1214 06 2 17. Tétel

1. 1214 06 2 17. Tétel Települési kv alapjai

2. 17/1. Település fogalma Az ember társadalmi létformája, a természeti feltételek és adottságok, a társadalmi-gazdasági jelenségek és folyamatok, műszaki-építészeti elemek együttesének és egymásra többszörösen ható tényezőinek térbeli koncentrációja. Olyan együttes, amelyben meghatározott embercsoport számára lakó-, és munkahelyek, valamint ezekkel összefüggésben álló egyéb épületek, létesítmények és intézmények összefüggő területen helyezkednek el.

3. 17/2. Települések típusai Falu Város • Egyszerűbb szerkezetű, csoportos település. • Kisebb lélekszámú. • Általában a lakosság alapellátása biztosított. • Sok helyen mg-i termelésre rendezkedtek be. • Nagyobb lélekszámú település. • Ipari, közlekedési, kereskedelmi, közgazdasági, oktatási, kulturális és szociális funkciók a meghatározóak. • Hatásterülete túlnyúlik a település határán. • Környezetére hatást gyakorol. • Zárt utcahálózat, többszintes épületek, közművesítés, népességszám, városi jogok.

4. 17/2. Települések típusai • Tanya (altípus): Külterületi lakott hely. (különleges településtípus Mo-n.) • Község (altípus): Jogszabállyal létrehozott településforma.

5. 17/2. Települések típusai • Településtudományi kategóriák: • Településszórványok (tanyák); • Tanyaközpontok, szövetkezeti és egyéb központok; • Községek, falvak; • Városok (kis – közép – nagy – világvárosok) • Államigazgatási kategóriák: • Főváros; • Megyei jogú város; • Város, község.

6. 17/3. Urbanizáció folyamata, jellemzői Urbanizáció: olyan folyamat, amikor kisebb településből nagyobb településbe tömörülnek az emberek. Két időrendi elemből áll: 1.)Városodás: egy település lakosszámának viszonylag rövid idő alatti növekedése. (MENNYISÉGI NÖVEKEDÉS!) Az emberek kis településből a nagy településbe vándorolnak.

7. 17/3. Urbanizáció folyamata, jellemzői 2.) Városiasodás: a településfejlesztés két eleme oly annyira összeolvadt, hogy a köztük lévő határ már nem felismerhető. Laza beépítés → tömörebbé válik → nő a laksűrűség Földszintes épületek → többszintes,magas házas beépítés Városi lakosság magasabb színvonalú ellátása: kultúra, egészségügy, üdülés, szórakozás. ↓ Társadalmi átalakulások

8. 17/4. Infrastruktúra fogalma, jellemzői Infrastruktúra: olyan gazdasági feltételek gyűjtőneve, amelyek, nem vesznek részt közvetlenül a termelési folyamatokban, de közvetve befolyásolják a termelés fejleszthetőségét. • Közösségi jellegű (kommunális) szolgáltatást nyújtó létesítmények; • És a működésükért felelős szervezetek. Települési infrastruktúra: a település határain belül vagy annak vonzáskörzetében lakó, tartózkodó népességet szolgáló intézmények létesítmények összessége.

9. 17/4. Infrastruktúra fogalma, jellemzői Infrastruktúra 2 jellemző ágazta. Termelőjellegű ágazat Fogyasztási jellegű ágazat • Anyagi szolgáltatás • Energiaszolgáltatás • Szállítás, közlekedés • Távközlés • Nem anyagi szolgáltatás • Szakoktatás • Kutatás • Nemzetközi tapasztalatcsere • Anyagi szolgáltatás • Városi és háztartási vízellátás • Egészségvédelem • Levegőtisztaság-védelem • Nem anyagi szolgáltatás • Közművelődési hálózat • Tömegkommunikáció • Balesetvédelem • Közbiztonság

10. 17/4. Infrastruktúra fogalma, jellemzői • Hosszú élettartam: • Lakás- és egyéb épületek: 80-100 év; • Víz - és csatornahálózat: 40-60 év; • Hosszabb létesítési időtartam, mint az ipari berendezéseké. • Többnyire oszthatatlanok (10-ből 1 emelet ellátása még nem elégséges) • Nagy összegű beruházások: • Nincs szolgáltatók közötti verseny. • Úgy „adják össze” a beruházási költségeket. • Nincs mód alternatív hálózatok kiépítésére. • Lassan térülnek meg ezek a beruházások, de a népességre pozitív hatásuk miatt fontosak.

11. 17/5. Infrastruktúra szektorai (8) • Lakásállomány • Közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények, létesítmények, • Javító-szolgáltató szervezetek, kisipari műhelyek. • Közüzemi szolgáltatások létesítményei, hálózatai. • Települési környezet védelmét ellátó létesítmények, berendezések. • Településen belüli szállítás-közlekedés hálózatai. • Üdülés-pihenés intézményei, létesítményei. • Település-fenntartás, üzemeltetés építményei, létesítményei.

12. 17/6. Településeket ellátó közművek I.) Energiaellátás A.) Villamos energia ellátás • Erőművek (energiaforrás+generátorok) - villamos energia– szállítás (vezetékek+átalakítók) • Nem tárolható a villamos energia.

13. 17/6. Településeket ellátó közművek B.) Vezetékes gázellátás Előnyei Hátrányai • Szállítás- kezelés egyszerű; • Környezetet kevésbé szennyezik; • Mechanikai hulladékuk (hamu, salak, por) nincs; • Robbanásveszély; • Gyúlékony; • Mérgező; Vezetékes gázellátás rendszere: - gáz-előállítás, beszerzés, - gázszállítás; - gázelosztás; - irányítástechnika és energiaellátás.

14. 17/6. Településeket ellátó közművek II.) Települési vízi közmű hálózat A.) Vízellátás Az egészséges ivóvíz állampolgári jog. Víztermelés – víztisztítás – vízszállítás - vízelosztás – víztárolás Vízszállítás: a termelő helytől a fogyasztóig csővezeték rendszeren meghatározott nyomással, minőségben, mennyiségben eljusson a víz. Csőhálózat: nem szennyeződhet a víz. (Fő-gerinc és elosztóvezetékek)

15. 17/6. Településeket ellátó közművek • Ivóvízhálózatok típusai: • Ágas rendszerű hálózat: a fogyasztók nagy távolságra, szétszórtan helyezkednek el. A gerincvezetékről elágazó elosztóvezetékek vakon (tűzcsapban) végződnek. Ha csőtörés van, nagyobb területek maradnak víz nélkül. • Összekapcsolt rendszerű hálózat: nem végződnek vakon, hanem össze vannak kötve egymással.

16. 17/6. Településeket ellátó közművek • Körvezetékes rendszerű hálózat: a fővezetékeiről leágazó gerincvezetékek hurokszerűen futnak körbe. A körön kívül ágas vagy összekapcsolt a rendszer.

17. 17/6. Településeket ellátó közművek Víztárolás: a fogyasztás é s a nyomásingadozás egyenlítik ki. Üzemzavar esetén meghatározott tartalék elhelyezése a tároló- medencékben. Víztárolók Mélytárolók: terepszint felett vagy építményben. Betonmedence vagy fémtartály. Magastárolók: vasbeton víztornyok. Kisebb vízmennyiség tárolására.

18. Ivóvíztározó (Kazasztán :-)

19. Ivóvíztározó

20. Hidroglóbusz

21. Hidroglóbusz Kuvait

22. 17/6. Településeket ellátó közművek B.) Csatornázás: csapadékvíz- és szennyvízelvezetést látja el. Típusai: A.) egyesített rendszerű csatornahálózat: szennyvíz + csapadékvíz egy csatornán vezetik el. Alkalmazás: - ha előnyös a szennyvizet és csapadékvizet együttesen tisztítani; - ha csak így fér el a közterület közműszelvényében; - sík területen, ahol nincs elég lejtés és a csatorna gyakran eldugulna; - ha egyszerűbb, olcsóbb így.

23. 17/6. Településeket ellátó közművek B.)Elválasztó rendszerű csatornahálózat: szennyvizet és a csapadékvizet egymástól függetlenül, két csatornában vezetik el. Alkalmazás: • Ha kicsi a befogadó kapacitása a tisztítóműnek, • Ha a csapadékvíz könnyebben, olcsóbban elvezethető a befogadóba; • Ha a befogadó a csapadék elvezetéséhez több helyen is elérhető.

24. 17/6. Településeket ellátó közművek • Csapadékvizek: • út szélén, rácsos víznyelők fogadják be; • Magas a hordaléktartalmuk • Házi szennyvizek: • Sok szerves anyagot tartalmaznak; • Gyorsan bomló alkotók • Fertőzöttnek tekinthetők • Ipari szennyvizek: • Mennyiségileg és minőségileg különbözőek lehetnek;

25. 17/6. Településeket ellátó közművek • Közműolló: a vezetékes ivóvízhálózat és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségének egymáshoz való aránya.

26. Közműolló Hazánkban a közműolló nyitott, vagyis a lakások jóval nagyobb hányada részesül közműves vízellátásban, mint közműves szennyvízelvezetésben.