1 / 72

Az őskor művészete

Az őskor művészete. I. Történelmi, szellemi háttér. 1. Elnevezések. Őskor : az emberiség történelmének legkorábbi, törzsi („ősközösség”) keretek között zajló szakasza Kőkorszak : kőeszközök használata (pattintott kőkor, csiszolt kőkor)

issac
Download Presentation

Az őskor művészete

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az őskor művészete

  2. I. Történelmi, szellemi háttér

  3. 1. Elnevezések • Őskor: az emberiség történelmének legkorábbi, törzsi („ősközösség”) keretek között zajló szakasza • Kőkorszak: kőeszközök használata (pattintott kőkor, csiszolt kőkor) • Prehisztorikus kor („történelem előtti”): az írás felfedezése előtti korok elnevezése

  4. 2. Az őskor szakaszai • Paleolitikum (őskőkor, pattintott kőkor), kb. i. e. 15-10 ezerig tart: vadásztársadalmak, zsákmányoló életmód (vadászat, halászat, gyűjtögetés) • Mezolitikum (átmeneti kőkor) • Neolitikum (újkőkor, csiszolt kőkor), kb. i. e. 9000 és 3000 között: letelepült termelő életmód (földművelés, állattenyésztés, szövés-fonás, fazekasság) • Réz és bronzkor: réz és bronz eszközök, egyes területeken kialakul az írás, az emberiség átlép az ókorba (Egyiptom, Mezopotámia) • Vaskor: vasszerszámok, fegyverek

  5. Egyenlőtlen fejlődés A föld különböző pontjain nem egy időben ért véget az őskor, van ahol még a 20. században is törzsi keretek között élnek embercsoportok (Afrika, Dél-Amerika, Ausztrália bizonyos területei)

  6. 3. Vallási elképzelések az őskorban • Mana-hit: titokzatos, befolyásolhatatlan, emberfeletti erő, lakozhat tárgyakban, növényekben, állatokban, esetleg emberekben • Fetisizmus: természetfeletti erővel rendelkező tárgyak (fétis) tisztelete (természetes vagy mesterséges formájú kövek, amulettek, talizmánok, istenszobrok) • Totemizmus: egy emberi közösség (nemzetség) szoros rokoni kapcsolata valamilyen közös ős (totem) által, ez az ős lehet állat, növény, esetleg élettelen tárgyak (pl. kövek) • Tabu: a totemizmus szoros velejárója, sérthetetlenség, tiltás (pl. a totemállat védelme)

  7. Mágia (varázslás): természetfeletti erők igénybevétele (rituálék, gyakorlatok, mozgások, cselekedetek által) a természet, állatok, emberek, esetleg szellemek befolyásolására. Fajtái: termelési mágia (vadászat sikerét, az időjárást, jó termést befolyásoló termékenység varázslat), rontás (az ellenség legyőzése), gyógyító mágia (a betegségektől való megszabadulás) Animizmus: a természeti erők átlelkesítése, minden dologban szellemek lakoznak Túlvilághit: az emberi lélek halhatatlanságába vetett hit (a lelket a párával kapcsolhatták össze, erre utal a lélek, lélegzet, lehelet, levegő szavak rokonsága, „kilehelte lelkét”, „elszállt belőle a pára”)

  8. 4. A sámán (varázsló) az első művész • Egyes kiváltságos emberek, a mana birtokosai, természetfeletti erőkkel bírók, „szent emberek” • Elsődleges feladata: gyógyítás, veszélyek elhárítása • Önkívületi (extatikus) állapotban (idegbetegség, kábítószerek) kerülnek kapcsolatba a szellemekkel • Talán ők készítették az első képzőművészeti alkotásokat, a művészet a mágia része volt kezdetben

  9. Sámán (varázsló)

  10. Meghatározott célokat szolgáló és esztétikai igényeknek is megfelelő épületek létrehozásának művészete („magasépítészet”: igényes épületek, pl. templomok, paloták, középületek) II. Az építészet, architektúra

  11. Az ősember lakóhelyét kezdetben a természet adta lehetőségek határozták meg (barlangok) Amikor már maga építi házát, még sokáig nem időtálló anyagokat használt (föld, fa, lomb, nád, sás, fű) A neolitikumban már megjelenik a kő, a vályog és a napon szárított tégla, létrejönnek nagyobb települések, sőt az első városok (Jerikó, Catal Hüyük, Harappa, Mohendzso-Daro) 1. Házak, városok

  12. A világ talán legősibb városa Egy torony és 2 m vastag, kb. 3 m magas falak védték körben Kőeszközeik és kőedényeik voltak Lakóházaikban tartották halottaik gipsszel bevont koponyáját, a szemek helyére kagylóhéjat tettek a/ Jerikó, Izrael, i. e. 6000 k.

  13. Jerikó kiásott romjai

  14. 1000 évig lakott település volt A tetőn lévő nyíláson át lehetett bejutni a szűk házakba Halottaikkal együtt éltek, a falak melletti padkák alá temették őket, ezeken aludtak A falakra képeket festettek, készítettek szobrokat, domborműveket Már készítettek agyag edényeket b/ Catal-Hüyük, Törökország, i. e. 6000 k.

  15. c/ Harappa, India

  16. d/ Mohendzso-Daro, India, i. e. 6e. k.

  17. Már Jerikóban találtak templom céljára épült helyiséget A neolitikus Európában hatalmas („megalit”) kövekből rótt építmények készültek Valószínűleg kultikus célokat szolgáltak 2. Kultikus építmények,megalitikus építészet

  18. Kevéssé kidolgozott, hosszú kődarab, amelyet egyik végével kultikus célból a földbe ásnak Inkább szobor mint épület a/ Menhir(kelta: „kőoszlop”)

  19. b/ Dolmen (kelta elnevezés) • Függőlegesen a földbe beásott óriási kövekre (5-6 db.) ráfektetett kőlap, néha sír megjelölésére szolgált

  20. Óriási kövek • A legalapvetőbb építészeti szerkezet, a támasz-teher elv megjelenése

  21. c/ Cromlech, kromlech (kelta) • Durván megmunkált, földből kiemelkedő, rendkívül nagy kövek együttese, szabályosan, egy középső magasabb kő körül elrendezve • Az egymás melletti kövekre esetleg vízszintes helyzetűek kerülhetnek

  22. Nyugat-Európában több is található

  23. A cromlech típusú építmények legjelentősebb példája Talán kultikus célt szolgált, esetleg csillagászati ismereteket rögzített, segítette a földművelő közösség munkáját Stonehenge, Anglia, bronzkor

  24. Kőből épített naptár?

  25. A kör alakú építmény belsejében patkó alakban elrendezett kövek A téli napforduló hajnalán a kelő nap sugarai, a nyári napforduló idején a lemenő nap sugarai bevilágítanak a patkó alakú rész tengelyébe

  26. Plasztika (a görög plasztiké szóból), a képzőművészet egyik legősibb ága, mely tárgyát, többnyire az emberi vagy állati testet szilárd anyagból, 3 dimenzióban ábrázolja Lehet körplasztika vagy dombormű, kisplasztika vagy monumentális szobor III. Szobrászat (plasztika)

  27. Már a paleolitikumban létrejött Körplasztikák és domborművek egyaránt jellemzőek Kultikus célokat (vadászmágia, termékenység varázslat) szolgálhatott Anyaga kő és csont 1. A paleolitikum szobrászata Lausseli Vénusz, paleolitikum

  28. Kisméretű kő szobor Eltúlzott nőies formák, termékenységkultusz A nemi jellegzetességek naturalisztikus kidolgozása keveredik a leegyszerűsített (stilizált) részekkel (karok, arc) Willendorfi Vénusz, Ausztria, paleolitikum (i. e. 30 000 k.)

  29. A kövérség lehet a termékenység jelzője, de a bőség, a jólét kifejezője is Az őskori alkotó képes domború, 3 dimenziós formákkal megragadni a valóságot – a szobrászat születése

  30. A neolitikum szobrászatára jellemzőek az agyagszobrok (a kerámia kora már) is Az őskőkor élethűbb ábrázolása helyére egy elvontabb, stilizáltabb szobrászi nyelv lép, ez a 20. századi művészetre emlékeztet 2. Neolitikum Henry Moore: Kétrészes fekvő alak

  31. Szegvár-Tűzkövesi „Sarlós isten”,neolitikum, Tiszai kultúra

  32. A szobrászat gyakran kapcsolódik az iparművészethez (gyakorlati célokat szolgáló, de nemes anyagokból készülő, igényes, esztétikai értékkel is bíró tárgyakat létrehozó művészeti ág) 3. Vaskor: Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról, (i. e. 400 k.)

  33. A nomád népek, pl. a szkíták (a kelet-európai füves puszták népeinek ókori neve), művészetére a díszítőművészet volt a jellemző (ruha-kiegészítők, díszes használati tárgyak) A remek ötvöstárgyak a totemizmussal hozhatóak kapcsolatba

  34. A sztyeppei nomádoknál több felé is megtalálható (így a magyaroknál is) „csoda szarvas” motívum?

  35. IV. A festészet • Színekkel és formákkal két dimenzióban alkotó képzőművészeti ág

  36. A paleolitikum végén jelenik meg Barlangokban, sziklafalakra került Karcolással és (vagy) természetes anyagok kenésével (korom, vér, zsiradékok, földfestékek) készült 1. Az őskor festészete

  37. A legkorábbiak a Pireneusok és a Kantabriai-hegység spanyol és francia felén található barlangokban került elő Hasonló jellegűek a barlangok képei (egységes stílus) 2. Franko-kantabriai stílus

  38. Lascaux (Franciaország) és Altamira (Spanyolország), paleolitikum (i. e. 15 000 k.)

  39. Főleg állatok (bölények, bikák, lovak, némelyik sebzett), ritkábban emberek (talán vadászok), elvont geometriai jelek, kézlenyomatok a/ A témák:

More Related