Spiegel István 2012 április

1. Biztonságtudomány elmélete és a munkavédelemi jog alapjaiSzabványok, munkaeszközök megfelelősége, eljárások Spiegel István 2012 április

4. egyéni védőeszköz szabályozás, • mentési terv, • munkavédelmi szabályzat, • technológiai utasítás

5. Szabvány fogalma(1995. évi XXVIII. Törvény a nemzeti szabványosításról) • 4. § (1) A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.

6. A szabványok fajtái  • alapszabvány • terminológiai szabvány • vizsgálati szabvány • termékszabvány • módszertani szabvány • szolgáltatási szabvány • interfész szabvány

8. Nemzetközi szabványügyi szervezetek • ISO: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, • IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság. • Európai szabványügyi szervezetek: • CEN: Európai Szabványügyi Bizottság, • CENELEC: Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság, • ETSI: Európai Távközlési Szabványügyi Intézet.

9. Európai szabványosítási szervezetek – általuk kiadott szabványok • CEN (Comité Européen de Normalisation) •             az unión belül érvényes szabványokat bocsátja ki a tagországok egyetértésével • EN (európai szabvány), HD (harmonizált dokumentum) és ENV (európai • előszabvány) jelzésekkel. • CENELEC (Comité Européen de Normalisation Électrotechnique) •             az EN jelzésű villamos ipari szabványokat adja ki. •             ETSI (Eurpean Telecommunications Standards Institute) •             Az ETS jelzésű távközlési szabványokat bocsátja ki.

10. Szabványjelek • ISO                             Nemzetközi szabvány • EN                              Európai szabvány • MSZ EN                     Európai Uniós szabvány honosítása. • MSZ ISO                    Nemzetközi szabvány honosítása. • MSZ IEC                    Nemzetközi szabvány honosítása. • MSZ EN ISO              Olyan nemzetközi szabvány, amit az unió is elfogadott.

11. Szabványok • Európai szabványokat elfogadja: • CEN- Európai Szabványügyi Bizottság • CENELEC- Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság • ETSI- Európai Távközlési Szabványügyi Intézet • Tagállami bevezetés szüks.: EN MSZ EN ; ISO EN ISO MSZ EN ISO

12. Harmonizációs dokumentum • Harmonizációs dokumentum HD – a nemzeti átvétel során – magyarázattal, kiegészítésekkel látható el. • Példa: kisfeszültségű villamos berendezések • IEC 60364 (szabványsorozat) → HD 60364 (harmonizációs dokumentum sorozat) → MSZ HD 60364 (szabványsorozat) • Hatvanezres számot kapnak azok az EN szabványok, amelyek az IEC szabványok előírásait veszik át. • A hatvanezres szabványok száma megegyezik az IEC szabvány számával, csak kiegészíti azokat úgy, hogy hatvanezres számmá alakuljanak. • Készít önálló szabványokat is, 50.000-től kezdődő számjelöléssel. • Az ötvenezres számot azok a szabványok kapják, amelyeknek nincs IEC szabványalapja.

13. Az EU tagállamok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a szabványokat változatlan formában (esetleg a nemzeti nyelvre lefordítva) átveszik és ezzel ellentétes szabványaikat hatálytalanítják. • Kiad az EU HD jelöléssel úgynevezett harmonizált dokumentumokat is, amelyeket a CENELEC tagjai a nemzeti átvétel során kiegészíthetnek, módosíthatnak, átszerkeszthetnek és magyarázhatnak is. • Harmonizációs dokumentum nem azonos a harmonizált szabvánnyal.

14. A szabványok kapcsolódása. • Amennyiben a magyar szabvány megegyezik valamely nemzetközi szabvánnyal, akkor annak a szabványosítási szervezetnek a betűjele is szerepel a szabványban.

15. Magyar szabványok hivatalos jelölése • a nemzeti jel                                        MSZ •          a megkülönböztető sorszám             63 •          egy szabványon belüli szabvány        63-1 •          a kibocsátás éve                                 :1985 • Ágazati szabvány jelölése: MSZ-09-57.0033:1990

16. ÚJ MEGKÖZELÍTÉS • 85/c 136/01 Tanácsi Határozat a technikai harmonizációval és a szabványokkal kapcsolatos új megközelítésről - 1985. május 7., OJ, c267, 1985. VI. 04.) • – A jogszabályok összehangolása az EU Alapszerzõdésén alapuló irányelvek útján lényeges biztonsági követelmények (vagy egyéb közérdekû követelmények) összehangolására korlátozódik, olyanokéra, amelyeket a piacra kerülõ terméknek ki kell elégítenie, és ennek alapján az ilyen terméknek szabad mozgást kell élveznie az egész Közösség területén.– Azoknak a mûszaki elõírásoknak a kidolgozását, amelyekre azért van szükség, hogy olyan termékek kerüljenek elõállításra és piacra, amelyek kielégítik az irányelvekben meghatározott lényeges követelményeket, figyelembe véve ugyanakkor a technika mindenkori állását, a szabványosítás terén illetékes szervezetekre kell bízni.– Ez utóbbi mûszaki elõírások nem kötelezõek, megtartják „önkéntes szabvány” státusukat.– Ugyanakkor azonban a nemzeti hatóságok kötelesek elismerni, hogy a harmonizált szabványok (vagy átmenetileg nemzeti szabványok) szerint gyártott termékekre nézve fel kell tételezniük ezek megfelelését az irányelvekben meghatározott „lényeges követelmények”-nek.

17. Harmonizált szabvány fogalma • Európai Bizottság által az 1998. június 22-ei , 98/34/EK irányelv alapján • kidolgozott szabványok. • A szabvány és valamely irányelv egy vagy több előírása – mint követelmény(ek) – közötti összhangot már a szabvány kidolgozásánál figyelembe vették. • Harmonizált szabvány pl. MSZ EN 12100 sorozat (Gépirányelv) • Nem harmonizált szabvány pl. MSZ EN 131-2 • Z (tájékoztatás) mellékletben kerül közlésre. • Harmonizált szabvány: irányelvben megfogalmazott követelmények teljesítését segíti elő • Minden harmonizált szabvány európai szabvány, de nem minden európai szabvány harmonizált szabvány

18. SZABVÁNYOK ÖNKÉNTES ALKALMAZÁSA • Nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény értelmében [6. § (1)] a nemzeti szabványok alkalmazása • önkéntes

19. A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása • 8. § (1) Lehetőség szerint biztosítani kell a munkahelyeken az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő természetes fényt, továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges megvilágítást. • (2) Azokon a munkahelyeken, ahol állandó munkavégzés folyik, a munkavégzés jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfelelő világítást kell biztosítani. A világítás mennyiségi, minőségi jellemzőit nemzeti szabvány határozza meg.

20. A szabványosítás célja (1995. évi XXVIII. törvény) •             A törvény szerint a nemzeti szabványosítással elő kell segíteni: • az általános és ismételten alkalmazható eljárások, műszaki megoldások közrebocsátásával a termelés korszerűsítését, a szolgáltatások színvonalának javítását, • a nemzetgazdasági igények érvényesítését a nemzetközi és az európai szabványosítási tevékenységben, • a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását, • a műszaki fejlesztés eredményeinek széleskörű bevezetését, • az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek védelmét és a biztonságot, • a megfelelőség tanúsítás követelményrendszerének kialakítását, • a hazai termékek és szolgáltatások nemzetközi elismertetését.

21. Mvt szabvány • 11. § A munkavédelem alapvető szabályait e törvény, a részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által kiadott és más külön jogszabályok, az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan a feladatkörében érintett miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazzák. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles - vitás esetben - annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.

22. Szabvány szerint Jogszabályi követelmény teljesül Nem szabvány szerint Egyenértékűség igazolása Nem egyenértékű Nem teljesül a jogszabályi követelmény Nem szabvány szerint

23. MSZ EN ISO 12100:2011 Gépek biztonsága. A kialakítás általános elvei. Kockázatértékelés és a kockázatcsökkentés. • 1. rész: Fogalom meghatározások, módszertan. • az A típusú szabványok (a biztonsági alapszabványok) azokat az alapfogalmakat, kialakítási elveket és általános szempontokat tartalmazzák, amelyek minden gépre alkalmazhatók; • a B típusú szabványok (a biztonsági csoportszabványok) egy biztonsági szempontot vagy a biztonsági berendezés egy olyan fajtáját tárgyalják, amelyek a gépek egy nagyobb csoportjához használhatók: • a B1 típusú szabványok meghatározott biztonsági szempontokra (pl. a biztonsági távolságokra, a felületi hőmérsékletre, a zajra) vonatkoznak; • a B2 típusú szabványok a biztonsági berendezésekre (pl. a kétkezes kapcsolásra, a reteszelő-berendezésekre, a nyomásra érzékeny berendezésekre, a védőburkolatokra) vonatkoznak; • a C típusú szabványok (a gép biztonsági szabványai) részletes biztonsági követelményeket tartalmaznak egy meghatározott gépre vagy a gépek egy meghatározott csoportjára. • Ez a szabvány A típusú szabvány. • Amikor egy C típusú szabvány eltér az e szabvány 2. részében vagy egy B típusú szabványban tárgyalt egy vagy több intézkedéstől, akkor a C típusú szabvány elsőbbséget élvez.

25. Jogszabály és szabvány összehasonlítása

26. MSZ szabvány angolul • Mvt. 11. § Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles - vitás esetben - annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.

27. Internet hozzáférés munkavédelmi információhoz (folytatás) • www.mszt.huSzabványcímek elérhetőségének lépései: • Szabványjegyzék • Előfizetéses interaktív szabványjegyzék (Szabványkatalógus) • Ingyenes termékkatalógus (terméklista) • - hivatkozási szám vagy cím szerint* • - ICS szerinti keresés • 13. Környezet, Egészség. Biztonság. • Munkavédelem 13.100 • Gépek 13.110 • Védőberendezések (EVE) 13.340

28. Munkaeszköz fogalma • 87.§ 4. Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz).

30. A termékbiztonsági és a munkavállalók biztonsága törvény európai háttere

31. CE jelölés • „látható szimbóluma”az EK megfelelőségi nyilatkozatnak • „termékek kereskedelmi útlevele”a piac-felügyeleti szerveknek • Nem pedig: • minőséget jelez • biztonsági címke • eredetet jelöl •  a CE jelölés címzettje a piac-felügyeleti szerv, nem a felhasználó / fogyasztó

32. Új megközelítésű irányelvek által előírt CE jelölési kötelezettség • Gépirányelv (MD) • Kisfeszültségű irányelv (LVD) • Elektromágneses kompatibilitás (EMC) • Gázfogyasztó készülék • Nyomástartó edények • Felvonók • Személyi (egyéni) védőeszközök

33. CE jelölés • Ki (lehet ) a felelős? • A gyártó • 2.§ 8. gyártó: a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § k) pontjában meghatározott gyártó; ilyen személy hiányában gyártónak kell tekinteni bármely természetes vagy jogi személyt vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot és szervezetet, aki vagy amely a gépet vagy a részben kész gépet forgalomba hozza, üzembe helyezi; • 2. Meghatalmazott képviselő • 2.§12. meghatalmazott képviselő: bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és szervezet, aki vagy amely az EGT-ben lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik, és írásos meghatalmazást kapott a gyártótól, hogy nevében eljárva teljesítse az e rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettséget vagy azok egy részét, valamint a részére előírt formai követelményeket; • 3. Üzemeltető, átalakítást végző (lényeges átalakítás esetén)