VÁROS 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2010

1. VÁROS 1.ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVALBME URBANISZTIKA TANSZÉK2010

2. VÁROS 1.ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVALA TELEPÜLÉS, MINT AZ EGYÉNI- ÉS A KÖZÖSSÉGI ÉRDEKEK TÜKREPálfy Sándor DLABME URBANISZTIKA TANSZÉK2010

3. - A KÖZ fogalma szóösszetételekben - Az érdek(ek) definíciója A közérdek és a közügy definíciója A közérdek és az egyéni érdek viszonya Közügyek a települések életében A közügyek hivatásos képviselői A közügyek települési helyszínei A közterületek alkotó elemei története állapota megújításának lehetőségei tervezése Építész feladatok a közügyek területén Építész szerepek a közügyek területén Az Urbanisztika Tanszék tervezési tantárgyai az építészképzésben Tartalomjegyzék

4. - A KÖZ fogalma szóösszetételekben - Az érdek(ek) definíciója A közérdek és a közügy definíciója A közérdek és az egyéni érdek viszonya Közügyek a települések életében A közügyek hivatásos képviselői A közügyek települési helyszínei A közterületek alkotó elemei története állapota megújításának lehetőségei tervezése Építész feladatok a közügyek területén Építész szerepek a közügyek területén Az Urbanisztika Tanszék tervezési tantárgyai az építészképzésben Tartalomjegyzék

5. a KÖZ fogalma szóösszetételekben(XIX. szd.-i nyelvújítás) Pozitív értelemben: közös(ségi) közakarat, közjó, köztudat, köznevelés, közegészség,… stb Pejoratív értelemben: közönséges, közömbös köznép, közlegény, közhely, közöny, közömbösség,…stb.

6. a KÖZ fogalma szóösszetételekben (XIX. szd.-i nyelvújítás) Pozitív értelemben: közös(ségi) közakarat, közjó, köztudat, köznevelés, közegészség,… stb Pejoratív értelemben: közönséges, közömbös köznép, közlegény, közhely, közöny, közömbösség,…stb.

7. a KÖZ fogalma szóösszetételekben(XIX. szd.-i nyelvújítás) Pozitív értelemben: közös(ségi) közakarat, közjó, köztudat, köznevelés, közegészség,… stb Pejoratív értelemben: közönséges, közömbös köznép, közlegény, közhely, közöny, közömbösség,…stb.

8. A közös(ségi) ügyek rangja és helyzete a különböző civilizációkban és történelmi korokban ( a mediterránumban)

9. A közös(ségi) ügyek rangja és helyzete a különböző civilizációkban és történelmi korokban (Londonban)

10. A közös(ségi) ügyek rangja és helyzete a különböző civilizációkban és történelmi korokban (Párizsban)

11. A mai magyarországi helyzet a közügyek területén:az előző társadalmi rend öröksége (álközügyek), és az újnak a magántulajdont (a magánügyeket) előnyben részesítő volta, illetve a kettő szerencsétlen ötvöződése miatt a jelentések keveredtek, megváltoztak: a közmunka, köztulajdon, közpénz fogalmak ma már inkább negatív töltetűek.

12. A mostani előadás keretei között a KÖZ fogalomnak kizárólag a pozitívközös(ségi) jelentésével foglalkozunk két értelemben: • Szervezett közös tevékenység • közös ügy 2. Közérdekből végzett tevékenység közügy

13. A mostani előadás keretei között a KÖZ fogalomnak kizárólag a pozitív közös(ségi) jelentésével foglalkozunk két értelemben: • Közös tevékenység • közös ügy 2. Közérdekből végzett tevékenység közügy

14. A mostani előadás keretei között a KÖZ fogalomnak kizárólag a pozitív közös(ségi) jelentésével foglalkozunk két értelemben: • Közös tevékenység • közös ügy 2. Közérdekből végzett tevékenység közügy

15. - A KÖZ fogalma szóösszetételekben - Az érdek(ek) definíciója A közérdek és a közügy definíciója A közérdek és az egyéni érdek viszonya Közügyek a települések életében A közügyek hivatásos képviselői A közügyek települési helyszínei A közterületek alkotó elemei története állapota megújításának lehetőségei tervezése Építész feladatok a közügyek területén Építész szerepek a közügyek területén Az Urbanisztika Tanszék tervezési tantárgyai az építészképzésben Tartalomjegyzék

16. Az érdek(ek) definíciója Az egyéni érdek az ember megélhetésének, boldogulásá-nak, érvényesülésének, a ké-pességek kibontakoztatásá-nak, általában az emberhez méltó életnek a legfőbb moz-gató rugója (érdeklődés = az érdekek keresése és tudatosí-tása), aminek csupán kis szelete az anyagi érdek

17. - A KÖZ fogalma szóösszetételekben - Az érdek(ek) definíciója A közérdek és a közügy definíciója A közérdek és az egyéni érdek viszonya Közügyek a települések életében A közügyek hivatásos képviselői A közügyek települési helyszínei A közterületek alkotó elemei története állapota megújításának lehetőségei tervezése Építész feladatok a közügyek területén Építész szerepek a közügyek területén Az Urbanisztika Tanszék tervezési tantárgyai az építészképzésben Tartalomjegyzék

18. Közérdek: az emberek minél szélesebb rétegének közös érdeke A közös érdek magasabb rendű, minőségileg több, mint az egyéni érdekek matematikai összege A közérdek és a közügy definíciója

19. Közügy: a közérdeket kifejező, azt szolgáló közös ügy Művészetek Palotája – Zobóki, Demeter és Társaik Építésziroda - 2003.

20. - A KÖZ fogalma szóösszetételekben - Az érdek(ek) definíciója A közérdek és a közügy definíciója A közérdek és az egyéni érdek viszonya Közügyek a települések életében A közügyek hivatásos képviselői A közügyek települési helyszínei A közterületek alkotó elemei története állapota megújításának lehetőségei tervezése Építész feladatok a közügyek területén Építész szerepek a közügyek területén Az Urbanisztika Tanszék tervezési tantárgyai az építészképzésben Tartalomjegyzék

21. A közérdek és az egyéni érdek viszonya Az érdekek hierarchiája: a közérdek mindig az egyéni érdekek felett áll, ennek tuda-tosítása, érvényesítése is közügy. >

22. köztulajdon > magántulajdon

23. közpénz > magánpénz Utcakép Budapesten - Zugló (2009)

24. közterület > magánterület Pesti Duna-part (2006)

25. közüzem (csatornázás, távfűtés) > egyéni megoldások

26. tömegközlekedés> egyéni közlekedés

27. középület (közpénzből) > építész ambíciók Fehérvári úti fedett piac (Kertész András Tibor) Lehel téri fedett piac (Rajk László)

28. település > épület Szervita téri irodaház (Zaha Hadid)

29. főváros > kerület

30. ország > főváros

31. környezet > ország

32. - A KÖZ fogalma szóösszetételekben - Az érdek(ek) definíciója A közérdek és a közügy definíciója A közérdek és az egyéni érdek viszonya Közügyek a települések életében A közügyek hivatásos képviselői A közügyek települési helyszínei A közterületek alkotó elemei története állapota megújításának lehetőségei tervezése Építész feladatok a közügyek területén Építész szerepek a közügyek területén Az Urbanisztika Tanszék tervezési tantárgyai az építészképzésben Tartalomjegyzék

33. Közügyek a települések életében A közügyek szerepe a települések létrejöttében: a védelem, a gazdálkodás, a kiszolgálás, a kereskede-lem, a megélhetés, a civili-zált élet, a közösségek kö-zös tevékenységei, stb…

34. A közügyek szerepe a település működésében és működtetésében: a közigazgatás, a közellátás,…

35. …a közlekedés, a közművek, a közszolgálat.

36. …a városlakókminél szélesebb rétegének(és csak másodsorban a város „vendégeinek”) hosszú távú, közös érdekében. A közügyek szerepe a városla-kók életében, és azon keresztül a település fejlődésében és fennmaradásában: a közokta-tás, a közművelődés, a köze-gészség…

37. - A KÖZ fogalma szóösszetételekben - Az érdek(ek) definíciója A közérdek és a közügy definíciója A közérdek és az egyéni érdek viszonya Közügyek a települések életében A közügyek hivatásos képviselői A közügyek települési helyszínei A közterületek alkotó elemei története állapota megújításának lehetőségei tervezése Építész feladatok a közügyek területén Építész szerepek a közügyek területén Az Urbanisztika Tanszék tervezési tantárgyai az építészképzésben Tartalomjegyzék

38. A település közügyeinek felelősei és intézői a lakosság által demok-ratikusan megválasztott képviselők és azok tes-tülete: az önkormányzat képviselőtestülete. (Korábban a lakosság érdekében el(ől)járó előljáróság, illetve a nekik tanácsokat adó tanács töltötte be ezt a szerepet). A közügyek hivatásos képviselői Az Újvárosháza nagy tanácsterme (Steindl Imre-1902)

39. Hogy a közügyek képviselete jól működjön, ahhoz elsősorban becsületes, lelkes, kariz-matikus szakemberekre, politikusokra, a mű-ködéshez szükséges anyagi eszközökre, de leginkább gazdára van szüksége a telepü-lésnek. .

40. A közösségek életében, a közügyek védelmében egyre nagyobb a jelentősége és szerepe az alulról épülő civil szervezeteknek (közösségi részvétel: participáció). Pozsonyi piknik (Budapest XIII. kerület)

41. Foster & Partners Bécsi utcai ingatlanfejlesztés Élő lánc Budapest Belvárosáért

42. Példák a közösségi tervezésre: Szabadtéri Könyvtár Magdeburgban (2010)

43. Szabadtéri Könyvtár Magdeburgban (2010)

44. Példák a közösségi tervezésre: Passage 56 - Párizs (2009)

45. Példák a közösségi tervezésre: Passage 56 - Párizs (2009)

46. - A KÖZ fogalma szóösszetételekben - Az érdek(ek) definíciója A közérdek és a közügy definíciója A közérdek és az egyéni érdek viszonya Közügyek a települések életében A közügyek hivatásos képviselői A közügyek települési helyszínei A közterületek alkotó elemei története állapota megújításának lehetőségei tervezése Építész feladatok a közügyek területén Építész szerepek a közügyek területén Az Urbanisztika Tanszék tervezési tantárgyai az építészképzésben Tartalomjegyzék

47. A közügyek települési helyszínei - a középületek és a közterületek Az Országház épülete 1899-1902 – Steindl Imre Kopaszi gát közterületei – 2005 (Garten Súdió Kft.)

48. A középületek Definíció: Az emberek minél szélesebb rétegének, minél nagyobb közösségének érdekeit, igényeit szolgáló közösségi épületek. Meghatározói: - a helyválasztás - a méret - a funkció - a flexibilitás - a zártság – nyitottság - a differenciált belső terek - az időtállóság, stb… Papp László Sportaréna - Építészek: Skardelli György és Pottyondy Péter A Főpolgármesteri Hivatal az egykori barokk Invalidus házban

49. A közterületek A közterületek az emberi környezet elidegeníthetetlen, közös részei. Jogilag: „Aközhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormány-zati tulajdonban álló terület, melyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületek közútként szolgáló, és a magánterü-letnek a közforgalom számára a tulaj-donos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magán-terület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.” Barcelona/E – a La Rambla sétány

50. Köztér / public space Korlátozás nélkül, szabadon elérhető városi tér (használat szerinti értelmezés) Szóhasználatban: Közterület / public domain Köztulajdonban lévő városi terület (tulajdonjogi értelmezés)