Bankadók Magyarországon és Európában

1. Bankadók Magyarországon és Európában 2011. november 30. Miskolci Egyetem  Magyar Könyvvizsgálói Kamara BAZ Megyei Szervezete Vass Péter Magyar Bankszövetség

2. A pénzügyi intézmények adóztatása mögött meghúzódó filozófiák • A válság hatására kormányok előtti kettős feladat • A pénzügyi szektor stabilitásának javítása szabályozáson keresztül. • A pénzügyi szektorba pumpált közpénzek visszaszerzése, erős politikai nyomás. • Egyes nézetek szerint, a szektort a külön adóztatással „büntetni” kell a válságban betöltött szerepe miatt. • A bevételek lehetséges felhasználása • Kiegyenlítő mechanizmusként alapok gyűjtése. • A kevésbé fejlett országok sérülékenységének csökkentése. 2

3. Legújabb nemzetközi fejlemények • G-20 csúcstalálkozó, Pittsburgh 2009. szeptember • IMF felkérése a témában • Az IMF két adótípust javasol 2010 júniusában • “Financial Stability Contribution (FSC)” : járadék egy esetlegesen a jövőben felmerülő a szektort támogató költségvetési kiadások érdekében • “Financial Activities Tax (FAT) ”: pénzügyi intézmények eredménye, illetve a javadalmazások (bérköltségek) alapján kivetett adó

4. Fejlemények az Európai Unióban • Az Európai Bizottság 2010 októberében 3 adótípust javasol • “Financial Activity Tax (FAT)” : IMF javaslat átvétele • “Financial Transaction Tax (FTT)” : ún. Tobin-adó alkalmazása • A pénzügyi intézmények mérlegét, vagy egyes tételeit figyelembe vevő adóztatás • Végül 2011 júniusában a Bizottság a Tanács részére csak az FTT bevezetését javasolja az EU-ban, mely elvetésre került (angolokat sújtotta volna, franciák támogatták) 4

5. Fejlemények az Európai Unióban • Az Európai Bizottság elvárása az FTT (Financial Transaction Tax) bevezetésétől • Erősíteni a stabilitást a pénzügyi piacokon, visszafogva a spekulatív pénzügyi tranzakciók számát • A szektorban felhasznált kormányzati pénzek „visszaszerzése”, illetve mechanizmus létrehozása a későbbi hasonló kiadások fedezetére. - A piac alkalmazkodása után a megszüntetés/visszaállás elnehezül. 5

6. Rövid kitekintés: Tobin adó • 1971-ben az USA feladta a Bretton-Woods-i egyezményt: • Az US dollár aranyra válthatósága megszűnt. • Cél: az új helyzetben a nemzetközi pénzügyi stabilitás fenntartása a devizapiacok mechanizmusának „lassításával” • Módszere: az azonnali devizakonverziók esetében, a tranzakciók méretétől függő adó kivetése • Több kísérlet az alkalmazására, főként nemzeti tőkepiacokon. Innovatív piacokon nem eredményes. 6

7. Az európai bankszektor kritikája az FTT bevezetésével szemben • Nyertesek és vesztesek • Csak világméretű bevezetésével érhetőek el a kívánt hatások, egyébként piactorzító. • Nem egyenletes a teher elosztása • Tisztázatlan, hogy végső soron ki fogja viselni a terhet • Nem tesz különbséget a válság alatt jól és rosszul működő intézmények között. • Rossz a bevezetés időzítése, mert visszafogja a hitelkínálatot, ami akadályozza a gazdaság helyreállítását. 7

8. Az európai bankszektor kritikája az FTT bevezetésével szemben • Működtetési problémák • Nem segíti a kijelölt célokat • A korábbi költségvetési források „visszaszerzése” kétséges az adó beszedésének bonyolultsága miatt. • A stabilitási funkciója kétséges, amennyiben nem világméretűen kötelező a bevezetése. • „Büntetné” azokat a pénzügyi és nem pénzügyi intézményeket és fogyasztókat, akik fedezeti (hedging) célból kötnek pénzügyi ügyleteket. A bankszektor lobbiereje lecsökkent - Hitelezés a tőkeemelés helyett: nincs ügyfélköri háttér - Politikai elit (válság alatt)visszaszerezte elsőbbségét 8

9. A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban • Pénzügyi tranzakciós adót (FTT) alkalmazó tagállamok 9

10. A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban • Pénzügyi aktivitáson alapuló adót (FAT) alkalmazó tagállamok 10

11. A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban • Mérlegfőösszeg, vagy bizonyos mérlegtételek alapján kivetett adót alkalmazó tagállamok 11

12. A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban • A pénzügyi szektor adóinak felhasználása • Költségvetésbe • Pénzügyi alapba 12

13. Pénzügyi szektor adói Magyarországon 2011-ben • Hitelintézetek járadéka • Állami kamattámogatott hitelek kamatbevétele alapján • Előirányzott bevétel 2011-re : 10,8 mrd Ft • Pénzügyi szervezetek különadója (pofon 2008 után: 6 nemzetközi anyabank elköteleződése: forrás+tőke) • Alapja hitelintézeteknél: 2009. évi korrigált mérlegfőösszeg • Előirányzott bevétel 2011-re és 2012-re: 187mrd Ft, ebből ~120mrd a hitelintézetektől • Hitelintézetek különadója (jogi technika) • Alapja: adózás előtti eredmény növelve az elszámolt pénzügyi szervezetek különadójával • Levonandó a pénzügyi szervezetek különadójának elszámolt összegéből 13

14. Bankokat sújtó intézkedések hatásai 1 • BÉT-en jegyzett bankok árfolyam alakulása 14 Forrás: BÉT

15. Bankokat sújtó intézkedések hatásai 2 • Állományi hatások (hitelintézetek mérlegfőösszege) Milliárd Ft. Forrás: MNB 15

16. Bankokat sújtó intézkedések hatásai 3 Eredményesség Adatok: milliárd forint Forrás: PSZÁF Végtörlesztés várható eredmény hatása: -200 Milliárd HUF Továbbá: gyűjtőszámla konstrukció, kamatplafon, OBA, …. Minden érintett bank veszteségessé válik 2011-ben! Bankszektor sokktűrő képessége csökkent  konzervatívabb a hitelezési politika! (Cost of Capital 12% = EU-s papír 6% + CDS 6%) 16

17. A válság lezárása: Új fejezet kezdődik A világban: • Nő a pénz ára, drágább a tőke • Drágul a likviditás • Szigorodnak a szabályozások • Erősödik a fogyasztói érdekvédelem/érdekérvényesítés Magyarországon – új lehetőségek nyílnak meg: • Nemzeti és európai kérdések újraértelmezése • Új egyensúlyi helyzet jön létre • Takarékszövetkezetek és MFB új szerepe • Nő az állami szerepvállalás a bankszektorban Az Európai Pénzügyi Szektor szerves része maradunk! Köszönöm a figyelmüket!