Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

1. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos „Az éghajlatváltozás és a magyar gazdaság. Környezettudatos beruházás politika. A rendelkezésre álló hazai illetve EU források.” 2009. október 30. Klíma Klub Közhasznú Nonprofit Kft.

2. NFFT létrehozása • A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot a 100/2007-es és az 58/2008-as OGY határozatok hozták létre. Fő tevékenységi területe: • a hazai fenntartható fejlődési alapelvek, célkitűzések, átfogó feladatok meghatározásának elősegítése, • a vonatkozó tervezési és egyeztetési feladatok koordinálásának támogatása, • a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése.

3. NFFT összetétele • A Tanács elnöke az Országgyűlés mindenkori elnöke • A Tanács tagjai: a parlamenti pártok képviselőcsoportjai, az MTA, a gazdasági kamarák, az egyházak,a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek, az önkormányzati szövetségek, a MTESZ, a Magyar Rektori Konferencia, a civil szervezetek és a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselői. • A Tanács négy társelnökét a magyar kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a parlament ellenzéki pártjai, és a civil szervezetek adják.

4. Az NFFT munkabizottságai A Tanács mellett, amely 2 havonta ülésezik munkabizottságok és munkacsoportok működnek, amelyekbe külső szakértői tagok is felkérést kaptak Munkacsoportok: • Szakmai-Tudományos Munkabizottság • Energia-Klíma Munkacsoport • Vízpolitikai-és Vízgazdálkodási Munkabizottság ( MTA-val közös) • Vidék-és Agrár Munkabizottság • Társadalmi Tudatosság Munkacsoport (Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodájával közös)

5. Kulturális és ökológiai válság A hatvanas-hetvenes években szokatlan gyorsasággal terjedt a nyugati világban a felismerés, hogy a fogyasztói társadalom: • nem jólétet teremt, csupán a rossz minőségű tömegtermék bőségébe fojtja az ellenállás különféle formáit; (Tájékoztató az NFFT számára a fenntartható fejlődés társadalmi tudatosságának növelése érdekében a társadalmi tudatosság és szemléletformálás helyzetéről, a felmerülő feladatokról)

6. Kulturális és ökológiai válság • az euroamerikai bérmunkások felemelkedésének árát az irgalmatlanul kizsákmányolt természet pusztulása adja meg (és a harmadik világ szegényeinek végső elnyomorodása); (Tájékoztató az NFFT számára a fenntartható fejlődés társadalmi tudatosságának növelése érdekében a társadalmi tudatosság és szemléletformálás helyzetéről, a felmerülő feladatokról)

7. Kulturális és ökológiai válság • a kifosztott természet kincsein - a jövő nemzedékek örökségén - osztozkodó társadalom nem igazságosságban, legfeljebb kapzsiságban múlja felül elődeit. (Tájékoztató az NFFT számára a fenntartható fejlődés társadalmi tudatosságának növelése érdekében a társadalmi tudatosság és szemléletformálás helyzetéről, a felmerülő feladatokról)

8. Pénzügyi és ökológiai válság • A magas hitelkamatok állandó növekedési kényszert idéznek elő, és ez a növekedés meghaladja azt a mértéket, amit a föld népességének növekedése indokolna, és ráadásul az egyenlőtlen jövedelemelosztás miatt a növekedés nem azokban a térségekben valósul meg, amelyekben a szegénységet enyhíthetné. A növekedésnek ráadásul hiányozik a természeti erőforrás fedezete. (A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács állásfoglalás a pénzügyi válságról)

9. Éghajlatválság A hőmérséklet, a CO2 koncentráció és a CO2 kibocsátás alakulása az elmúlt 1000 évben Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

10. Éghajlatválság Éghajlatváltozás hatásai IPPC TAR 2001

11. Hajtóerők, terhelések, hatások • Globálisan a Kiotói Egyezmény bázisévéhez képest 40%-kal nőtt a szén-dioxid-kibocsátás. • Hazánk a globális üvegházgáz-kibocsátás 0,6%-áért felel csupán, addig e gázok koncentrációja tízévenként 5%-kal nő a légkörben Magyarország felett is. • Magyarországon az egy főre jutó üvegházgáz-kibocsátás 8 tonna - EU átlag 11 tonna, Kína 4-5 tonna, India, 1,5-2 tonna.

12. Hajtóerők, terhelések, hatások • Primer energiahordózóknál, 2007-ben kőolaj tekintetében 86,5%, földgáz esetében 82%, szén esetében 46,7%-ban függtünk az importtól. • 1992-ben a hazai kitermelésű és behozott primer energiahordozók aránya 50–50% , addig 2007-ben a behozatal már 63% volt. • a hazai primer energiafelhasználásban a gáz 44,3, a kőolaj 24,2%-ot képvisel, a kettő együtt közel 70%-ot.

13. Hajtóerők, terhelések, hatások • A szén alapú társadalmi boldogulás alternatívái jelenleg korlátozottak. Ennek egyik oka az alternatív lehetőségek ismeretének hiánya, meghatározó oka pedig az ún. strukturális fogság. A fosszilis tüzelőanyagokra alapozó társadalom olyan megastruktúrákat épített ki, amelyek lecserélése idő- és erőforrás-igényes. A strukturális váltás így átmenetileg még nagyobb erőforrás-felhasználást, illetve környezeti terhet generálna.

14. Nature 461, 472-475 (24 September 2009)

15. Megoldás… 2000 és 2008 között Németország több mint megduplázta a megújuló erőforrások részarányát az elektromos áram termelésben 6,3 % -> 15 % Megoldás…

16. Megoldás… Németország üvegházgáz kibocsátása szektoronként, 1990-hez képest EEA, Country profiles, 2008

17. Megoldás… Németország elektromos áram fogyasztása 2000-2008, milliárd KWh CIA - The World Factbook

18. NFFT energia-és klímapolitikai állásfoglalása Az NFFT az energia- és klímapolitika aktuális kérdéseiről állásfoglalást fogadott el, mely Éghajlatvédelmi kerettörvény kidolgozását kezdeményezi, amely rögzíti: • a klímaváltozással kapcsolatos legfontosabb hazai célokat és teendőket; • az üvegházhatású gázok országos kibocsátásának csökkentését és felső határértékeit; • a nem megújuló energiahordozók hazai felhasználásának jelenlegi és távlati korlátozását; • a megújuló energiaforrások bővítési lehetőségeit.

19. Éghajlatvédelmi kerettörvény Az Országgyűlés 60 / 2009. / (VI.24) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről: • Felkéri a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot az éghajlatvédelmi kerettörvény javaslat szakmapolitikai előkészítésére. Az Országgyűlés a törvényjavaslat előkészítésének koordinálására és benyújtására a parlamenti frakciók Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsba delegált tagjait kéri fel.

20. Éghajlatvédelmi kerettörvény • A megfelelő szakmai vizsgálatokkal, a hazai adottságok és a nemzetközi együttműködésből adódó feltételek felmérésével, a tudományos, gazdasági, kormányzati, szakmai, civil szféra bevonásával az NFFT Energia-Klíma Munkacsoportja (elnöke Láng István) megkezdte az Éghajlatvédelmi kerettörvény koncepciójának kidolgozását. • október vége: tanulmányok elkészülnek • november: társadalmi vita tanulmányokról / koncepcióról • december: Koppenhága COP15 Klímacsúcs • január: társadalmi vita folytatása • február: törvény benyújtása

21. Éghajlatvédelmi kerettörvény Az éghajlatvédelmi kerettörvény: • határozza meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-ig történő lépcsőzetes csökkentésének magyarországi határértékeit a veszélyes mértékű globális éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges globális kibocsátás-csökkentési feltételek figyelembevételével;

22. Éghajlatvédelmi kerettörvény Az éghajlatvédelmi kerettörvény: • alapozza meg egy olyan szabályozási rendszer bevezetését, mely a gazdasági és tudományos technikai feltételeknek, az ökológiai rendszerek tűrőképességének, a társadalom valós szükségleteinek és az energiaellátás biztonsága szempontjainak figyelembe vételével, ütemezetten mérsékelje a hazai társadalom összes fosszilis energiafelhasználását;

23. Éghajlatvédelmi kerettörvény Az éghajlatvédelmi kerettörvény: • határozza meg az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás hazai feladatait, ezek megvalósításának lehetőségeit és eszközeit, hogy a társadalom és gazdasági élet minden szereplője a megfelelő tudás és eszközök birtokában – a szükséges intézkedések megtételével - legyen felkészülve az éghajlatváltozás káros hatásai elleni védekezésre;

24. Éghajlatvédelmi kerettörvény Az éghajlatvédelmi kerettörvény: • tegyen javaslatot Magyarország természetes növénytakarójának szükséges mértékű rekonstrukciójára;

25. Éghajlatvédelmi kerettörvény Az éghajlatvédelmi kerettörvény: • határozza meg az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó társadalmi tudatosság erősítésével, illetve a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat;

26. Éghajlatvédelmi kerettörvény Az éghajlatvédelmi kerettörvény: • teremtsen keretet a fenntartható módon megtermelt megújuló energiaforrások felhasználásának bővítését, illetve az energiatakarékosság és energiahatékonyság javítását szolgáló hatékonyabb szabályozás kialakításához;

27. Éghajlatvédelmi kerettörvény Az éghajlatvédelmi kerettörvény: • tartalmazza a szükséges jogi szabályozást a felsorolt célok elérésére, …. valamint az EU klíma-energia csomagba tartozó jogszabályok hazai jogrendbe történő bevezetésével.

28. Köszönöm a figyelmet! akos.eger@parlament.hu www.nfft.hu