Esztétikai alapfogalmak (Scruton)

1. Esztétikai alapfogalmak (Scruton) 5. Előadás A mindennapi szépség

2. A kert • A legjobb kiindulópont a mindennapi szépség értelmezéséhez: a kert – pihenőhely, tudás és szépség – mindez az otthonhoz kötődik • Természeti szépség nélkül – kert: veteményes – ez is elrendezett lenne – sorokba – hogy áttekinthető legyen • Ebből alakult ki a kikapcsolódás céljára szolgáló kert • Kerteknek – van saját fenomenológiájuk • A természet megszelídítése, az ember vizuális normáihoz igazítása

3. A kert fenomenológiája • Táj: nyitott • Kert: zárt, körülvett tér • A benne található növények nem véletlenül, és nem tőlünk függetlenül nőnek ott • Hozzánk tartoznak – beszélgetnek velünk • Az emberi világ meghosszabbítása • Épített környezet – természet között • KÖZTES létmód

4. A kert fenomenológiája 2 • Kert // épített környezet, díszítés: teret szakítanak ki, és számunkra elérhetővé teszik • Lásd az oszlop és a fatörzs összehasonlítását • A kert nem mű, de nem is természet • Egymásba játszik a kettő

5. Kertművészet • Gertrude Jekyll (1843-1932) nagy hatású brit kerttervező, író • Ian Hamilton Finlay (1925-2006)- skót költő, művész, kertész

6. A szépség igénye, mint univerzálé • A kertművészeti kísérlet lényege: hogy környezetünket hozzánk igazítsuk, és magunkat környezetünkhöz • Ez mutatja, hogy a szépség mindenkiben megvan igényként – univerzálé • Annak konzekvenciája, hogy komolyan vesszük az életet, és tudatossá dolgainkat

7. Kézművesség és asztalosmunka • E területeken is esztétikai ítéleteket alkotunk – kiválasztjuk, hogy nézzen ki környezetünk • Ha a megfelelő ajtókeretet megfelelő helyét keressük egy új épület falán – akkor esztétikai döntést hozunk (ennek ellemond a fogyatékosok érdekeiben hozott szabályozás) • Racionális döntés – vitatható: összehasonlítások, példák, alternatívák • A szempont: mi illik mihez

8. A hétköznapi élet esztétikája • Kantnak erre kellett volna utalnia: ez a választás szándékolt, de túl a szándékon, az érdekes, hogy miként látszik • Ez is része a gyakorlati döntéshozatalnak • Másik példa: terítés, ha vendégeket vársz • Az a vágyad, hogy a dolgok jól nézzenek ki • Vagy ha felöltözöl egy partyra, vagy rendet raksz az íróasztaladon, vagy a szobádban • Mindezen tevékenységek a hétköznapi élet esztétikájának témaköréhez kapcsolódnak • Ezzel a témával régóta nem foglalkoznak – ezért a sok félreértés az építészetben és a dizájnban is

9. A szépség és a gyakorlati érvelés • Amikor a ló akadályt ugrik – nem hoz döntést – csak a racionális ember képes erre • Énekesmadár: azért énekel, mert ennek szerepe van a párválasztásban – a madárnak nincsenek szándékai az énekléssel – életét nem tervszerűen éli • De a dallamot nem tudatosan, racionálisan alkotja – mint az ember (persze ott is van intuíció) • Az ember választása mellett érvelni is tud, és a zene logikáját keresi • Az asztalos a látszat szerint dönt – hogy mi milyennek tűnik majd – ez adja indokát a választásnak

10. Értelem és látszat • Amikor kiválasztom az ablakkeretet, a mért kérdésre tudok válaszolni: pl. összehasonlítás, jelentéskeresés, szokásokra és hagyományokra való hivatkozással • Döntésem alapja: hogy néz ki • Hogyan illik a nagyobb egészbe: fal, épület • Így kialakul egyfajta vizuális szótár • És kialakul a stílus – alakok, kontúrok, anyagok stb. ismételt használata, adott módon való használatuk és vizuális gesztusok repertoárjának kiépítése

11. Egyetértés és jelentés • Nem csak az alkotó ítéli meg az alkotott dolgot – pl. ajtókeretet – mások is • Minél kevésbé gyakorlatias a másik köze a dologhoz, annél jobban érdekli őket • játékelméletben ezt nevezik: koordinációs problémának – feloldható az egyetértésre való törekvéssel • Palladio – úgy újít, hogy eléri mások beleegyezését • Mások próba-szerencse módszerrel – mindnek van előnye és hátránya is • Racionális vita bontakozik ki • Az esztétikai minőség – kalauz közös környezetünkhöz

12. Ízlés és jelentés • Szépérzékünk funkciója –figyelmeztessen miben nem illik valami a dolog meglévő részeihez • Repülőgép-tervező – szintén a szépből indul ki, amikor megoldásokat keres – így jön rá a helyes megoldásra • Valaminek a kinézete – jelentést generál • Racionális lény – interpretál (értelmez) – a látszat is lehet jelentésteli • Öltözködési divat és ruhadivat összefügghet : 18. szd-i ízléseszmény: • az ízlés segítségével a racionális lények elrendezik életüket a jó és a rossz látszatra vonatkozó társadalmilag meghatározott érzék segítségével.

13. A stílus • A jelentés közvetítéshez esztétikai ítéletre támaszkodunk – ennek egyik eszköze a stílus • Pl. virág a gomblukban, boroskancsó, összehajtogatott szalvéta – jelentéssel bír • A stílus valamire céloz – boroskancsó – mediterrán életmódra, melyben bőséggel van bor • Önismeret eszköze is lehet –rávezeti a házigazdát, mire akar utalni • Az én kivetítése (Entäusserung) – önmeghatározás (Selbstbestimmung) • A stílus így kerül át a művészetbe • A hétköznapi életben: megerősíti részvételünket, jelenlétünket • A művészetben – képzelt világok formáló szellemévé válik

14. Divat • A hétköznapi életbeli esztétikai megoldások – a konszenzus keresését mutatják • Ha jelentést közvetítünk – az feltételez egy előzetes konszenzust a jelek használatával kapcsolatban • A divat: egy stílus társadalmi/közösségi elfogadása • A divat: iránytű az esztétikai választásokhoz, más is hasonlóan fog eljárni • A látszatokkal való játék esélyét teremti meg - Üzenetek küldését jelenti • A látszat közösségében lehet általa osztozni

15. Divat 2. • Első forrása: imitáció • Ha nem tudatos – például népviselet • Ahogy népszokások keletkeznek – sokan követik – szeretnének odatartozni

16. Divat 3 • De lehet vezérelt is • Szép Brummel – divatot diktált – a XIX. század első felében • Vagy a Beatles, amikor az öltözködésben, hajviseletben és nyelvhasználatban a generációját átalakította

17. Állandóság és változás • Esztétikai ítélet: beilleszkedés és kiválás • Legtöbb tevékenységünk célja: otthon- építés – egy jól berendezett élet állandó szimbólumait akarjuk megteremteni • A stílus láthatatlan keze – nyelvtant és konvenciót teremt (helyi építkezési szokások, népviselet, asztali szokások, tradícionális kultúra öröksége) • Konvenció – állandóságot visz az életünkbe • Hogy tudjuk, mi a jó, és mi nem az • A konvenció eluralkodhat – pl. ősi Egyiptomban

18. Elmúlás • Pl. Pompei freskók vagy római grottók • Már eleve erre irányulnak: pl. japán tradíció – lásd teázási szokás – vallásos jellegű • Ugyanígy: virágkompozíciók, gesztusok szigorú rendje • A szabadság még fontosabb Egy találkozás: egy esély

19. Pillanat és öröklét • A pillanatnyi és múló öröm és a rövid találkozás: örök értékké válhat – ha rituálévá formáljuk vagy kőbe véssük

20. Illeszkedés és szépség • Ízlés: gyakorlati ész – aszerint választ, mi illik • Amiből kiindul: a látszat és a jelentés a látszatban • Valójában a szépségről van szó • Az illés – örömet okoz, felhívja magára a figyelmet, magában válik kontempláció tárgyává, nem függ használati értéktől • Fokozat kérdése ez is • A hétköznapi szépség – a minimális szépség • A racionális lények igénye a rendre és az otthonra • A művészi szépség más