-tése • regionális együttműködési hálózat a felsőoktatásban • szakképző intézmények, a közszféra és a gazdaság szereplőinek együttműködése

12. A fejlesztési fókuszokon belüli regionális prioritások Az egyetemi – üzleti – innovációs tudás-központok kialakítása • regionális tudásközpontok a meglévő felső-oktatási hálózat mentén • térségi innovációs és technológiai közpon-tok hálózatának kiteljesítése • regionális innovációs és befektetési alap létrehozása

13. Pannon Termál Klaszter Alakuló ülés 2001. június 2-án Bükfürdőn, alapító tagok száma 27, csatlakozók száma 7, A klaszter céljai: • piaci helyzet erősítés, • új piacok • termékfejlesztés támogatás, • a humán erőforrás, és a szervezet fejlesztése

14. A Pannon Termál Klaszter piaci korridorjai POZSONY PRÁGA BÉCS BERLIN GRAZ MÜNCHEN LJUBLJANA TRIESZT ZÁGRÁB

15. A RÉGÓ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI ERŐSSÉGEI CÉL: KIHASZNÁLNI • A földrajzi elhelyezkedés, természeti adottságok • Termálvízkincs volumene, minősége • A fürdőhelyek magas száma • Hévízi tó, mint világattrakció • Magas termálvendég létszám • Gyógy- és wellness-szállodai kapacitás és vendéglétszám folyamatos bővülése • Magas a kereskedelmi szálláshelyek férőhely kapacitása • Települési, kistérségi együttműködések • Határon átnyúló együttműködések • Erőteljes turisztikai háttérbázis

16. A RÉGIÓ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI GYENGESÉGEI CÉL: LEKÜZDENI • A közlekedési infrastruktúra fejletlen • A vonzerők kidolgozatlanok, tematikus kínálat, komplex termé-kek • A szabadidő eltöltés lehetősége hiányos, koordinálatlan • Információs csatornák hiányosak • A települési turisztikai felkészültség hiányos (humán, marketing, stratégia, forrásfelhasználás, stb.) • Regionális, közös hovatartozás szemlélet hiánya • Egységes regionális arculat, imázs hiánya • A közös marketing kialakulatlansága (régió, kistérség, település) • Humán erőforrás részleges hiányosságai • Gyenge együttműködési hajlandóság (magán, állami szféra, stb.)

17. EGÉSZSÉGTURISZTIKAI VERSENYTÁRSAK A NÉMET PIACON HAZAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN

18. Eredmény a mutató számok értékelése alapján Összes látogatók és változásuk 2003-2006 évek között • Négy éves időhorizontban a bázis év teljesítményéhez képest, az ügyfelek száma nőtt. Ez a növekedés összességében 118,4%-t jelent. 2003-ban 3.405.210 fő 2006-ban 4.031.736 fő Összes bevétel és változásuk 2003-2006 évek között • 2003 évi bevételekhez képest, a kapott információ szerint, 2006-bann 29.6%-al több pénz költöttek el a fürdők látogatói. 2003-ban 5.507.128 eFt 2006-ban 7.138.382 eFt

19. A PANTERM SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA, IRÁNYÍTÁSA KLASZTER KÖZHASZNÚ EGYESÜLET EGÉSZSÉG-TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOK ELNÖKSÉG (7 tag) TÁMOGATÓ, TANÁCSADÓK, INTÉZMÉNYEK FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG (3 tag) TERMÁL- ÉS GYÓGYFÜRDŐK GAZDASÁGI, JOGI TANÁCSADÓK KLASZTER KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG SZÁLLÁSHELYEK, HOTELEK INTÉZMÉNYEK KÓRHÁZAK, SZANATÓRIUMOK ÖNKORMÁNYZATOK KHT MENEDZSMENT KIEGÉSZÍTŐ, BESZÁLLÍTÓ VÁLLALKOZÁSOK PÉNZINTÉZETEK KÜLSŐ SZAKÉRTŐK KÜLSŐ MENEDZSMENT PARTNEREK

20. A KLASZTER MŰKÖDÉSÉNEK EREDMÉNYEI • az egészségturizmus kínálatának nemzetközi versenyképességgel rendelkező hálózata jött létre • a klaszter többletérték-termelő hálózattá vált • földrajzilag ésszerű határok között működik, de szoros „klaszterszintű” együttműködést alakít ki a szomszédos klaszterekkel is • nagyságrendjében olyan taglétszámmal műkö-dő szervezet, amely átlátható és a napi együtt-működés lehetőségét nyújtja

21. A KLASZTER SZOLGÁLTATÁSAI • kialakulnak és működnek a szakmai alcsoportok • az oktatás, a minőségbiztosítás és a szakmai tanácsa-dás is integrált része a hálózatnak • a klaszter része a „szolgáltató gazdasági társaság”, a-mely működésének ráfordításait bevételeiből képes fe-dezni • kölcsönös megállapodás alapján a kompetenciák bizo-nyos része egy helyen összpontosul • a határokon túlnyúló együttműködéssel távolabbi piaco-kon is biztosítható a jelenlét

22. A KLASZTER NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI ESW EGYÜTTMŰKÖDÉS BURGENLAND Termálvilág + projektpartnerek PANNÓNIA PANNON TERMÁL KLASZTER SZLOVÉNIA Termálfürdők, hotelek STEIERMARK Termálfürdők, turisztikai irodák ELNÖKSÉG 8 fő Stratégiai célok megfogalmazása, döntések PROJEKTMENEDZSMENT 2 fő Döntések megvalósítása, kapcsolatok MARKETINGTANÁCS 8 fő Tervek, intézkedések előkészítése döntéshez

23. Célok: • egy sikeres egészségturizmus deszti-náció felépítése a nemzetközi piacra • új turisztikai termékek fejlesztése, érté-kesítése • marketing a nemzetközi piacon Megvalósítás: • közös márka megalkotása • közös pályázatok • közös szinergiahatások érvényesítése

24. A HATÁROK NÉLKÜLI RÉGIÓ SZUPERLATÍVUSZAI

25. Image

26. „Csak akkor várhatni sikert, ha az anyagi erőhöz, mellyel ren-delkezünk, a szellemi erők szövetségét is megszervezzük.” (gróf. Széchenyi István) Köszönöm a figyelmüket!