A tanfelügyeleti ellenőrzés modellje, módszerek, eszközök - pillanatkép

1. A tanfelügyeleti ellenőrzés modellje, módszerek, eszközök  - pillanatkép

2. Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere • A tanfelügyeleti fejlesztések helye a TÁMOP-3.1.8 kiemelt projektben • A tanfelügyelet, mint az intézményi minőségfejlesztési standard része • Az egységes külső értékelési rendszer keretei • A pedagógus ellenőrzési standard • A vezető ellenőrzési standard • Az intézmény ellenőrzési standard • A fejlesztések tervezett ütemezése • A szakértői kapacitás kialakítása

3. TÁMOP 3.1.8 – Az ellenőrzési rendszer kidolgozása

4. Az intézményi minőségfejlesztési standard • Önértékelés • Külső ellenőrzés • Indikátorok

5. A pedagógiai-szakmai ellenőrzési rendszer keretei • Ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat, célja a pedagógusok, a vezetők és az intézmény pedagógiai munkájának külső, egységes kritériumoknak megfelelő ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében • Az ellenőrzés a fenntartótól függetlenül kiterjed minden köznevelési intézményre, annak vezetőjére és pedagógusaira • Az ellenőrzéseket az Oktatási Hivatal szervezi a kormányhivatalok közreműködésével, ellenőrzési és minősítési szakértők bevonásával • Az ellenőrzés eredménye alapján az intézmény öt évre szóló fejlesztési tervet készít

6. A tanfelügyelet alapelvei • Az tanfelügyeleti rendszer figyelembe veszi az érintett pedagógusok, vezetők és intézmények érdekeit. • Az ellenőrzés egységes kritériumok szerint, egységes és nyilvános módszerrel történik. • Az ellenőrzés értékeléssel, de nem ítélettel, és nem intézkedéssel zárul.

7. A tanfelügyelet felépítése

8. A pedagógus ellenőrzésének területei

9. A pedagógus ellenőrzés menete • Előzetes felkészülés: a szakértők a pedagógiai program és a pedagógus portfólió, valamint az önértékelés alapján átfogó képet alkotnak az érintett pedagógus munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit. • Helyszíni ellenőrzés: a szakértők a pedagógiai munka dokumentumainak elemzése és interjúk segítségével ellenőrzik és értékelik a pedagógus munkáját és azonosítják a kiemelkedő, illetve fejlesztendő területeket. • Összegzés: a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait és kitöltik a pedagógus munkájára vonatkozó értékelőlapot, ugyanakkor az érintett pedagógus kitölti a szakértők munkájára vonatkozó értékelőlapot.

10. A vezetői ellenőrzés feltételei • ötévente, az intézményellenőrzést megelőzően • leghamarabb az intézményvezetői megbízás 2. évében, legkésőbb az intézményvezető vezetői megbízásának lejárta előtti tanévben (20/2012.149.§ (2)) • ha az Nkt. 69. § (4) bekezdés által előírt kérdőíves felmérést (szülői, pedagógusi elégedettségmérés)már legalább egyszer lefolytatták

11. A vezető ellenőrzésének területei • A vezető szakmai felkészültsége • Személyes vezetői tulajdonságai • A pedagógiai munka irányítása, stratégiai és operatív tervezés, vezetés • A pedagógiai munka szervezése, az alkalmazottak irányítása • Humán erőforrás-gazdálkodás, munkahelyi motiváció • Szervezetfejlesztés, változások menedzselése • A pedagógiai munka eredményességének, minőségének ellenőrzése, mérése, értékelése, fejlesztése • Kapcsolatok minősége (alkalmazottak, szülői képviselet, diákönkormányzat, fenntartó)

12. A vezető ellenőrzés menete • Előzetes felkészülés: a szakértők az intézményi alapdokumentumok, a vezetői portfólió, az Nkt. 69.§ (4) bekezdése által előírt, a tantestület és a szülők körében lebonyolítottkérdőíves felmérés és az önértékelés eredményei alapján átfogó képet alkotnak az érintett vezető munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit. • Helyszíni ellenőrzés: a szakértők dokumentumelemzés és a vezetővel, beosztottakkal és a fenntartóval készített interjúksegítségével ellenőrzik és értékelik a vezető munkáját és azonosítják a kiemelkedő, illetve fejlesztendő területeket. • Összegzés: a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait és kitöltik a vezető munkájára vonatkozó értékelőlapot, ugyanakkor az érintett vezető kitölti a szakértők munkájára vonatkozó értékelőlapot.

13. Az intézményellenőrzés feltételei • ötévente • ha az intézmény pedagógusainak legalább hatvan százalékát már értékelték az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében • legalább egyszer sor került vagy az intézményellenőrzés során sor kerül az intézményvezető ellenőrzésére is (150.§ (2))

14. Az intézmény ellenőrzésének területei • Együttműködés, munkamegosztás, belső kapcsolatok (vezető és vezetőtársak, munkaközösségek, stb.) • Az intézményen kívüli szakmai kommunikáció • A pedagógiai munka szervezése, az alkalmazottak és a nevelő-oktató munka irányítása • A pedagógiai folyamatok tervezése és végrehajtása • A pedagógiai folyamatok ellenőrzése, értékelése • Eredmények (a tanulói eredmények változása, partnerek elégedettsége) • Személyiség- és közösségfejlesztés • A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók nevelése

15. Az intézmény ellenőrzésének eszközei • Dokumentumelemzés: a szakértő megismeri az intézményi alapdokumentumok pedagógiai vonatkozásait, a korábbi ellenőrzések és önértékelés dokumentumait, valamint a tanulói teljesítménymérések eredményét és azonosítja a kiemelt figyelmet érdemlő területeket • A korábbi pedagógus és vezető értékelések összegzése • Interjú: a fenntartó és a működtető képviselőivel, a vezetővel és a munkaközösség vezetőkkel, a pedagógusok és a szülők képviselőivel az intézmény pedagógiai munkájáról • Kérdőív: partneri elégedettségmérés eredményeinek vizsgálata • Intézménybejárás: a pedagógiai munkához szükséges infrastruktúra vizsgálata

16. Az ellenőrzés menete • Előzetes felkészülés: a szakértők az intézményi alapdokumentumok, a kérdőíves felmérés eredményei, a tanulói teljesítménymérések, valamint a korábbi ellenőrzések és önértékelés eredménye alapján átfogó képet alkotnak az érintett intézmény munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit. • Helyszíni ellenőrzés: a szakértők a fenntartó és a működtető képviselőivel, a vezetővel és a munkaközösség vezetőkkel, a pedagógusok és a szülők képviselőivel készített interjúk és a pedagógiai munkához szükséges infrastruktúra vizsgálatasegítségével ellenőrzik és értékelik a intézmény munkáját és azonosítják a kiemelkedő, illetve fejlesztendő területeket. • Összegzés: a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait, valamint a korábbi értékelések eredményét és kitöltik az intézmény munkájára vonatkozó értékelőlapot, ugyanakkor az érintett intézmény kitölti a szakértők munkájára vonatkozó értékelőlapot.

17. A tanfelügyeleti rendszer kidolgozásának menete • Teszteszközök kidolgozása (2012.augusztus-2012.december) • A szakértői képzés tesztverziójának kidolgozása (2012.december-2013. január) • A tanfelügyeleti standardok kipróbálása (2013. március-2013.június) • A standardok és a képzés véglegesítése (2013. június-2013.augusztus) • Tréneri képzések (2013.augusztus) • Szakértői képzések (2013. szeptember- )

18. A szakértői kapacitás kialakítása • A bemeneti követelmények meghatározása (2013.április-2013.május) • A szükséges kapacitás meghatározása (2013.április-2013.május) • Képzési ütemterv kidolgozása (2013.május-2013.június) • Jelentkeztetés (2013. június-2013.július) • A képzési terv végrehajtása (2013. szeptember- )

19. A szakértőkkel szembeni követelmények A pedagógiai-szakmai ellenőrzési és minősítési szakértő az lehet, aki elvégezte az Oktatási Hivatal által alapított 60 órás (30+30) továbbképzést, valamint rendelkezik: • felsőfokú végzettséggel és pedagógus szakképzettséggel • pedagógus- vagy oktatói munkakörben szerzett 14 év szakmai gyakorlattal • pedagógus-szakvizsgával • pedagógus-munkakörben betöltött jogviszonnyal, vagy nyugdíjasként a pedagógus-munkakörre szóló jogviszonya megszűnése óta tíz évnél kevesebb idő telt el, vagy • az Oktatási Hivatal engedélyével

20. További információkért, kérem, regisztráljanak hírlevelünkre a www.oktatas.hu oldalon! Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Maus.Pal@oh.gov.hu