Az egészségmagatartás gazdasági-társadalmi meghatározottsága

1. Az egészségmagatartás gazdasági-társadalmi meghatározottsága

2. Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF2003) • Kutatási célpopuláció • Magyarország felnőtt, nem intézményben élő lakossága • Országos felmérés • rétegzett, két lépcsős, csoportos mintavétel • az adatfelvételre 2003. október 30. és december 19. között, 440 településen került sor, 270 kérdezővel • 7000, 18 éves és idősebb, állandó címen lakó magyar állampolgár • Válaszolt 5072 fő, a minta 72 %-a (OLEF2000: 78 %) • a reprezentativitás kedvező volt

3. Egészség Korlátozottság Betegségek Sérülések, mérgezések Fájdalom Lelki egészség Vélt egészség Ellátórendszer igénybevétele, kiadások Gyógyszerhasználat Befolyásoló tényezők Biológiai tényezők Egészségmagatartás Demográfia Anyagi helyzet Munka- és lakókörnyezet Társas környezet Témakörök

4. Dohányzás Rendszeresen dohányzik Nők: 25% Férfiak: 37%

5. Összefüggések elemzése • Milyen kapcsolat van a rendszeres dohányzás esélye és a társadalmi-gazdasági tényezők között? • Dohányzás (kimeneti változó) • rendszeresen dohányzik vs. nem dohányzik • Társadalmi-gazdasági tényezők (magyarázó változók) • nem, kor, iskolázottság, anyagi helyzet, foglalkozás, munkaviszony, társas támogatottság,régió, településnagyság

6. Az anyagi helyzet és a dohányzás kapcsolata

7. A kor és az iskolázottság kapcsolata a dohányzással

8. Elhízás

9. Összefüggések elemzése • Milyen kapcsolat van a túlsúlyosság/elhízottság és a társadalmi-gazdasági tényezők között? • Testtömeg-index (kimeneti változó) • túlsúlyos/elhízott vs. normál • Társadalmi-gazdasági tényezők (magyarázó változók) • kor, iskolázottság, foglalkozás, munkaviszony, anyagi helyzet, régió, településnagyság, társas támogatottság

10. Az anyagi helyzet és a túlsúly/elhízás kapcsolata

11. Az iskolázottság és a túlsúly/elhízás kapcsolata a nők körében

12. ÖSSZEFÜGGÉSEK – TÚLSÚLY/ELHÍZÁS (férfiak) ÖSSZEHASONLÍTOTT ESÉLYHÁNYADOS (95%-os MI) KATEGÓRIÁK FOGLALKOZÁS Referencia: felső vezető • alsó- és középvezető 0,33 0,11 – 1,0 • beosztott szellemi 0,21 0,07 – 0,66 • önálló 0,30 0,09 – 0,92 • nem mg-i fizikai 0,26 0,08 – 0,83 GAZDASÁGI AKTIVITÁS Referencia: dolgozik • munkanélküli 0,22 0,07 – 0,75 • rokkantnyugdíjas 0,25 0,08 – 0,81 • nyugdíjas 0,25 0,08 – 0,83 • egyéb inaktív 0,22 0,07 – 0,75

13. ÖSSZEFÜGGÉSEK – TÚLSÚLY/ELHÍZÁS (nők) ÖSSZEHASONLÍTOTT ESÉLYHÁNYADOS (95%-os MI) KATEGÓRIÁK FOGLALKOZÁS Referencia: felső vezető • beosztott szellemi 0,39 0,16 – 0,97 GAZDASÁGI AKTIVITÁS  Referencia: dolgozik • munkanélküli 0,22 0,08 – 0,61 RÉGIÓ  Referencia: Nyugat-Dunántúl • Dél-Alföld 1,48 1,04-2,09 

14. A hipertónia és az iskolázottság kapcsolata

15. A mammográfiás szűrővizsgálaton részt vett nők életprevalenciája korcsoportonként 2000-ben és 2003-ban

16. Időbeli összevetések esetén felmerülő kutatási kérdések • A szűrési életprevalencia növekedésének mekkora része adódik a kohorszcseréből adódó változásból, és mekkora része tényleges változás? • A növekedés mennyire tulajdonítható a többi befolyásoló tényező párhuzamosan lezajlott változásának (pl. az iskolázottsági struktúra megváltozásnak)? • Megváltozott-e a két időpont között eltelt időben a befolyásoló tényezőknek a szűrési részvételre gyakorolt hatása (pl. változott-e a hatás nagysága, jellege)?

17. Időbeli összevetések esetén felmerülő kutatási kérdések • Az első kérdés feltevésének a relevanciája csekély, tekintve, hogy rövid idő telt el a két vizsgálat között, és hogy a korcsoportos bontásból láthattuk: nem a kohorszcsere okozta a változást.

18. Időbeli összevetések esetén felmerülő kutatási kérdések Az ábrán látható modellben a befolyásoló tényezők tehát általában a szűrésen történő részvétellel potenciálisan kapcsolatban álló társadalmi-gazdasági háttértényezők, míg az „idő” hatása foglalja magába az ezen kívül álló minden egyéb tényezőt, ennek nyilván legnagyobb részét az időközben beindult népegészségügyi program okozta hatás adja.

19. Időbeli összevetések esetén felmerülő kutatási kérdések • A második kérdés vizsgálatának eredménye szerint minden más tényező hatására kontrollálva a két időpont közötti változáshoz tartozó esélyhányados 1,57 (megbízhatósági intervallum: 1,38 - 1,79). Ez az érték gyakorlatilag megegyezik a korábban, kontrollálás nélkül számolt értékkel, vagyis elmondható, hogy a tapasztalt nagyfokú változás nem írható a társadalmi-gazdasági változások számlájára.

20. Időbeli összevetések esetén felmerülő kutatási kérdések Ebben az esetben a kutatási kérdésünk középpontjában a befolyásoló tényezőknek a két időpont közötti megváltozása áll. Pl. változott-e az iskolázottságnak az összefüggése a szűrési életprevalenciával 2000 és 2003 között?

21. A szűrésen való részvétel befolyásoló tényezői A cellákban 0-val jelöltük azt a változót, amely nem befolyásolja a szűrés életprevalenciáját; +-szal jelöltük a szignifikáns, ++-szal az erősen szignifikáns, konzisztens kapcsolatot.

22. Az iskolázottság szerepe a mammográfiás szűrésen való részvételben (OLEF2000, 2003)

23. A lakóhelynagyság szerepe a mammográfiás szűrésen való részvételben (OLEF2000-2003)

24. A lakóhely szerepe a mammográfiás szűrésen való részvételben (OLEF2000-2003) Összefoglalva elmondható, hogy a társadalmi-gazdasági változók szerepe csökkent a szűrés életprevalenciájának meghatározásában, ami vélhetően a népegészségügyi programnak betudható, a társadalmi egyenlőtlenségek kiegyenlítése felé mutató igen pozitív változás.

25. Telepszerű körülmények között élők egészségfelmérése Kósa Zs., Ádány R., Kósa K., Kardos L., Széles Gy., Vokó Z., Fésüs G., Németh R., Országh S.

26. Minta választás • Célpopuláció Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar megye telepei • Háztartási alapú, 18 éves, vagy annál idősebb lakosok • Véletlen, arányos (PPS), csoport (cluster) mintavételezés • Véletlen lépegetés módszer az adott telepen • A minta nagysága 1000 fő

27. Vélt egészség Nők 45-64 30-44 18-29 Férfiak 45-64 30-44 18-29 Visszatekintve az elmúlt 12 hónapra, mit gondol, milyen az egészsége általában?

28. Egészségügyi szolgáltatás igénybevétele A telepszerű körülmények között élők és az általános populáció által igénybevett egészségügyi szolgáltatások az elmúlt 12 hónapban A számok a prevalencia populációs becslései a 95%-os megbízhatósági tartománnyal.

29. Egészségügyi szolgáltatás igénybevétele

30. Egészségügyi ellátások igénybevétele • a szakorvosi és a fogorvosi ellátás igénybevétele alacsonyabb a romák körében (általános populáció kb. 2/3-a) • a 45-64 éves roma nőknek csak 25%-a vett részt mammográfiás szűrésen az előző két évben (az általános populációban 70%) • az egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevő romák 35%-a, az általános populáció 4,4%-a szenvedett el valamilyen diszkriminációt

31. Egészségtudatosság Nők 45-64 30-44 18-29 Férfiak 45-64 30-44 18-29 Véleménye szerint Ön mennyit tehet az egészségéért? SOKAT, NAGYON SOKAT

32. A dohányzás kezdete

33. Az alkohol fogyasztás gyakorisága

34. Testtömeg index Nők 45-64 30-44 18-29 Férfiak 45-64 30-44 18-29 A testsúly és a testmagasság négyzetének hányadosa (kg/m2): kóros soványság < 18,5; normál testsúly 18,5-24,99; túlsúlyos 25-29,99; elhízott  30

35. Friss zöldség, gyümölcs fogyasztás Nők 45-64 30-44 18-29 Férfiak 45-64 30-44 18-29

36. Következtetések • Amit eddig tudtunk • A romák korai halálozása lényegesen magasabb, mint az általános populációé • A romák többsége szociálisan marginalizált • Amit ez a vizsgálat hozzáad a tudásunkhoz • Az első kvantitatív vizsgálat Európában, amely a romák és az általános populáció egészségét összeveti • A romák funkcionalitása és vélt egészsége lényegesen rosszabb, mint az általános populációé • A dohányzás gyakorisága magasabb, a zöldség, gyümölcs fogyasztásé alacsonyabb körükben