130 likes | 208 Views
“Oly távol vagy tőlem és mégis közel...” Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében. „Részvétel és demokrácia” című műhelykonferencia 2011. január 26. Göncz Borbála – Hegedűs István. EURÓPA JELENTÉSÉTŐL AZ EURÓPAI NYILVÁNOSSÁGIG.
E N D
“Oly távol vagy tőlem és mégis közel...”Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében „Részvétel és demokrácia” című műhelykonferencia 2011. január 26. Göncz Borbála – Hegedűs István
EURÓPA JELENTÉSÉTŐL AZ EURÓPAI NYILVÁNOSSÁGIG Az európai polgárok attitűdjeit befolyásoló körülmények: • útfüggőség: eltérő kulturális-történelmi hagyományok, Európa sajátos jelentése a tagállamokban • az egységesülő Európa állapota: az elmúlt bő két évtized reformjai és a polgárközeliség • az Európai Unió mint politikai térség: az európai pártpolitika szerepe • európai nyilvános tér, nemzeti média: az összeurópai kommunikáció lehetőségei
MAGYAR EURÓPAI UNIÓS ATTITŰDÖK – korábbi kutatások alapján • 2002 óta folyamatosan csökken az ország E-tagságának pozitív megítélése (Eurobarometer) 76% >> 38% • Az EU megítélésénél az utilitarizmus és annak egy individuális jellege dominál (McLaren) • A kérdés belpolitikai meghatározottsága, az intézményekbe vetett bizalom, a jövőre vonatkozó várakozások és az élettel való általános elégedettség meghatározó tényezők (Lengyel-Göncz) • EU-kép: elsősorban a gazdasági fejlődés lehetősége
ELEMZÉSI MEGKÖZELÍTÉS Magyar Választáskutatási Panel 2009 EU közelségének/ távolságának vizsgálata: • általános attitűdök (kognitív és affektív aspektus) • tudás • az integrációval kapcsolatos személyes tapasztalatok • az EU jelentés-tartalmai • az Európa Parlamenti választásoknak tulajdonított jelentőség és részvételi hajlandóság
AZ EU MEGÍTÉLÉSE ÁLTALÁBAN Az Európai Unióhoz való csatlakozás Magyarország számára inkább előnyökkel, vagy hátrányokkal jár? Mennyire büszke arra, hogy az Európai Unió állampolgára?
EP VÁLASZTÁSOK JELENTŐSÉGE Hogyan gondolja, ezen az Európai Parlamenti választáson Ön elmegy szavazni? Tényleges részvételi arány: 2004 – 38,5% 2009 – 36,28% A 2004-as Európai Parlamenti választáson részt vette? - 16% úgy emlékszik, részt vett, - 45,7% biztosan részt vett
AZ EU-HOZ VALÓ VISZONY MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI (1) • Logisztikus regressziós modellek: EU előnyös volta/ Büszke EU állampolgár/ EP választásokon való részvételi hajlandóság • A szocio-demográfiai tényezők hatása nem jelentős (férfiak inkább látják az EU-t előnyösnek, fiatalabbak büszkébbek) • Kognitív mobilizációs kapacitások: a médiaközelség/ tájékozottság hatása pozitív, az iskolai végzettség hatása vegyes (előnyök megítélésére pozitív, alacsonyabb iskolai végzettséggel büszkébbek), a politikai érdeklődésnek a szavazási hajlandóságra van hatása • Politikai beállítottság: • jobb/ jobb-közép önbesorolás esetében kevésbé látják az EU előnyeit, de inkább elmennének szavazni • Liberális beállítottságúak előnyösebbnek látják az EU-t, és büszkébbek, mint a konzervatív beállítottságúak
AZ EU-HOZ VALÓ VISZONY MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI (2) • Tudás: pozitív összefüggés • Pozitív EU jelentés-tartalmak hatása pozitív, különösen az előnyök megítélésénél • Negatív jelentés-tartalmaknak az attitűdökre van negatív hatása, a szavazási hajlandóságra nincs • Személyes tapasztalatok: • Bolti árak növekedése: attitűdökre negatív hatással van, de mobilizál • Mezőgazdasági támogatás: csökkenti az affektív kötődést • Munkahely: nem befolyásolja az attitűdöket, de mobilizál • Személyes pályázás: nincs hatása • Település: pozitívan befolyásolja az attitűdöket, de nem mobilizál
ÖSSZEFOGLALÁS • EU-val kapcsolatos közvéleményt meghatározó domináns Európa-kép függ a történelmi-kulturális háttér és a belpolitikai kontextustól, az európai integrációs folyamat jelenlegi állapotával Elemzés eredményei: • Kognitív mobilizációs kapacitások határozzák meg leginkább az EU-val kapcsolatos attitűdöket • Sőt: az EU-val kapcsolatos személyes tapasztalatokat is a kognitív mobilizációs kapacitások határozzák meg • Míg a az EU-val kapcsolatos tudás és a társított pozitív jelentés-tartalmak hatása pozitív az EU megítélésére, addig a személyes tapasztalatok hatása nem egyértelmű • Fontos a média szerepe, elengedhetetlen a médiában megjelenő diskurzusok vizsgálata • További utak: módszertani továbblépés, aktuális média-elemzés • Nőhet-e a szakadék az Európa-párti és a fokozódóan Európa-ellenes csoportok, szavazók között?