Erdős Péterné dr. 2009. február 03.

1. A Termékdíj munkacsoport 4. ülésére AZ EGYUTAS ITALCSOMAGOLÁSOK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÖSZTÖNZÉSE ÁRUHÁZI VISSZAVÉTELI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA RÉVÉN Erdős Péterné dr. 2009. február 03.

2. Tartalom • Hazai helyzetkép az egyutas italcsomagolások területén • Az áruházi visszavétel alkalmazhatóságát és hatékonyságát befolyásoló tényezők • Első hazai tapasztalatok az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételével • Kérdések és dilemmák az egyutas italcsomagolások áruházi visszavétel révén történő hasznosításának ösztönzése kapcsán

3. Hazai helyzetkép az egyutas italcsomagolások területén • Évente mintegy 3-4 Mrd db italcsomagolás(forrás: KvVM) (A táblázat és diagramok adatai az ÉFOSZ által összesített, 2006. évi gyártói adatok)

4. Hazai helyzetkép az egyutas italcsomagolások területén • A csomagolási hulladékok évente keletkező, illetve hasznosított mennyiségei(forrás: ÖKO-Pannon Kht.) • A jelenlegi szabályozás hatékonyságát minden eszközzel növelni kell – egyik lehetséges eszköz az áruházi visszavételi rendszer

5. Az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételi Rendszerét befolyásoló tényezők • Új EU irányelvi kötelezettség begyűjtési rendszerek kialakítására – a Rendszert befogadó szabályozási környezet • A betétdíjas és visszavételi díjas rendszerek önállóan egyik tagállamban sem voltak életképesek* - indirekt ösztönzés: mennyiségarányos hulladékkezelési díjkonstrukció, hulladéklerakást terhelő adó, stb. • Betétdíj: a fogyasztói árra rakódik rá összegszerűen visszajáró tételként, forrását a termék fogyasztói árának növelése teremti meg • Visszavételi díj: a fogyasztói ár része, forrását a gyártók és forgalmazók kapcsolódó kötelezettsége (pl. a hasznosítás esetén igénybe vehető - termékdíj, vagy más típusú - öko-adó kedvezmény), valamint a hasznosító rendszerek gyártói-kereskedői finanszírozása teremti meg * Forrás: A betétdíjas rendszer működése az Európai Unió tagállamaiban, 2002.

6. Az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételi Rendszerét befolyásoló tényezők • A szereplők közötti koordináció, az elszámolás és az egyéb adminisztráció biztosítására intézményi háttér szükséges (clearing house) • A gazdasági recesszió hatása: • a csomagolási hulladékok mennyisége a GDP csökkenésével várhatóan csökken, • erősebb motiváció a háztartásokban a csomagolási hulladék értékesítésére, • a begyűjtő rendszerek hatékonyságának növelése elkerülhetetlenné válik, • a hulladékhasznosítás mértékének növelése munkahelyek megőrzését, új munkahelyek teremtését teszi lehetővé • Az egyutas italcsomagolások – keletkezésük helyéhez minél közelebb történő – térfogatcsökkentése a begyűjtés hatékonyságának egyik kulcskérdése, mind környezetvédelmi, mind költséghatékonysági szempontból • Darab alapon meghatározott öko-adó, illetve visszavétel hasznosításra, szükségtelenné teszi az egyutas csomagolások egyedi azonosítását

7. Az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételi Rendszerét befolyásoló tényezők • A hazai élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem erősen koncentrált Forrás: KSH, 2003; KvVM • A hazai élelmiszer-kiskereskedelem bevételéből majdnem minden harmadik forint az Auchan, Cora, Interspar vagy Tesco pénztárába kerül (Forrás: ACNielsen Piackutató Kft., 2008.) • A hiper- és szupermarketek, valamint diszkont áruházak száma összesen 1000 körüli, míg az egyéb (döntően mikro-vállalkozásként működtetett) üzletek száma kb. 21 000.

8. Első hazai tapasztalatok az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételével • Magyarországon elsőként a Cora vezette be 2008. december 15-én: • budakalászi és törökbálinti áruházaiban, PET palackokra, modell kísérletként • Thermo Press elektromos palackzsugorító berendezésre, inverz begyűjtési és hasznosítási rendszerre alapozva • térfogatcsökkentés 1/12-re • 3% idegenanyag tartalmú, újra-palack gyártásra is alkalmas minőségű másodnyersanyag • 1-3 Ft/db visszavételi díj (háztartási Thermo Press készülékkel otthon zsugorított formában történő visszavétel esetén 3 Ft/db) • lehetőség alumínium italos dobozok tömörítésére

9. Első hazai tapasztalatok az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételével • A Tesco 2009. január 23-án vezette be: • 37 áruházában, PET palackokra és alumínium italos dobozokra • a HUKE-vel közösen bevezetett rendszerre – szelektálás, bálázás, hasznosítás - alapozva, egy áruházban visszaváltó automata és mechanikus kézi prés telepítésével • térfogatcsökkentés 1/9-re • kb. 15% idegenanyag tartalmú, speciális tisztítást követően újra-palack gyártásra is alkalmas minőségű másodnyersanyag • 1-2 Ft/db visszavételi díj (1 Ft/db PET palackra, 2 Ft/db alumínium italos dobozra)

10. Első hazai tapasztalatok az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételével • A Cora-ban működő visszavétel első hónapja a várakozásokat meghaladó eredményt hozott:

11. Kérdések, dilemmák • A munkacsoport tagjainak megítélése szerint elősegítheti-e országos léptékben is az áruházi visszavételi rendszer az egyutas italcsomagolások hasznosítási mértékének növekedését? • Hogyan hat a Rendszer a gyűjtőszigetes, és a házhoz menő szelektív gyűjtés kialakult és fejlesztés alatt lévő kapacitásaira, anyagáramaira? • Betétdíjas, vagy visszavételi díjas rendszerben célszerűbb-e gondolkodni? • A Rendszer kialakítását és működtetését célszerű-e kötelező jelleggel előírni? Esetleg csak a kb. 1000 „nagy” számára? • Fenntartható-e, és milyen forrásokból finanszírozható a Rendszer? • A meglévő intézményi háttér (koordináló szervezetek) tudná kezelni a Rendszerhez kapcsolódó feladatokat? Kötelező tagság?

12. Kérdések, dilemmák • Milyen forgatókönyvek rajzolódnak ki a recesszió – és ezzel együtt a másodnyersanyagok értékesíthetőségi problémáinak - elhúzódása esetén? • A Rendszer egyedi azonosító nélkül történő működtetése esetén számolnunk kell-e számottevő hulladék „import”-tal a környező országokból? • ……….? • .............? • ………..?