A KÖZBESZERZÉS ALAPJAI

1. A KÖZBESZERZÉS ALAPJAI A KÖZBESZERZÉSEKRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CVIII. TV. RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

2. A KÖZBESZERZÉS 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről • az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek • visszterhes szerződés megkötése céljából • kötelesek lefolytatni • megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés) 2

3. I. rész Általános rendelkezések I. fej Célok, alapelvek II. fej Értelmező rendelk. III. fej Személyi és tárgyi hatály IV. fej Ajánlatkérők és gazdasági szereplők V. Közzététel és kommunikáció II. rész EU értékhatárt elérő értékű beszerzések szabályai VI. A felhívás VII. Közbeszerzés tárgya, műszaki leírás VIII. A dokumentáció XI. Ajánlattevők, részvételre jelentkezők X. Benyújtás, felbontás XI. Bírálat XII. Eljárások fajtái XIII. Építési koncesszió XIV. Közszolgáltatók III. rész Nemzeti eljárásrend IV. rész Közbeszerzési szerződések XV. Szerződés V. rész Jogorvoslat VI. rész Közbeszerzési Hatóság VII. rész Záró rendelkezések ÁLTALÁNOSSÁGBAN AZ ÚJ KBT.-RŐL 3

4. Főszabály: KÓGENCIA • DE: „enyhülés” • A nemzeti eljárásrendben nagy teret kap(hat) a DISZPOZITIVITÁS (ha az ajánlatkérő is úgy akarja) • A jogszabályban nem rendezett kérdésekben: a szabályozás céljával összhangban, az alapelvek tiszteletben tartásával kell eljárni A szabályozás jellege és keretei 4

5. CÉL: nem minden magatartás alapvetően tilos, amelyet a törvény nem szabályoz kifejezetten • a törvénnyel és az alapelvekkel ne legyen ellentétes • Ha a jogalkalmazó nem talál kifejezetten arra a helyzetre vonatkozó szabályt, amivel a gyakorlatban szembesül: a célokra és az alapelvekre figyelemmel kell eljárnia A szabályozás jellege és keretei 5

6. Törvény + végrehajtási rendeletek • Törvény: az eljárás garanciális keretei • Rendeletek [182. §]: részletszabályok rögzítése bizonyos területeken • Közbeszerzési Hatóság által vezetett jegyzékek, nyilvántartások • Műszaki leírásra vonatkozó részletes szabályok • Kizáró okok igazolása • Alkalmasság körében szükséges igazolások szabályai • Elektronikus közbeszerzés • Építési beruházások közbeszerzési eljárásainak és szerződéses feltételeinek részletes szabályai • Egyes jogpolitikai célok elősegítése érdekében pl. szociális, környezetvédelmi szempontok • Uniós értékhatár alatti beszerzés kkv-k részére történő fenntartása alkalmazásának ösztönzése • Közszolgáltatókra irányadó sajátos rendelkezések A szabályozás jellege és keretei 6

7. A legfontosabb hazai jogforrások 7

8. A közbeszerzési eljárásokra vonatkozó főbb EU irányelvek és az azokat módosító jogszabályok 8

9. Régiek (maradnak) • Verseny tisztasága • Verseny nyilvánossága • Esélyegyenlőség • Egyenlő bánásmód • Nemzeti elbánás • Újak • Átláthatóság • Jóhiszeműség és tisztesség • Rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye • Közpénzek hatékony és felelős felhasználásának elve • Magyar nyelv használatának biztosítása Alapelvek 9

10. AZ ELJÁRÁS SZEREPLŐI 10

11. Gazdasági szereplő • Ajánlattevő • Részvételre jelentkező • Alvállalkozó • Alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet (az erőforrást nyújtó szervezet helyett) Az eljárás szereplői 11

12. bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, és/vagy építmények építését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja Gazdasági szereplő 12

13. Ajánlattevő • az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be • Részvételre jelentkező • az a gazdasági szereplő, aki (amely) a több szakaszból álló közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be Ajánlattevő / részvételre jelentkező 13

14. az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, KIVÉVE: • a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, • b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag szállítót • c) építési beruházás esetén az építőanyag-szállítót • Nemcsak a vállalkozói jogviszony, hanem a megbízási is • Akár tartós, akár eseti Alvállalkozó 14

15. az ajánlatban, illetve a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni • a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni, • b) az ezen részek tekintetében a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közre fognak működni • Ha egy szervezet a közbeszerzés értékének 25 %-át meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés teljesítésében, akkor őt közös ajánlattevőként (közös részvételre jelentkezőként) kell szerepeltetni Alvállalkozók kezelése 15

16. Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be jelentkezést • Kötelesek maguk közül képviselőt kijelölni (aki eljárni jogosult a közös ajánlattevők nevében) • A közös ajánlattevők / jelentkezők nevében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők, vagy a közös részvételre jelentkezők megjelölését • Ahol a Kbt. az ajánlatkérő számára értesítési kötelezettséget ír elő az ajánlattevők / jelentkezők felé + hiánypótlás + kieg. tájékoztatás + felvilágosításkérés + indokláskérés: ajánlatkérő ezt a tájékoztatást a képviselőnek küldi meg Közös részvétel / ajánlattétel 16

17. Ajánlati biztosíték előírása esetén a közös ajánlattevőknek elegendő a biztosítékot egyszer rendelkezésre bocsátani, az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg • A szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelnek • Személyükben a részvételi / ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be Közös részvétel / ajánlattétel 17

18. Ha egy szervezet a közbeszerzés értékének 25 %-át meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés teljesítésében, akkor őt közös ajánlattevőként (közös részvételre jelentkezőként) KELL szerepeltetni • Ezen rendelkezés nem megfelelő alkalmazása esetén: a hiánypótlás során átminősítés [alvállalkozóból  közös ajánlattevő (jelentkező)] lehetséges • több szakaszból álló eljárásban: kizárólag a részvételi szakaszban Közös részvétel / ajánlattétel 18

19. az alkalmassági követelményeknek az AT-k / RJ-kbármely más szervezet (vagy személy) kapacitására (is) támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. • „is”: helyettesítheti vagy kiegészítheti • meg kell jelölni ezt a szervezetet + a vonatkozó alkalmassági követelményt (az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével) • Igazol + nyilatkozik • Igazol: az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést • Nyilatkozik: a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt Alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet [Kbt. 55. § (5) bek.] 19

20. AT / RJ ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében • nem tehet másik ajánlatot más AT-vel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más RJ-vel közösen, • más AT / RJ alvállalkozójakéntnem vehet részt, • más ajánlatot benyújtó ajánlattevő, illetve más részvételi jelentkezést benyújtó részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [55. § (5) bekezdés]. Az eljárás szereplői – a többszörös megjelenés tilalma 20

21. Kbt. 5§: Közbeszerzési eljárást • az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek • visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni • megadott tárgyú és • értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A közbeszerzés definíciója: 21

22. Alanyi hatály 22

23. Alanyi hatály 23

24. árubeszerzés • szolgáltatás megrendelés • építési beruházás • építési koncesszió • szolgáltatási koncesszió Tárgyi hatály 24

25. olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. Árubeszerzés 25

26. olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: • a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; • b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; • c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése Építési beruházás 26

27. árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő • olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről pénzbeli ellenszolgáltatással együtt Szolgáltatás megrendelés 27

28. olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli Építési koncesszió 28

29. olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli • Szolgáltatási koncesszió beszerzése esetén a Kbt. III. Része (nemzeti eljárásrend) alkalmazandó – értéktől függetlenül Szolgáltatási koncesszió 29

30. BECSÜLT ÉRTÉK, EGYBESZÁMÍTÁS 30

31. A Kbt. nem tartalmazza az értékhatárokat (ktsgvetési törvény tartalmazza)  a Közbeszerzési Hatóságnak év elején kell közzétenni • Becsült értékre továbbra is részletes előírások • A becsült érték fogalma nem változik Értékhatárok, becsült érték 31

32. 2014. évi közbeszerzési értékhatárok 32 32

33. Az uniós és a nemzeti eljárásrend elhatárolása Meg kell vizsgálni, hogy klasszikus v. közszolgáltató ajánlatkérőről van-e szó Be kell sorolni a beszerzés tárgyát Ennek eldöntése után a Kbt. 11-18. § szerint számított becsült értéket kell kiszámítani 33 33

34. a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált • a közbeszerzés megkezdése: • a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontja, • hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében: az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontja • egyéb esetben: beszerzés megkezdésének időpontja – ha ez nem megállapítható: szerződéskötés időpontja • általános forgalmi adó nélkül számított, • a Kbt. 12-18. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított • legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás • a teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét A becsült érték fogalma 34

35. Becsült érték meghatározása – árubeszerzés/szolgáltatás megrendelés Határozatlan idejű szerződés 4 évi (48 havi) nettó ellenszolgáltatás 4 év vagy annál rövidebb időre szól A teljes nettó ellenszolgáltatás Határozott idejű szerződés 4 évi (48 havi) nettó ellenszolgáltatás 4 évnél hosszabb időre szól Ha nem rendszeresen vagy időszakonként visszatérően kötött szerződésről van szó 35 35

36. Becsült érték meghatározása – építési beruházások a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltatások becsült értékét is. a megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék e törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás megrendelésére 36

37. Becsült érték: az eljárásforma megválasztása és a tárgyi hatály meghatározása tekintetében bír relevanciával. • jellegénél fogva egy prognosztizált összeg, ily módon tulajdonképpen fiktív. • Fedezet:számszakilag kimutathatónak kell lennie, a pénzösszeg rendelkezésre állása vagy forrásmegjelölés formájában. [D.155/12/2007.] • jellegénél fogva nem egy egzakt szám, hanem egy nem a Kbt. szerinti, hanem a hétköznapi értelemben vett becsült érték, amelyet ellenőrizhető módon kell dokumentálni. • meghatározása az ajánlatkérő autonóm döntése, annak nagyságát az ajánlat által befolyásolni nem lehet. [Ítélőtábla: 3.Kf.27.451/2007/18.] • Az ellenérték az, amit az ajánlatkérő fizetni akar, a fedezet pedig annak a forrása Becsült érték vs. rendelkezésre álló forrás 37

38. 2013. JÚLIUS 01. ELŐTT: Kbt. 18. § (1) Tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. (2) Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. 2013. JÚLIUS 01. UTÁN: 18. § (1) Tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. (2) Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás-megrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni. EGYBESZÁMÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG / RÉSZEKRE BONTÁS TILALMA

39. A Kbt. 18. § (1) bekezdése fogalmazza meg, hogy tilos a közbeszerzési kötelezettség vagy a szigorúbban szabályozott uniós eljárásrend alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. Részekre bontás alatt azt kell érteni, amikor az ajánlatkérő egy közbeszerzést több szerződéssel valósít meg úgy, hogy azok értékét külön-külön veszi figyelembe a becsült érték megállapításakor és ezáltal nem alkalmazza a Kbt.-t, vagy nem a magasabb érték szerint alkalmazandó eljárási szabályok szerint folytatja le az egyes közbeszerzési eljárásokat. A részekre bontás tehát mindig a becsült érték számításával kapcsolatban elkövetett jogsértés. Egy közbeszerzést több szerződéssel, külön időpontokban megvalósítani nem jogsértő, csak abban az esetben, ha az ajánlatkérő a becsült érték számításánál ezen szerződések értékét nem adja össze. A részekre bontás tilalma megsértésének megállapításához nem szükséges, hogy az ajánlatkérő magatartásában a megkerülésre irányuló szubjektív szándék, illetve célzat tetten érhető legyen. A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a részekre bontás tilalma alkalmazásához

40. műszaki-gazdasági funkcionális egység • időbeli összefüggés Mi számít egy közbeszerzésnek, amellyel kapcsolatban több szerződés értékét egy-be kell számítani?

41. Lényeges, hogy mindig az adott eset egyedi körülményeinek megfelelően kell megítélni az egy közbeszerzés fennállását. A műszaki-gazdasági funkció egységének fennállását támasztják alá. Ilyen tényezők lehetnek különösen: • az egységes tervezés és döntés • ugyanazon ajánlatkérő személye • azonos jogalap és azonos feltételek a szerződések megkötésekor. Műszaki-gazdasági funkcionális egység

42. Szintén nagyon fontos tényező az egy közbeszerzés megítélésekor az időbeli összefüggés, amely azonban nem feltétlenül jelent teljes egyidejűséget. Az egy közbeszerzés funkcionális megközelítését alkalmazva nem lehet az adott beszerzés tárgyától és feltételeitől függetlenül, általános érvénnyel megmondani, hogy pontosan milyen időtartam alatt megvalósított beszerzések számítandóak egybe. Egy hosszabb idő alatt megvalósuló építési beruházáshoz kapcsolódó mérnöki szolgáltatások beszerzésénél pl. nem bontja meg a beszerzés egységét az sem, ha évente kerül sor szerződések megkötésére, melyek egy időben összefüggő folyamatba épülnek. Ha viszont a beruházás valamilyen okból megszakad, és évek múlva kell újabb szerződéseket kötni a folytatásra, már nem az eredetivel egy köz-beszerzésről beszélhetünk. Időbeli összefüggés

43. A Bíróság gyakorlata alapján az ajánlatkérő költségvetési tervezésével összefüggő indokok nem törik meg egy beszerzés funkcionális egységét. Így például ha egy feladat elvégzésére ajánlatkérő azért köt két egymást követő évben egy-egy szerződést, mert a később elvégzendő részfeladatot érintően a költségvetési fedezettel csak a második évben fog rendelkezni, ez nem ad lehetőséget a szerződések értékének külön kezelésére. Időbeli összefüggés

44. A műszaki és gazdasági funkció egysége az adott beszerzés tárgyával és feltételeivel összefüggésben vizsgálható minden esetben. Nincs konkrét szabály, mindig a konkrét beszerzés a döntő. Hogyan vizsgálható a műszaki-gazdasági funkció egysége?

45. Egy több szakaszra tagolódó projekt elemei akkor értékelhetőek külön építési beruházásként, amennyiben teljes értékű és önálló műszaki-gazdasági funkció betöltésére önmagukban alkalmasak • Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése ugyanazon építési beruházásnak minősíti az egy építési engedélyben több szakaszra bontott beruházást. DE: • Több engedély ugyanakkor természetesen nem zárja ki az egy építési beruházás megvalósulását. Építési beruházás

46. A Kbt.-t módosító törvényjavaslat indokolása alapján az árubeszerzés műszaki és gazdasági funkcionális egysége elsősorban abban érhető tetten, hogy az áruk egyetlen cél megvalósítását szolgálják és emellett tartalmilag is hasonlóak vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. • például különféle élelmiszerek vagy különböző irodabútorok. • Tipikusan egy az adott területen működő gazdasági szereplő tartana ilyen termékeket árukészletében. Árubeszerzés

47. A beszerzéseket első sorban az egy közös cél kapcsolja össze, ennek keretein belül fontos szerephez juthat adott esetben a beszerzés egységének megítélésekor a szolgáltatások tartalmi hasonlósága. • Pl.: több szakaszra bontott tervezői és mérnöki szolgáltatások egységét arra tekintettel mondta ki a Bíróság, hogy azok egy építési beruházás megvalósításához kapcsolódtak és ugyanolyan tartalmú szolgáltatások voltak. Szolgáltatás megrendelés

48. alapvetően azok a beszerzések tekinthetőek tartalmilag egységesnek, amelyek azonos szakterülethez vagy szakmához tartoznak, de a megítélés során szerephez juthat a szükséges végzettség-képzettség is, illetve, hogy tipikusan egy vállalkozó képes lehet-e a szolgáltatásokat teljesíteni. Szolgáltatás megrendelés

49. Az egy közbeszerzés határait nehezebb általános fogalmakkal körülírni, mint az adott helyzetben az ésszerűséget figyelembe véve felismerni. Ennek során különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvére hívjuk fel a jogalkalmazók figyelmét. Különösen az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések esetén kell figyelmet fordítani arra, hogy az utólagos ellenőrzés során nehezen lesz alátámasztható a beszerzések külön egységként kezelése, ha egy projekten belül ugyanazzal a vállalkozással köt ajánlatkérő több ugyanolyan, de legalábbis hasonló tárgyú szerződést, amelyeket nem a szerződések összeadott becsült értéke alapján megállapított eljárási szabályok szerint kötött meg. Szolgáltatás megrendelés

50. Mindeddig a hazai gyakorlat is elkülönítetten kezelte a különböző beszerzési tárgyakhoz tartozó szerződéseket. • Az egy közbeszerzés műszaki-gazdasági funkcionális egysége szempontját előtérbe helyező megközelítés is jellemzően azt az eredményt hozza, hogy a különböző beszerzési tárgyak nem számítandóak egybe. Így e tekintetben a korábbi gyakorlat főszabály szerint továbbra is követhető. Előfordulhat-e, hogy eltérő beszerzési tárgyakra kötött szerződések értékét is egységként kell kezelni?