A FEUDALIZMUS NYUGAT –EURóPA ′ BAN

1. Készítette: A FEUDALIZMUS NYUGAT –EURóPA′BAN ′

2. Vázlat • A feudalizmus fogalma • Kialakulása :A korai feudalizmus • Az érett feudalizmus • A feudalizmus bomlása, és a kapitalizmus kezdete

3. I. A feudalizmus fogalma • kifejezés a francia forradalomból • gazdasági, társadalmi és politikai szerkezet • 3 osztály: • nemesi, • papi, • paraszti • Antik és modern állam között • magánjogikötelékek • Kvázi állam • mezőgazdasági civilizáció • föld a gazdagság feltétele

4. II. A korai feudalizmus VI-X. sz. 1. A római birodalom hanyatlása 2. A patrimoniális királyság kialakulása 3. A jobbágyság kialakulása

5. 1. A Római Birodalom hanyatlása Hódítás Rabszolga Nagybírtok Terjeszkedés vége Colonusok Major és Telkek Önellátó egységek Kevesebbáru Városok hanyatlása Nagybírtokos magánhadserege Állami jogok kisajátítása Germánok a földek 1/3-át elveszik, rang szerinti részesedés

6. 2. A patrimoniális királyság kialakulása • egy állam alapja: Hadsereg és Államigazgatás Vagyonosokra támaszkodik Önellátás szintjén Hűségükért csak földet tud adni

7. Katonaság: Dominus Vazallus Senior Vazallus

8. A földadomány Feudum: katonai szolgálatért és hűségesküért, örökíthető, 7. szdtól Benefícium: ellenszolgáltatáshoz nem kötött, nem örökíthető

9. Államigazgatás • Országot közigazgatási egységekre osztják: grófságok • Élükön grafiok, vagy comesek • Ezek fizetést nem kapnak, csak hivatali földet, ami kezdetben nem örökíthető • De szokássá válik a hivatal átörökítése

10. A királyi hatalom alapjai 2/3-os földtöbbség Legtöbb hűbéres Legtöbb adózó földműves Mint magánszemély uralkodik, és adóztat

11. 3. A korai jobbágyság kialakulása • Szabad germán harcos könnyűfegyverzetű lovas • Harcmodorváltozás: bejön a kengyel És rulez És védelemre szorul

12. Korai jobbágyság jellemzői • földnek nem tulajdonosa,csak bérlője • Termény és munkajáradék • Személyi függés a bírtokostól Termelési mód jellemzői • vadtalajváltó földművelés • faluközösség • nyomáskényszer

13. III. Az érett feudalizmus • Európa mezőgazdasági és demográfiai forradalma • Az egységes jobbágyság kialakulása • Ipar differenciálódása a mezőgazd-tól • Kereskedelem a középkorban • A gazdasági fejlődés politikai következményei • Baljós Árnyak

14. 1. Európa mezőgazdasági és demográfiai forradalma • XI-XIII. Sz. • Európa lakossága 35 millióról 70 millióra növekedett. • a XI. Századig Európa 2/3-a megműveletlen, 1300-ra mai szint elérése • Germán és antik technikák ötvözése

15. Új eszközök • Aszimmetrikus ekevassal ellátott, csoroszlyás, kormánydeszkás fordítóeke • szügyhám • patkó • Szél- és vizimalmok Új módszerek Két- és háromnyomásos földművelés

16. 2. A jobbágyság átalakulása • Majorság telkesítése • Hospesek • A XIII. Szdra egységesül a jobbágyság:szabad költözésű, földjének használatára örökjogot formáló, terménnyel és pénzzel adózó egységes paraszti osztály • Terhei: földesúri adó, egyházi tized, banalitások, késöbb állami adó

17. 3. Ipar Differenciálódása a mgtól • A kaja megsokszorozódása • A kézművesek „kiválnak” • Árucsere helyek alakulnak • Kézművesek elköltöznek ezekre a vásáros helyekre • Kereskedők szintén ezeken telepednek le

18. 4. Kereskedelem a középkorban • Többnyire távolsági kereskedelem • Költséges és veszélyes • Kialakulnak a guildek • Fegyveres védelem • Egymás özvegyeinek segélyezése • Luxuscikkekre korlátozódik

19. Útvonalak • Levantei • észak-itáliai várososok • Selyem, tömjén, borostyán • Arábián át Indiából és Kínából • Hanza • 1161 Hamburg és Lübeck • Prém, viasz, épületfa • Balti tengertől Flandriáig Alpesi út Észak-Itália és Flandria között Központok Flandria és Champagne

20. Kézművesek a középkorban • Piac a közép-és felsőrétegek szűk csoportjára korlátozódik szervezetekbe tömörülnek, amelyek célja a szűk piac védelme • Céh: azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi szervezete Nincs gazdasági verseny

21. A középkori város • Guikdek és céhek közössége • Ezekből alakul ki a nagyközösség, a kommuna • A földesúr ítélkezik felettük, és adókötelesek • harcokat kezdenek , a bíráskodási jog megszerzéséért, és a földesúri adó ellen • A bíráskodási jog megszerzése után minden más önigazgatási jogkört megszereznek • Nyaggyűlés a senatus, irányítók a konsulok

22. 5. A gazdasági fejlődés politikai következményei 1. Terményfelesleg kereskedelem Rendek kialakulása kommunikáció azonos érdekűek egymásra találása Állandó hadsereg és fizetett hivatalnokréteg 2. árutermelés Állami adóztatás Központosítás Magánjogi kötelékek kiszorítása Abszolút központi monarchia és a patrimoniális monarchia közötti átmenet: Rendi Monarchia

23. Rendi Monarchia Többség beleegyezésével Adószedés a bírtokosok jobbágyaitól Erősszakkal Rendi gyűlések • rendeknek jó volt, mert az egy rendbe tartozók közösen tudtak fellépni és beleszólni a törvényalkotásba. • királynak is jó volt, mert az egyes rendeket egymás ellen kijátszva stabil uralmat tudott kialakítani

24. Rendi gyűlések Anglia (1295) Franciaország (1302) Lordok háza: Közösségek háza: Papság Nemesség 3. rend

25. 6. Baljós árnyak • Túlnépesedés a 14. szd elején • 1348-as pestis: Európa lakossága a 2/3-ára csökken A következő korszak problémája: élelmiszerimport biztosítása

26. IV. A kapitalizmus kezdete (XVI-XViII. Sz.) • A gazdasági helyzet a XIV. században • Az ipar tőkés átalakulása • A mezőgazdaság tőkés átalakulása • A Központosítás folytatása • Kitekintés Kelet-Európára

27. A gazdasági helyzet a XIV. században • Népesség további növekedéséhez Kelet-Európából fognak mg-i terméket importálni • Ezek kereslete nagy, áruk fölmegy • Egyedül olcsó parcikkekel tudnak érte fizetni, mivel Kelet-Európa iparcikkből szorul importra • Mivel a mezőgazdasági áruk kereslete nagy, áruk az iparcikkekhez képest megnő • Növel kell a kibocsátást

28. 2. Az ipar tőkés átalakulása • A céhes keretek között a termelést nem lehet tovább növelni • Így céhen kívüli kereskedők hastnálják ki a lehetőséget • A nagy földrajzi felfedezések kereskedelmi haszna alkotja a tőkéjüket

29. A manufaktúrák létrejötte • Bedolgozói rendszer = szétszórt manufaktúra • Központosított: az üzemi helységet és munkaeszközöket is a tulaj biztosítja Részfolyamatokra bontás Rutin Gyors Hatékony és olcsó Céhes iparosok tönkremennek, termelőből bérmunkás

30. 4. A mezőgazdaság tőkés átalakulása Élelmiszertermelésről Kis parcellákból Egységes legelő Bekerítések (XVII. Sz.)

31. Eredeti tőkefelhalmozás Azt a történelmi folyamatot, amely során a kistermelők elvesztik munkaeszközeik tulajdonjogát, és azok tőkés befektetők kezén halmozódnak föl, eredeti tőkefelhalmozásnak nevezzük.

32. A központosítás folytatása Lordok háza: Közösségek háza: Polgári adók megszavazása Azt az uralmi formát amikor a király a rendek kizárásával rendeletek útján kormányoz abszolutizmusnak nevezzük. Paraszti adók megszavazása

33. Kitekintés Kelet-Európára Kontinentális munkamegosztás Mezőgazdasági jelleg Politikai hatalom az arisztokráciánál marad Jobbágyok röghöz kötése Megmerevedik a feudalizmus

34. VÉGE