1 / 13

A rendszerezés(szerény) alapjai

A rendszerezés(szerény) alapjai. AZ ÉLŐVILÁG FELOSZTÁSA az eddig leírt (ismert) fajok száma ~ 1,5-1,8 millió (a Földön akár 30 millió faj is élhet). HEFOP 3.3.1. AZ ÁLLATVILÁG FŐBB CSOPORTJAINAK MEGOSZLÁSA. HEFOP 3.3.1. A FÖLDÖN ÉLŐ GERINCES FAJOK MEGOSZLÁSA. HEFOP 3.3.1.

jalena
Download Presentation

A rendszerezés(szerény) alapjai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A rendszerezés(szerény) alapjai

  2. AZ ÉLŐVILÁG FELOSZTÁSA • az eddig leírt (ismert) fajok száma ~ 1,5-1,8 millió (a Földön akár 30 millió faj is élhet) HEFOP 3.3.1.

  3. AZ ÁLLATVILÁG FŐBB CSOPORTJAINAK MEGOSZLÁSA HEFOP 3.3.1.

  4. A FÖLDÖN ÉLŐ GERINCES FAJOK MEGOSZLÁSA HEFOP 3.3.1.

  5. A MAGYARORSZÁGON ELŐFORDULÓ GERINCES FAJOK MEGOSZLÁSA HEFOP 3.3.1.

  6. RENDSZERTANI ALAPISMERETEK • Carl Linné (1707-1778) • A természet leírásával, rendszerezésével foglalkozott. • Systema Naturae (1735) című munkájában rendszerezte az addig ismert összes növényt, állatot és ásványt. • Rendszere mesterséges, kizárólag külső bélyegek alapján rendszerezett. • Rendszerezésének egységei: osztály, rend, nem, faj, változat. • Megalkotta a kettős nevezéktant (binominalis nomenclatura), mely alapján a fajok tudományos neve két szóból áll: • a nemzetség neve • a faj saját, megkülönböztető neve • Pl. széncinege – Parus major forrás: http://www.uu.se/linne2007/images/stories/img/uu%201500w.jpg HEFOP 3.3.1.

  7. RENDSZERTANI KATEGÓRIÁK • 1. Faj feletti taxonok • törzs (phylum) pl. gerincesek (Vertebrata) • osztály (classis) pl. madarak (Aves) • rend (ordo) pl. énekesmadár-alakúak (Passeriformes) • család (familia) pl. rigófélék (Turdidae) • nemzetség (genus) pl. rigók (Turdinae) • faj (species) pl. énekes rigó (Turdus philomelos) • rend: a latin szó végződése: …formes • család: a latin szó végződése: …dae • nemzetség: a latin szó végződése: …nae HEFOP 3.3.1.

  8. RENDSZERTANI KATEGÓRIÁK 2. Faj alatti taxonok ALFAJ(subspecies, rövidítve: ssp.) pl. a sárga billegető (Motacilla flava) balkáni alfaja (Motacilla flava ssp. feldeggi) forrás: Peterson, R.T., Mountfort, G. és Hollom, P. A. D. 1977: Európa madarai. Gondolat Kiadó, Budapest HEFOP 3.3.1.

  9. KÜLÖNBÖZŐ BILLEGETŐK ALFAJAI forrás: Peterson, R.T., Mountfort, G. és Hollom, P. A. D. 1977: Európa madarai. Gondolat Kiadó, Budapest HEFOP 3.3.1.

  10. RENDSZERTANI KATEGÓRIÁK 2. Faj alatti taxonok (taxon=rendszertani egység) VÁLTOZAT(varietas, rövidítve: var.) pl. a fürge gyík (Lacerta agilis) vöröshátú fürge gyík (Lacerta agilis var. rubra) HEFOP 3.3.1.

  11. RENDSZERTANI KATEGÓRIÁK 4. Faj alatti taxonok ALAK (forma) Általában nem öröklődő tulajdonságban eltérő 1-1- egyed HEFOP 3.3.1.

  12. FAJTA (cultivar) Az emberi szelekció által kialakított egyedek (fajon belül) Faj: (őstulok – Bos prigimenius) Ebből nemesítették ki a szarvasmarhát (Bos prigimenius f. taurus) Fajta: magyar szürkemarha HIBRID! Faj- és fajtahibridek! HEFOP 3.3.1.

  13. Az előadás felhasznált forrásai Szakirodalom: Juhász L. – Kozák L.: Állattani ismeretek. 2004. Bástya Kiadó. Debrecen Egyéb források: Bakonyi G. szerk.: Állattan. 2004. Mezőgazda Kiadó. Budapest További ismeretszerzést szolgáló források: - A felhasznált képek forrásait ld. az előadás anyagában. - A forrásmegjelölés nélküli valamennyi fotót Dr. Juhász Lajos készítette. - Ábrák: tanszéki archívum HEFOP 3.3.1.

More Related