Az őskor művészete

1. Az őskor művészete

2. I. Történelmi, szellemi háttér

3. 1. Elnevezések • Őskor: az emberiség történelmének legkorábbi, törzsi („ősközösség”) keretek között zajló szakasza • Kőkorszak: kőeszközök használata (pattintott kőkor, csiszolt kőkor) • Prehisztorikus kor („történelem előtti”): az írás felfedezése előtti korok elnevezése

4. 2. Az őskor szakaszai • Paleolitikum (őskőkor, pattintott kőkor), kb. i. e. 15-10 ezerig tart: vadásztársadalmak, zsákmányoló életmód (vadászat, halászat, gyűjtögetés) • Mezolitikum (átmeneti kőkor) • Neolitikum (újkőkor, csiszolt kőkor), kb. i. e. 9000 és 3000 között: letelepült termelő életmód (földművelés, állattenyésztés, szövés-fonás, fazekasság) • Réz és bronzkor: réz és bronz eszközök, egyes területeken kialakul az írás, az emberiség átlép az ókorba (Egyiptom, Mezopotámia) • Vaskor: vasszerszámok, fegyverek

6. Egyenlőtlen fejlődés A föld különböző pontjain nem egy időben ért véget az őskor, van ahol még a 20. században is törzsi keretek között élnek embercsoportok (Afrika, Dél-Amerika, Ausztrália bizonyos területei)

7. 3. Vallási elképzelések az őskorban • Mana-hit: titokzatos, befolyásolhatatlan, emberfeletti erő, lakozhat tárgyakban, növényekben, állatokban, esetleg emberekben • Fetisizmus: természetfeletti erővel rendelkező tárgyak (fétis) tisztelete (természetes vagy mesterséges formájú kövek, amulettek, talizmánok, istenszobrok) • Totemizmus: egy emberi közösség (nemzetség) szoros rokoni kapcsolata valamilyen közös ős (totem) által, ez az ős lehet állat, növény, esetleg élettelen tárgyak (pl. kövek) • Tabu: a totemizmus szoros velejárója, sérthetetlenség, tiltás (pl. a totemállat védelme)

8. Mágia (varázslás): természetfeletti erők igénybevétele (rituálék, gyakorlatok, mozgások, cselekedetek által) a természet, állatok, emberek, esetleg szellemek befolyásolására. Fajtái: termelési mágia (vadászat sikerét, az időjárást, jó termést befolyásoló termékenység varázslat), rontás (az ellenség legyőzése), gyógyító mágia (a betegségektől való megszabadulás) Animizmus: a természeti erők átlelkesítése, minden dologban szellemek lakoznak Túlvilághit: az emberi lélek halhatatlanságába vetett hit (a lelket a párával kapcsolhatták össze, erre utal a lélek, lélegzet, lehelet, levegő szavak rokonsága, „kilehelte lelkét”, „elszállt belőle a pára”)

9. 4. A sámán (varázsló) az első művész • Egyes kiváltságos emberek, a mana birtokosai, természetfeletti erőkkel bírók, „szent emberek” • Elsődleges feladata: gyógyítás, veszélyek elhárítása • Önkívületi (extatikus) állapotban (idegbetegség, kábítószerek) kerülnek kapcsolatba a szellemekkel • Talán ők készítették az első képzőművészeti alkotásokat, a művészet a mágia része volt kezdetben

10. Sámán (varázsló)

12. Meghatározott célokat szolgáló és esztétikai igényeknek is megfelelő épületek létrehozásának művészete („magasépítészet”: igényes épületek, pl. templomok, paloták, középületek) II. Az építészet, architektúra

13. Az ősember lakóhelyét kezdetben a természet adta lehetőségek határozták meg (barlangok) Amikor már maga építi házát, még sokáig nem időtálló anyagokat használt (föld, fa, lomb, nád, sás, fű) A neolitikumban már megjelenik a kő, a vályog és a napon szárított tégla, létrejönnek nagyobb települések, sőt az első városok (Jerikó, Catal Hüyük, Harappa, Mohendzso-Daro) 1. Házak, városok

14. A világ talán legősibb városa Egy torony és 2 m vastag, kb. 3 m magas falak védték körben Kőeszközeik és kőedényeik voltak Lakóházaikban tartották halottaik gipsszel bevont koponyáját, a szemek helyére kagylóhéjat tettek a/ Jerikó, Izrael, i. e. 6000 k.

15. Jerikó kiásott romjai

16. 1000 évig lakott település volt A tetőn lévő nyíláson át lehetett bejutni a szűk házakba Halottaikkal együtt éltek, a falak melletti padkák alá temették őket, ezeken aludtak A falakra képeket festettek, készítettek szobrokat, domborműveket Már készítettek agyag edényeket b/ Catal-Hüyük, Törökország, i. e. 6000 k.

17. c/ Harappa, India

18. d/ Mohendzso-Daro, India, i. e. 6e. k.

22. Már Jerikóban találtak templom céljára épült helyiséget A neolitikus Európában hatalmas („megalit”) kövekből rótt építmények készültek Valószínűleg kultikus célokat szolgáltak 2. Kultikus építmények,megalitikus építészet

23. Kevéssé kidolgozott, hosszú kődarab, amelyet egyik végével kultikus célból a földbe ásnak Inkább szobor mint épület a/ Menhir(kelta: „kőoszlop”)

24. b/ Dolmen (kelta elnevezés) • Függőlegesen a földbe beásott óriási kövekre (5-6 db.) ráfektetett kőlap, néha sír megjelölésére szolgált

25. Óriási kövek • A legalapvetőbb építészeti szerkezet, a támasz-teher elv megjelenése

26. c/ Cromlech, kromlech (kelta) • Durván megmunkált, földből kiemelkedő, rendkívül nagy kövek együttese, szabályosan, egy középső magasabb kő körül elrendezve • Az egymás melletti kövekre esetleg vízszintes helyzetűek kerülhetnek

27. Nyugat-Európában több is található

28. A cromlech típusú építmények legjelentősebb példája Talán kultikus célt szolgált, esetleg csillagászati ismereteket rögzített, segítette a földművelő közösség munkáját Stonehenge, Anglia, bronzkor

29. Kőből épített naptár?

30. A kör alakú építmény belsejében patkó alakban elrendezett kövek A téli napforduló hajnalán a kelő nap sugarai, a nyári napforduló idején a lemenő nap sugarai bevilágítanak a patkó alakú rész tengelyébe

31. Plasztika (a görög plasztiké szóból), a képzőművészet egyik legősibb ága, mely tárgyát, többnyire az emberi vagy állati testet szilárd anyagból, 3 dimenzióban ábrázolja Lehet körplasztika vagy dombormű, kisplasztika vagy monumentális szobor III. Szobrászat (plasztika)

32. Már a paleolitikumban létrejött Körplasztikák és domborművek egyaránt jellemzőek Kultikus célokat (vadászmágia, termékenység varázslat) szolgálhatott Anyaga kő és csont 1. A paleolitikum szobrászata Lausseli Vénusz, paleolitikum

33. Kisméretű kő szobor Eltúlzott nőies formák, termékenységkultusz A nemi jellegzetességek naturalisztikus kidolgozása keveredik a leegyszerűsített (stilizált) részekkel (karok, arc) Willendorfi Vénusz, Ausztria, paleolitikum (i. e. 30 000 k.)

34. A kövérség lehet a termékenység jelzője, de a bőség, a jólét kifejezője is Az őskori alkotó képes domború, 3 dimenziós formákkal megragadni a valóságot – a szobrászat születése

35. A neolitikum szobrászatára jellemzőek az agyagszobrok (a kerámia kora már) is Az őskőkor élethűbb ábrázolása helyére egy elvontabb, stilizáltabb szobrászi nyelv lép, ez a 20. századi művészetre emlékeztet 2. Neolitikum Henry Moore: Kétrészes fekvő alak

37. Szegvár-Tűzkövesi „Sarlós isten”,neolitikum, Tiszai kultúra

38. A szobrászat gyakran kapcsolódik az iparművészethez (gyakorlati célokat szolgáló, de nemes anyagokból készülő, igényes, esztétikai értékkel is bíró tárgyakat létrehozó művészeti ág) 3. Vaskor: Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról, (i. e. 400 k.)

39. A nomád népek, pl. a szkíták (a kelet-európai füves puszták népeinek ókori neve), művészetére a díszítőművészet volt a jellemző (ruha-kiegészítők, díszes használati tárgyak) A remek ötvöstárgyak a totemizmussal hozhatóak kapcsolatba

40. A sztyeppei nomádoknál több felé is megtalálható (így a magyaroknál is) „csoda szarvas” motívum?

41. IV. A festészet • Színekkel és formákkal két dimenzióban alkotó képzőművészeti ág

42. A paleolitikum végén jelenik meg Barlangokban, sziklafalakra került Karcolással és (vagy) természetes anyagok kenésével (korom, vér, zsiradékok, földfestékek) készült 1. Az őskor festészete

44. A legkorábbiak a Pireneusok és a Kantabriai-hegység spanyol és francia felén található barlangokban került elő Hasonló jellegűek a barlangok képei (egységes stílus) 2. Franko-kantabriai stílus

48. Lascaux (Franciaország) és Altamira (Spanyolország), paleolitikum (i. e. 15 000 k.)

49. Főleg állatok (bölények, bikák, lovak, némelyik sebzett), ritkábban emberek (talán vadászok), elvont geometriai jelek, kézlenyomatok a/ A témák: