1 / 23

Kőzetek bitumenfelvétele és tapadása a kőzetváltozatok függvényében Vinczéné Görgényi Ágnes

2013. Június 13-14 . Kőzetek bitumenfelvétele és tapadása a kőzetváltozatok függvényében Vinczéné Görgényi Ágnes Colas Hungária Zrt . Technológiai Igazgatóság. TARTALOM. Aszfaltkeverékekbe használható zúzottkövek, követelmények Tapadás Bitumenfelvétel – porozitás Hőlökésállóság

job
Download Presentation

Kőzetek bitumenfelvétele és tapadása a kőzetváltozatok függvényében Vinczéné Görgényi Ágnes

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 2013. Június 13-14. Kőzetek bitumenfelvétele és tapadása a kőzetváltozatok függvényében Vinczéné Görgényi Ágnes Colas Hungária Zrt. Technológiai Igazgatóság

  2. TARTALOM • Aszfaltkeverékekbe használható zúzottkövek, követelmények • Tapadás • Bitumenfelvétel – porozitás • Hőlökésállóság • Metilénkék vizsgálat • PSV – csúszásellenállás • Finomszemtartalom

  3. Aszfaltok ásványi váza • Aszfaltok összetétele: • Kötőanyag → bitumen • Töltőanyag → mészkőliszt • Zúzalék, különböző frakciókból összeállítva → • Ásványi anyagokra vonatkozó szabályozások: • MSZ EN 13043 Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) utak, repülőterek és más közforgalmú területek aszfaltkeverékeihez és felületi bevonatokhoz • ÚT 2-3.601-1:2008 (e-ÚT05.01.12) → MSZ EN 13043 Nemzeti Alkalmazási Dokumentuma legfeljebb 10 % legalább 90 %

  4. ÁSVÁNYI ANYAG KÖVETELMÉNYEK ASZFALTOKRA • Szemszerkezet • Lemezesség • Metilénkék→ ha a finomszemtartalom 3-10 tömeg % között van el kell végezni a vizsgálatot és az MBF értéket meg kell adni • Kőzetfizika: Los Angeles aprózódás Magnézium szulfátos kristályosítás • Egyéb követelmény: PSV – Fokozott igénybevételi kategóriájú aszfalt kopórétegek esetén

  5. K+F jellegű vizsgálatok • Tapadás MSZ EN 12697-11 • Bitumenfelvétel MSZ EN 12697-5 B melléklet • HőlökésállóságMSZ EN 1367-5 • Aprózódás hő és mechanikai hatásokra • Sajátfiller hatása az aszfaltok mechanikai tulajdonságaira

  6. TAPADÁS vizsgálat A kőzet és bitumenfilm közötti tapadás jelentősége • A víz szerepe a tapadásban • Zúzottkő felületének tisztasága • Bitumenek adalékolásatapadásjavítószerekkel Vizsgálat: MSZ EN 13043 B1 táblázat (üzemi gyártásellenőrzés) szerint → 1 vizsgálat/év Vizsgálati módszer: EN 12697-11 → többfajta eljárás • A módszer: forgatásos eljárás • B módszer: statikus eljárás Svéd módszer: nem EN szabvány, 24 órás 60oC-os hőntartás

  7. TAPADÁS vizsgálat

  8. Vizsgálati eredmények

  9. TAPADÁS vizsgálat - ÚTLAB Műszaki Szabályozási Bizottság: Kőzet albizottság döntése: vizsgálat MSZ EN 12697-11 forgatásos módszerrel történjen • ÚTLAB körvizsgálat tapadásra 2011-ben. Nem volt sikeres, mert minden labor másképp értelmezte a bevontság mértékét ! - 2012-ben megjelent a vizsgálati szabvány új változata A továbbiakban a jártassági vizsgálat módszere a következő lesz: • évente a laborosok részére képzés, minták közös értékelése, • egyeztetés (febr.-márc. elején) a szabvány grafikus ábrái alapján • értékelés víz alatt 150 v.200 mm átmérőjű Petri csészében • a résztvevő laborok bizonyítványt fognak kapni a részvételről

  10. BITUMENFELVÉTEL -porozitás • Aszfaltkeverék előállításnál lényeges jellemző → nagy porozitású zúzottkövek bitumen felvevő képessége nagy → aszfaltkeveréket magas bitumentartalommal kell készíteni → előállítási költséget megnöveli • A bitumenben lévő olajos részek a pórusokba diffundálnak, ami a bitumen gyors keményedését, ridegedését idézi elő. Ez a jelenség az aszfaltkeverékek korai öregedéséhez, az aszfaltrétegek nem kívánatos téli repedésérzékenységéhez vezethet

  11. Viszgálat: MSZ EN 12697-5 B melléklet 8/11 szemnagyságú ásványi anyagok, származásuk aszfaltkeverőtelep MOL 50/70 bitumen: bitumenfilm kialakítására Térfogatmérések piknométeres módszerrel

  12. Vizsgálati eredmények üledékes eruptív Ásványi anyag kategóriák MSZ EN 12697-5 szerint porozitás < 0,5 %, ásványi anyag (a kőanyag) nem porózus porozitás 0,5 – 1,5 % között van nem bitumen felvevő porozitás  1,5 % az ásványi anyag bitumen felvevő

  13. HŐLÖKÉSÁLLÓSÁG – MSZ EN 1367-5 • A vizsgálati módszer azt modellezi, hogy az aszfaltkeverékek gyártásakor az ásványi anyagok melegítése és szárítása során milyen igénybevételek érhetik az ásvány anyagokat Vizsgálat • a vízzel telített ásványi anyag hőlökése700 oC-on 3 perc időtartamig • az 5 mm-es szitán átesett rész növekedése a hőlökés vizsgálat után • Hőlökés számítása → szilárdság csökkenés hőlökés hatásáraVLA= LA2-LA1 MSZ EN termékszabvány → nincsen követelmény

  14. HŐLÖKÉSÁLLÓSÁG - berendezések

  15. Vizsgálati eredmények Jósági sorrend Vizsgált frakció: NZ 11/22

  16. Vizsgálati eredmények - LA Követelmények

  17. Káros finomszemek: METILÉNKÉK MSZ EN 933-9

  18. Vizsgálati eredmények NZ 0/4 zúzott homok MSZ EN francia NZ 0/2 zúzott homok

  19. PSV érték – MSZ EN 1097-8 Kopóréteg csúszásellenállása → forgalombiztonság Követelmény: Kopóréteg F kategória → PSV 50

  20. PSV érték • Referencia kő probléma • e-ÚT 05.01.12 (ÚT 2-3.601-1) útügyi műszaki előírás javítási előlappal megjelent 2013. május 15-én A 12. oldal 4.3.4.1. fejezet az alábbiak szerint egészül ki: Az MSZ EN 1097-8 szerint végzett vizsgálat során alkalmazott etalon kőzet uzsai bazalt. Az etalonkőzetként használt uzsai bazalt alkalmazása esetén a PSV érték meghatározását a PSV = S + (51,0) – U képlettel kell végezni, - ahol S – a vizsgált kőanyag átlagos csúszósurlódási értéke, U – az etalonként vizsgált uzsai bazalt próbatest átlagos csúszósurlódási értéke

  21. ZÚZOTT HOMOK - finomrész

  22. ZÚZOTT HOMOK - finomrész • Az aszfaltkeverék gyártás során a zúzott homokból származó finomrészt általában elszívják és ezt részben vagy teljes mértékben mészkőliszttel pótolják azért, hogy az aszfaltkeverék habarcs részével megfelelő stabilitást lehessen elérni. • A magyar előírások szerint a zúzott homokból származó finomrészt (saját filler) csak a képződés arányában lehet a aszfaltkeverékekhez visszaadagolni. • Ez a megoldás nagyon gazdaságtalan, mert a zúzott homok először leszállításra kerül az aszfaltkeverő telepre. Itt az aszfaltkeverék ásványi vázát alkotó többi ásványi anyaggal együtt felmelegítésre kerül, majd elszívják a finom részt, porsilókban tárolják és azt a finomrészt, amit nem tudnak visszaadagolni az aszfaltkeverékbe, el kell szállítani az aszfaltkeverő telepről, majd megfelelően deponálni kell. • A finom rész ilyen módon történő kezelése igen sok pénzbe kerül. • Az ásványi anyagot előállító bánya és az aszfaltkeverő telep közös érdeke az, hogy a finom rész minél nagyobb arányban felhasználásra kerüljön az aszfaltkeverékekben

  23. Köszönöm megtisztelő figyelmüket ! vinczene.gorgenyi.agnes@colas.hu

More Related