Nem csak átmeneti jelenség . A szakképzés csökkenő hozamának okai Magyarországon

1. Nem csak átmeneti jelenség. A szakképzés csökkenő hozamának okai Magyarországon 2006. november 3. Kézdi Gábor Közép-európai Egyetem (CEU)és MTA KTI

2. Vázlat • Motiváció • Mennyire legyen szakma-specifikus az iskolai oktatás? • Változó idők és speciális ismeretek. A tranzíció példája • A szakiskola csökkenő hozama Magyarországon • Foglalkoztatás • Keresetek • Mi az oka mindennek? • Dekompozíció: az általános és a specifikus tudás értékének változása • A speciális tudás értéke az életcikus alatt • A szakma-struktúra illeszkedésének változása • Válasz • Az általános tudás értéke nőtt, a speciális tudás értéke csökkent • A speciális tudás értéke régebben is folyamatosan csökkent az életciklus alatt • Az illeszkedési problémák legfeljebb részben magyarázzák mindezt • A válasz valószínűleg a specifikus tudás inferior természete

3. Motiváció: specifikus v általános tudás • Mennyire legyen szakma-specifikus a középiskola? • Psacharopoulos (1997): a szakiskolák kudarca. Túl rugalmatlanok és túl költségesek. Bishop (1998): ellenkező vélemény • Kertesi-Varga (2005): a magyar szakképzés inferior • Specifikus tudás és változó környezet • A számítástechnika helyettesít sok rutirn műveletet és kigészít sok nem-rutin műveletet (Autor, Katz és Kearney. Autor Levy és Murnane) • „Turbulens idők” (Ljungquist és Sargent). A túl specifikus tudás hátráltatja az alkalmazkodást a változó időkhöz (Kruger és Kumar) • A poszkommunista tranzíció hasonló változás rövidebb idő alatt • Mi legyen az állam szerepe a szakoktatásban?

4. Adatok • Foglalkoztatás • Népszámlálás 1980, 1990 • HLFS 1992-2003 • Keresetek: • KSH jövedelemfelvételek 1973, 1983(egy évvel korábbi keresetekre) • OMK Bértarifa felvételek 1986, 2002 • A szakmastruktúra illeszkedése • A képzés strukturája: oktatási évkönyvek, 1966-2001 • A foglalkoztatás strukturája: Népszámlálás 1980, 1990; HLFS 1992-2003

5. Ami történt: képzés

6. Ami történt: foglalkoztatás

7. Ami történt: keresetek

8. Dekompozíció • Egyszerű kis számítás • 8 általános iskola = 8 év általános oktatás • Szakiskola = 8+1 év általános, 2 év szakoktatás • Középiskola = 8+3 év általános, 1 év szakoktatás (szakközép és gimnázium átlaga) • Becsülni lehet az általáns és a szakoktatás hozamát a tranzíció előtt (1986) és után (2002) • Feltéve hogy az általános és szakoktatás színvonala ugyanaz mindenütt • Feltéve hogy nincs szelekció • Ezek persze nagyon erős feltevések

9. Dekompozíció: eredmények

10. A szakképzés életciklus-hozama • Korév-specifikus bérhozamok • A 8 általánoshoz képest • Az érettségit adó középiskolához képest • 1972, 1982, 1986, 2002 • Minceri regressziók • Eredmények • 8 általánoshoz képest: stabil 8% körüli hozam az életpálya során • 1972-82-ben magasabb volt, de azonos alakú • Középiskiolához képest: meredek és folyamatos csökkenés az életpálya során • 1972-82-ben magasabb volt, de azonos alakú • Következtetés: nem egyszerűen a tranzíció hatása

11. A 8 általánoshoz képest

12. A középiskolához képest

13. A foglalkozás-struktúra illeszkedése • Iskolai kiáramlási adatok (F) • osztva a mindenkori 17 évesek számával • Cenzus-HLFS foglalkozási adatok (S) • évekkel később • A kiáramlási kohorszokra vetítve • 17 foglalkozási csoportra aggreálva • A mérési hiba hatásának minimalizálása érdekében • Példa • az 1985-ben élelmiszeripari szakmákban végzettek aránya (az akkori 17 évesekhez képest) • összevetve az 1995-ben szakmunkás végzettségű élelmiszeripari szakmában dolgozók arányával (az akkori 27 éveseken belül) • Stock-Flow regressziók az illeszkedés minőségére • Változás az évek során (a foglalkoztatás éve) • Változás a képzés megszerzésének éve alapján

14. Előzetes ábrák

15. Illeszkedés és a foglalkoztatás éve

16. Illeszkedés és a végzés éve

17. Következetetések • Mi történt? • A szakma-specifikus tudás nagymértékben leértékelődött • Az általános tudás nagymértékben felértékelődött • Miért? • A szakma-specifikus tudás a szocializmus alatt is folyamatosan avult • A tranzíció erre még egy lapáttal rátett • De elsősorban nem a szakmai illeszkedés problémái miatt • A „turbulens idők” magyarázatot támogatja • Policy implikációk • Jobb szakma-struktúra tervezéssel csak marginálisan javítható a szakképzés hozama • A szakma-specifikus képzés szerepét csökkenteni kellene