IV. TÉMAKÖR: A VÍZBUROK (HIDROSZFÉRA) Óceánok, tengerek A tengervíz mozgásai

1. IV. TÉMAKÖR: A VÍZBUROK (HIDROSZFÉRA)Óceánok, tengerekA tengervíz mozgásai (tk. 127 – 136. oldal)

2. „Bölcsőnk ” a vízburok

3. 361,1 millió km2 – 70,77% tenger149,1 millió km2 – 29,23% szárazulat eloszlásuk nem egyenletes a szárazföldek eloszlása: északi félteke: 70%déli félteke: 30% szárazföldi félteke: 50-50% tenger-szftengeri félteke: 90-10% tenger-szf

4. Víz – szárazföld aránya a Földön

5. A Föld vízkészlete

6. 1. A hidroszférával foglalkozó tudományok: • Hidrológia (víztan): A hidroszféra fizikai, vegyi, műszaki kérdéseivel foglalkozó tudomány. • Hidrogeográfia (vízföldrajz): A hidroszféra földrajzi szempontú vizsgálatával foglalkozó tudomány.

7. 2. A víz körforgása, Föld vízháztartása

8. A természetben a víz állandó változásban körforgásban van a légkör, a folyóvizek, tengerek a föld és az élőlények között. A körforgás részfolyamatai: • Párolgás • Csapadék • Lefolyás

9. 3. A világtenger és felosztása Hipszografikus görbe SZÁRAZFÖLD 29% 149 millió km2 VILÁGTENGER 71% 361 millió km2

10. I. Óceánok ÓCEÁNOK Csendes- óceán Csendes- óceán Atlanti - óceán Indiai - óceán

11. A legnagyobb kiterjedésű állóvizeket óceánoknak nevezzük. Önálló medencével rendelkeznek, melyeket kontinensek fognak közre. Csendes-óceán, az Atlanti-óceán és az Indiai-óceán.

12. Az óceánok jellemzői: • önálló medencével rendelkeznek; • közepes mélységük 3800-3900 méter; • viszonylag állandó a sótartalmuk, 35‰; • önálló áramlásrendszerük van.

13. TENGEREK • nem mindig rendelkeznek önálló medencével; • mélységük változó; • sótartalmuk változó (1 - 41‰); • nincs önálló áramlásrendszerük;

14. Típusai: • Beltengerek: az óceáni medencéktől a tengerszorosokban lévő sekély küszöbök választják el, amelyek csak korlátozott vízcserét tesznek lehetővé, így önálló vízháztartásuk van;- interkontinentális beltengerek: földrészek között elhelyezkedő, általában önálló medencével rendelkező, viszonylag mély tengerek, pl. Földközi-tenger, - intrakontinentális beltengerek:egy kontinens megsüllyedt részét foglalják el, így nincs önálló medencéjük és viszonylag sekélyek, pl. Balti-tenger, • Peremtengerek: az óceánoktól csak szigetcsoportok választják el, általában nincs önálló medencéjük és vízháztartásuk, viszonylag sekélyek. Ilyen pl. Kelet-Kínai tenger, Bering-tenger, Ohotszki-tenger, Északi-tenger.

15. 4. A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai a) A tenger szintje: A tengerek vízszintje soha nincs nyugalomban (befolyásolja például a Hold tömegvonzása, a légáramlás, a szél), ezért a tengerszintet a huzamosabb időn át végzett tengerszint-mérések alapján, számítással határozzák meg. A számítással kapott középszint érték a 0 méter.

16. b) Színe: Általában kék vagy zöld. • A melegebb tengereknek kisebb az O2-elnyelő képességük, ezért kevesebb plankton él bennük, így ezek kékes színűek, átlátszóak. • A hideg tengerekben több az O2, több a plankton, ezért ezek zöldes színűek, kevésbé átlátszóak.

17. c) Sótartalma: A tengervíz híg sóoldat. Átlagos sótartalma 35 ‰ (1000g v. 1 dm3 tengervízben 35g szilárd anyag található oldott állapotban.)

18. A sótartalom regionális eloszlását a térképen izohalinákkal (az azonos sótartalmú helyeket összekötő görbékkel) ábrázolják.

19. d) Hőmérséklete: A víz fajhője különbözik a szárazföldek fajhőjétől. Lassabban melegszik fel, de lassabban hűl ki. Az óceánok vizének évi hőingása 2-5 oC. A sarki vizek felszíni hőmérséklete 0 oC körüli. A legmelegebb az é.sz. 7o-án, 26-28 oC. 1000 m-es mélységben már csak 1-3 oC a hőmérséklet.

20. e) A tengeri jég: A tengervíz fagyáspontja oldott sótartalma miatt nem 0, hanem kb. -2 oC. Jégtábla  jégmező. A tengeri jég egy része a szárazföldről (a gleccserekből és a jégtakarókból) kerül a tengerbe jéghegyek, jégrögök formájában. A tengerben végződő gleccserek homlokfalának letöredezését "borjadzásnak nevezzük".

22. 5. A tengervíz mozgásai A tengervíz soha nincs nyugalomban. Mozgásai: • hullámzás • tengeráramlás • tengerjárás (árapály)

23. a) Hullámzás: A tengerfelszín felett keletkező légnyomáskülönbség és a nyomában fellépő szél kelti. A légnyomáskülönbség hatására a vízrészecskék függőleges irányú (föl-le) mozgást végeznek, a szél hatására pedig oldalirányban is kitérnek, ezért a vízrészecskék egy közelítőleg kör alakú zárt pályán mozognak.

24. A hullám részei: • hullámhegy • hullámvölgy • hullámhossz

25. Hullámmorajlás • A fenékbe ütközve a hullámok összeomlanak.

26. Hullámtörés • A partnak csapódó hullám magasra felfröccsenve törik szét.

27. b) Tengeráramlás: A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása a tartósan egy irányba fújó szelek (a nagy földi légkörzés szelei) révén.

28. A tengeráramlások fajtái: • Ha a víz távolodik az Egyenlítőtől, akkor meleg vizet szállít, ezek a meleg tengeráramlások. • Ellenkező esetben, ha az Egyenlítő felé tart, akkor hideg vizet szállít, ezek a hideg tengeráramlások.

29. Ismertebb tengeráramlások: Ésszaki félgömb: • Golf • Kuro-shio • Észak-egyenlítői • Egyenlítői-ellenáramlás • Labrador • Oja-shio Déli félgömb: • Dél-egyenlítői • Humboldt • Benguela • Nyugatiszél-áramlás

30. c) Tengerjárás: A tengerszint ritmusos (6 óránként) ingadozásai. Dagály: a víz emelkedésének időtartama: kb. 6 óra. Apály: a víz süllyedésének időtartama: kb. 6 óra.A tengerjárást elsősorban a Hold tömegvonzása kelti.

31. Szökőár Újholdkor és holdtöltekor alakul ki.

32. Vakár Első és utolsó negyedkor alakul ki.

33. e) Tengerrengés: Ha földrengés epicentruma a tenger fenekén van, akkor a rengéshullámok a Világtenger víztömegét is megmozgathatják. A hullámok 400-900 km hosszúak is lehetnek. Sebességük 150-200 km/h is lehet.