240 likes | 613 Views
K?lts?gek, k?lts?gsz?m?t?s. A v?llalati tev?kenys?g megval?s?t?s?hoz sz?ks?ges ?lo ?s holtmunka r?ford?t?sok p?nzben kifejezett ?sszeg?t k?lts?gnek nevezz?k.A term?k vagy szolg?ltat?s meghat?rozott mennyis?g?re vonatkoztatott k?lts?g az ?nk?lts?g, m?g az egys?g?re vonatkoztatott k?lts?g a fajlagos k?lts?g.Az ?sszk?lts?g ?s a kibocs?t?s h?nyadosa az ?tlagk?lts?g, ?s a kibocs?t?s ?jabb egys?g?nek az elo?ll?t?s?hoz sz?ks?ges t?bblet k?lts?g a hat?rk?lts?g. .
E N D
1. KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS Vállalati Gazdaságtan II.
Dr. Berecz József
2. Költségek, költségszámítás A vállalati tevékenység megvalósításához szükséges élo és holtmunka ráfordítások pénzben kifejezett összegét költségnek nevezzük.
A termék vagy szolgáltatás meghatározott mennyiségére vonatkoztatott költség az önköltség, míg az egységére vonatkoztatott költség a fajlagos költség.
Az összköltség és a kibocsátás hányadosa az átlagköltség, és a kibocsátás újabb egységének az eloállításához szükséges többlet költség a határköltség.
3. Költségek, költségszámítás A termelési költségek osztályozása történhet
Költség nemek szerint
A termék eloállítással való kapcsolat vagy elszámolhatóság szerint
A termelési volumenhez való viszony szerint
Egyedi és általános költségek
Gyártási és készenlétben tartási költségeket
Változó és kapacitás költségek (Kaplan-Atkinson)
4. Költségek, költségszámítás Költségnemek
A költségnemek a költség tárgyi jellege szerinti csoportosítása, a költségek azon egynemu fajtái, melyek a tevékenység során elsodlegesen ilyen formában merülnek fel, azaz mit vettünk a pénzbol.
A számviteli törvény három költségnemet különböztet meg: anyagi jellegu ráfordítások, személyi jellegu ráfordítások és az értékcsökkenési leírás.
Anyagjellegu ráfordítások:
anyagköltség, igénybevett szolgáltatások, egyéb szolgáltatás, ELÁBÉ, közvetített szolgáltatások
5. Költségek, költségszámítás Személyi jellegu ráfordítások:
bér, bérek járulékai és egyéb személyi jellegu ráfordítások
Értékcsökkenési leírás:
Az értékcsökkenési leírás azon eszközök beszerzési költségének az elszámolására szolgál, amelyek tartósan, hosszabb távon szolgálják a vállalatot. A több éven át használt eszközök beszerzési költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket eloreláthatóan használni fogják. Az értékcsökkenési leírás ezen eszközök adott évben költségként elszámolt összege.
Az értékcsökkenési leírás költség, de nem kiadás, azaz nem jár készpénz kiadással. Készpénz mozgás az eszköz beszerzésekor történik, amit viszont csak korlátozott mértékben lehet azonnal költségként figyelembe venni.
6. Költségek, költségszámítás Közvetlen és közvetett költségek
A költségek egy részénél semmilyen gondot nem okoz egy konkrét termékhez rendelésük, mivel egyértelmuen a kérdéses termék érdekében merültek fel, közvetlenül a költségviselohöz, azaz a termékhez kapcsolhatók. Ezeket nevezzük közvetlen költségeknek. Ilyenek például a közvetlen anyag és bér költségek, a közvetlen bérek járulékai, illetve egyéb közvetlen költségek.
A másik csoportba azok a költségek tartoznak, amelyek a termelés során nem csak egyetlen termék eloállításával hozhatók kapcsolatba, hanem több vagy valamennyi termék célját szolgálják. Ezek az úgynevezett közvetett (általános vagy rezsi) költségek. Ilyenek az épületek, gépek amortizációja, az igazgató bére, a karbantartás költségei. Ezeket a költségeket a felmerülésük pillanatában nem tudjuk egyértelmuen egy költségviselohöz rendelni, ezért a felmerülésük helye szerinti csoportokban (költséghelyeken) gyujtjük oket.
7. Költségek, költségszámítás A közvetlen költségeket általános költségeknek is szokás nevezni és felmerülésük helye szerinti elnevezni. Így vannak üzemi általános költségek, amelyek a termelo üzemek irányításával és fenntartásával kapcsolatosak és egyértelmuen megállapítható az üzemmel való kapcsolat, de a termékek közötti megoszlása közvetlenül nem állapítható meg.
A gyáregységi általános költségek az üzemek felett álló gyáregységek egészének muködésével és irányításával hozhatók kapcsolatba.
A vállalati általános költségek a vállalat egészének irányítása, igazgatása során felmerült költségek összessége. Ide tartoznak a vállalat irányításának bérköltségei, a vállalati adminisztráció költségei, a központi épületek értékcsökkenése, a munkavédelemmel, oktatással és egyéb humáneroforrás gazdálkodással kapcsolatos költségek, de ide tartoznak a marketing és értékesítési költségek is.
8. Költségek, költségszámítás Állandó és változó költségek
A termelési volumen változásának függvényében megkülönböztetünk állandó vagy fix költségeket és változó költségeket.
A mennyiségi változásra nem reagáló költségeket állandó költségeknek, a mennyiségi változásra reagáló költségeket pedig változó költségeknek nevezzük.
A változó költségeken belül, attól függoen, hogy a költségváltozás aránya mekkora a volumenváltozás arányához képest, három költségfajtát lehet megkülönböztetni. A mennyiségváltozással egyenesen arányosan változó költségeket proporcionális, egy egyenes aránynál kisebb mértékben változó költségeket degresszív, míg az egyenes aránynál nagyobb mértékben változó költségeket progresszív költségeknek nevezzük.
9. Költségek, költségszámítás
10. Költségek, költségszámítás A fix költségek csak meghatározott tartományban tekinthetok állandónak. A jelenlegi fizikai kapacitások által meghatározott termékmennyiséget meghaladó termék eloállításához a kapacitások bovítésére van szükség, ami a fix költségek ugrásszeru emelkedésével jár, de egy újabb szakaszon ismét állandó marad mindaddig, amíg újabb bovítésre nem kerül sor.
A proporcionális költségek arányosan követik a termelt mennyiség változását. Ilyen költségek a termék anyagköltsége, a termeléssel arányos munkabér, stb.
A degresszív költségek között találjuk általában az üzemeltetéssel, termeléssel kapcsolatos költségeket,mint egy üzem energiaköltsége vagy a karbantartási költségek, a vállalaton belüli anyagmozgatás vagy a szervezeti egységek muködési költségei.
A progresszív költségek a vállalatnál valamilyen zavar, túlfeszített muködés miatt keletkeznek. Ilyen költségnövekedést okoz a túlóra vagy a rosszul szervezett muködés.
11. Költségek, költségszámítás A termékegységre eso költségek meghatározását kalkulációnak, illetve önköltségszámításnak nevezzük. Kalkuláció keretében határozzuk meg, hogy a termelés valamely egységéhez vagy mennyiségéhez mennyi anyagot, alkatrészt használunk fel, mennyi munkabért fizetünk ki.
Természetesen a termékeknek (költségviseloknek) a felmerült általános költségeket is viselniük kell, amibol következik, hogy a költséghelyeken gyujtött általános költségeket idoszakonként fel kell osztani az érintett költségviselok között.
A költséghelyek tehát fontos szerepet játszanak az önköltségszámítás folyamatában. A jól meghatározott és elkülönített költséghelyek a mérés, ellenorzés és befolyásolás megbízható bázisai.
A teljes önköltségszámítás célja tehát annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy mennyibe kerül a vállalatnak a z adott termék egy egységének (db, liter, kg, méter, stb.) eloállítása.
12. Költségek, költségszámítás A kalkuláció készítést az elmúlt idoszaki tényadatokkal végezve utókalkulációról, a tervezett muködési költségekkel végezve pedig elokalkulációról beszélünk. A számítás lényege mindkét esetben azonos: a közvetlen költségek számbavétele után egy adott idoszak általános költségeit igazságosan szét kell osztani a megtermelt termékekre.
A szétosztásra alkalmazható módszereket a vállalat mérte,szervezeti felépítése, tevékenysége,illetve a vállalat meglévo információs rendszere határozza meg.
Több kalkulációs eljárás is ismert, de ezek többsége az alábbi három módszer valamelyikén alapul:
egyszeru osztókalkuláció
egyenértékszámos osztókalkuláció
pótlékoló kalkuláció
13. Költségek, költségszámítás Egyszeru osztókalkuláció
Egyszeru osztókalkulációval az önköltség meghatározása úgy történik, hogy az idoszaki muködés összes költségét elosztjuk az ugyanebben az idoszakban eloállított termék mennyiségével. A számítás egyszeru, de feltétele, hogy csak egy terméket állítson elo a vállalkozás, ami azonban a mai gyakorlatban már elég ritkán fordul elo.
Az egyenértékszámos osztókalkuláció menete a következo
A termékek közül egy ún. egységterméket választunk
A termékek közös tulajdonsága alapján egyenértékszámokat képezünk, amelyek a termékek és az egységtermék vizsgált muszaki paramétereinek az aránya
Az egyenértékszámok segítségével az egyes termékek mennyiségét egységtermékre számítjuk át
Az összes költséget elosztjuk az átszámított egységtermékek mennyiségével
A többi termék önköltségének számítása az egyenértékszámok és az egységtermék önköltségének összeszorzásával
14. Költségek, költségszámítás Pótlékoló kalkuláció
A pótlékoló kalkuláció az önköltségszámítás legáltalánosabban használt módszere. A kalkuláció a költségviselo-költséghely szerinti elszámolásra épül. A közvetlenül elszámolható költségek mellett felmerülo közvetett költségek költségviselok közötti felosztása vetítési alap segítségével történik. Az önköltség pontosságát döntoen befolyásolja a vetítési alap megválasztása. A vetítési alap funkciója az általános költségek és a költségviselok közötti kapcsolat megteremtése. Minden vetítési alap jó, ami ezt a kapcsolatot tükrözi.
Vetítési alapnak olyan, a termékhez kapcsolódó muszaki vagy költségparaméter célszeru választani, amelynek a különbözo termékekben megjeleno aránya elfogadhatóan tükrözi az egyes termékeknek a közvetett költség keletkezésében betöltött szerepét.
15. Költségek, költségszámítás
16. Költségek, költségszámítás
17. Költségek, költségszámítás A hagyományos, vagy teljes önköltségszámítás egyik fo problémája a statikus jellegébol adódik. Ha valamilyen okból nem a számításnál felhasznált mennyiséget gyártjuk vagy értékesítjük, a teljes kalkulációt újra kell végezni, hiszen az egyes termékekre jutó általános költségek aránya és ezzel az önköltség is megváltozik.
A másik fo gondot az általános költségek szétosztásának bizonytalansága jelenti, mert a sokszor jelentos összegu általános költség felosztása termékekre csak igazságtalanul és pontatlanul történhet. Emiatt a termékek gazdaságosságának pontos megítélése sem lehetséges. A fajlagos nyereség/veszteség mutató, amit a termék egységárának és önköltségének különbségeként kapunk, alkalmatlan a gazdasági sorrend megítélésére.
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a hagyományos önköltségszámítás megfelelo feltételek esetén jól használható a vállalat elmúlt idoszaki muködésének elemzésére, segíti a menedzsmentet a vállalat gazdálkodási rendszerének, költségszerkezetének megismerésében, de a jövore vonatkozó gazdasági döntések meghozatalára nem vagy csak eros kritikával alkalmazható
18. Költségek, költségszámítás
19. Költségek, költségszámítás A teljes költségszámításból adódó ellentmondások, pontatlanságok kiküszöbölésére dolgozták ki a fedezeti elven alapuló részköltség számítást, amely a kalkulációt csak a közvetlen költségekre végzi el és anélkül, hogy meghatározná az egy termékre eso eredményt, csak egy fedezetet határoz meg, amely fedezet azonban sok szempontból jobb döntési lehetoséget biztosít a menedzsment számára és képes figyelembe venni a kibocsátás volumenének változását is.
A részköltség számítás és a hagyományos kalkuláció összehangolását próbálja megvalósítani a többfokozatú részköltség számítás, amely arra törekszik, hogy többszintu fedezeteket határozzon meg a termékekre, termékcsoportokra, gyáregységekre.
20. Költségek, költségszámítás Fedezeti költségszámítás
A fedezeti elv abból indul ki, hogy a fix költségek pontosan nem oszthatók fel a termékek között, ezért a tisztánlátás érdekében a gazdasági döntéseket elokészíto információkat sem torzíthatják. Ennek érdekében a fix költségeket a nyereséggel együtt kell kezelni.
A fedezeti költségszámítás másik megnevezése ár-költség-fedezet-nyereség (ÁKFN) struktúra, vagy költség-volumen-eredmény elemzés. Az ÁKFN struktúra elemzés egyik fo célkituzése, hogy a termelt mennyiség megváltozásának az eredményre és a költségszerkezetre gyakorolt hatását kimutassa.
21. Költségek, költségszámítás
22. Költségek, költségszámítás Az ÁKFN struktúra grafikus ábrázolása során az összköltség egyenese a fix költségekbol indul és a fajlagos proporcionális költség meredekségével no. A árbevétel az origóból indul és a termék egységárának megfelelo meredekséggel no.
Ha nyereséget akarunk, akkor meredekebben kell nonie,mint a költségeknek, azaz a terméket magasabb egységáron kell eladni,mint a fajlagos (egy termékre eso) proporcionális költség.
Hogy legyen mibol kifizetni a fix költségeket, a fedezetnek pozitívnak kell lennie. Az ábrán bejelölt fedezeti pontban az árbevétel éppen megegyezik a költségekkel, azaz a nyereség éppen nulla.
Innen ered a fedezet elnevezés. Amíg nem érjük el a fedezeti pontot, addig a fedezet a fix költségeket fedezi, felette pedig már nyereséget képez.
23. Költségek, költségszámítás
24. Költségek, költségszámítás
25. Költségek, költségszámítás Ellenorzo kérdések:
Költség fogalma, önköltség, fajlagos költség, határköltség; költség – kiadás - ráfordítás
Termelési költségek osztályozása, költség nemek
Költségek osztályozása, elszámolhatóság szerint
Költségek osztályozása a termelési volumen függvényében
Kalkuláció fogalma, egyszeru osztó kalkuláció, egyenértékszámos osztó kalkuláció
Kalkuláció fogalma, pótlékoló kalkuláció, a pótlékoló kalkuláció hátránya
Teljes költségszámítás, rész költségszámítás és a ketto összehasonlítása
Fedezeti költségszámítás, ÁKFN struktúra, fedezeti pont
Fedezeti költségszámítás gyakorlati alkalmazása