A DIFER mérés felvétele és eredményeinek alkalmazása az óvodai nevelés során

1. A DIFER mérés felvétele és eredményeinek alkalmazása az óvodai nevelés során Buczkóné Pásztor Melindafejlesztőpedagógus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

2. „ Az igaz felfedező utazás nem új tájak keresésében, hanem új látásmódban rejlik” Marcel Proust Napjainkban egyre gyakrabban tapasztalhatjuk: • sok kisgyereknek nehéz elindulnia az iskolábavezető úton • gondot okoz az olvasás-írás-számolás elsajátítása • egyre nő a tanulási problémával küzdő gyermekekszáma.

3. Akkor indulhat sikeresen egy gyermek iskolai pályafutása: • ha a tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlettségében megfelelő szintet ér el, • és a környezet és a család ebben támogatja. • Ahhoz azonban, hogy hatékony segítséget kapjanak a gyerekek elengedhetetlen a lehető legpontosabban feltárni, hogy honnan is indulnak el egy-egy képességterületen.

4. Alkalmazott vizsgáló eljárások a pedagógusok kompetenciáin belül • PREFER- (Preventív fejlettségvizsgáló rendszer 4–7 éves gyerekek számára) • Porkolábné Balogh Katalin-féle vizsgálat • MSSST • Saját összeállítású mérések

5. Célja A lehetséges a részképesség-gyengeségek korai felismerése és befolyásolása, hogy megakadályozzuk vagy enyhítsük az iskolai tanulási és magatartási problémákat, elősegítsük a tehetség kibontakozását.

6. DIFER Programcsomag: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő rendszer 4–8 évesek számára

7. Mi a célja ? • Segítse az eredményes iskolakezdést. • Az alapkészségek, elemi készségek fejlettségének megállapítása.

8. A mérőanyag jellemzői • A DIFER mérési anyaga alapos és személyre szóló tájékoztatást adhat az óvodában lévő és majd iskolába lépő gyermek felkészültségéről. • A tesztek elemzéséből az óvónő részletes információkat kaphat a tanuláshoz szükséges képességek fejlettségéről, illetve hiányáról. • Figyelembe veszi a kisgyermek életkori jellemzőit. • Szövegezése informatív, megfogalmazása jól érthető, világos. • Ábrasora segíti a megértést és a feladat megoldását.

9. A programcsomag elemei • Tesztrendszer • Kézikönyv • Fejlődési útmutató + Módszertani segédanyagok (a beszédhanghallás, a szocialitás, az írásmozgás koordináció fejlesztésére)

10. Fejlődési mutató füzet • Ebben lehet vezetni a gyerekkel elvégzett mérések eredményeit. • Ez a füzet a „tulajdonos” gyerek készségfejlettségét jellemző diagnosztikus térkép. • A méréseket évente, esetleg félévente célszerű elvégezni. • A gyerekek Fejlődési mutató füzetében nyolc egymás utáni mérés eredményének bejegyzésére van hely.

11. A méréseket és az ezekre alapozódó fejlesztést mindaddig érdemes végezni, amíg a készségek optimális elsajátítása nem történik meg, amit a tesztek kérdéseinek helyes megválaszolása jelez. • A fejlesztés szempontjából hasznos lehet, ha a szülő is betekint a füzetbe, nyomon követi, ideális esetben segíti a gyerek fejlődését.

12. Ki veheti fel? • Nem szükséges külön szakképzettség: elegendő tesztek használatának kellő ismerete. • Javasolt a 30 órás képzés elvégzése. • A mérés előtt alaposan tanulmányozni kell a tesztlapokat, különösen azoknak, akik nem vettek részt megfelelő továbbképzésben.

13. Mennyi időre van szükség? • kb. háromszor negyedórát vesz igénybe. • Egy-egy mérési alkalom keretében két készség diagnosztikus mérésének vizsgálata javasolt, amely körülbelül 15 percet tesz ki. • Középső csoportos óvodások esetében javasolható, hogy minden tesztet külön-külön vegyenek fel, ez alkalmanként csak négy-hat percet jelent.

14. Milyen életkorban ajánlatos elkezdeni? • A hét teszttel legkorábban a kiscsoport végén, a középső csoport elején lehet mérni, amikor még általában viszonylag alacsony eredmények várhatók.

15. Felmért területek: • koordináció • hallás • szókincs • számolási készség • következtetés • összefüggés- megértés • szocialitás

16. 1 teszt=3 teszt • Teljes teszt • Rövidített teszt (a teljes tesztben piros színnel megjelölt feladatok) • Rövid DIFER (kék színű lapon)

17. Jelölések • Ha működik, akkor a Fejlődési mutató megfelelő kis négyszögébe pipát írunk be. • Ha azt állapítjuk meg, hogy még nem működik, akkor kérdőjelet. • Kivételt képez ez alól a szocialitás, amit a rangskála megfelelő számaival értékelünk 1-től 5-ig.

18. 1. lépés

19. A teljes teszt • Ez a csomag a kiemelt hét tesztből áll. • Összesen 254 összetevő vizsgálatát lehet elvégezni vele.

20. Az írásmozgás-koordináció mérése

22. A vizsgálat lebonyolítása • Elkülönített helyen elhelyezünk egy asztalt, amely alkalmas arra, hogy négy vagy kevesebb gyerek körbe ülje. • Az instrukció lényege, hogy mindenkinek van egy saját lapja, amit jól meg kell nézni. Az első sorban vannak rajzok, a másodikban nincsenek. (Mutatjuk, magyarázzuk) ,,A második üres sorba rajzoljátok majd ugyanazt, ami az első sorban van.

24. Írásmozgás-koordináció • kicsiny vonalak, vonalkombinációk pontos észlelése, 8 különböző vonalrajz lemásolása • szem-kéz koordináció: ezek reprodukciója • Az írásmozgás-koordináció megfelelő fejlettsége az eredményes írástanítás alapvető feltétele.

25. Az értékelő eszköz és használata 4 csoportba osztja: • a) függőleges egyenes • b) kör és fordított csésze • c) háromelemű rajzok (3 db) • d) 2 db hurkos vonalrajz

26. Értékelés: 3 szempont szerint = összesen 24 pont (=100%pont) • tartalom: egyértelműen felismerhető és minden eleme megvan-ha a tartalom nem jó, elhelyezést és méretet már nem is kell vizsgálni. • Elhelyezés: akkor jó a rajz, ha az eltérések egy teljes vonalköznyinél kisebbek, és 45 foknál kevésbé ferdék.-ha nem jó, akkor méretet már nem kell vizsgálni. • Méret: egyetlen elem sem rövidebb vagy hosszabb a mintánál 1mm-vel (alsó és felső vonal 1mm vastag = ezt lehet viszonyításként használni)

27. Tapasztalati összefüggés-kezelés

29. Tapasztalati összefüggés megértés 8 vizsgálati elem • A *** feletti rész a pedagógusnak szól • Mivel nem biztos, hogy mindenki ugyanazzal a tudással rendelkezik, az elején tanítani kell. • Akár kétszer is fel lehet olvasni a mondatokat. Amennyiben a gyermek kérdez, válaszolhatunk, segítve a mondat tartalmának megértését.

30. Értékelés • Egyéni vizsgálat során történik • 8x4 = 32 pont = 100%pont

31. Az országos átlag fejlődése • Meglepő: a fejlődés kétharmada 4 éves kor végéig -középső csoport végén -64% megvalósul • Segítség módja: mesék, történetek feldolgozása – beszélgetés az összefüggésekről

32. Beszédhanghallás

33. Megkülönböztetünk • Képzés helye • Zöngésség • Időtartam • Hangkihallás • Rövid és hosszú változat

34. Beszédhanghallás • Spontán fejlődő készség. • Fejlődés nagy része óvodáskorban, lassabban fejlődőknél iskola első két évében. • Iskolába lépéskor gyerekek 40%-nak fejletlen ez a készsége. • Beszédhibákat, olvasási, helyesírási problémákat okozhatnak.

36. Értékelése • egyéni adatfelvétel • Rövid és hosszú változat a van (mindkettőben 3 szubteszt) • ha a rövid változat 15 eleméből 2-nél több hiba van,tovább a hosszabb változatra. • maximális pont 60 (=100%pont)

37. Az országos átlag fejlődése • nagycsoport végén: 89% • ugyanakkor iskolába kerüléskor a gyerekek közel felének bizonytalan a beszédhang hallása (vagyis optimális szint alatt vannak) • Logopédiai játékokat (hangzódifferenciálás) lehet gyakorolni az óvodában. • Nagyon jó a szakmai segédanyag.

38. Tapasztalati következtetés

39. Nagyban függ a gyermek környezetétől, elsősorban szülők nyelvhasználatától , iskolázottságától. • Ha nem elég fejlett: akadályozhatja a hallott és olvasott szövegek megértését, így végső soron a tanulást.

40. Tapasztalati következtetés • Két 16-16 feladatos tesztsor • Két premissza alapján egy konklúzió, azaz be kell fejezni a mondatot • Egyéni teszt • Próbafeladattal rátanítás • „Minden gyerek szeret játszani. Panni gyerek, tehát…. • Ha nem tudja megmondjuk és ismét ugyanezt megkérdezzük. • Többszöri ismétlés után sem tudja, mit kell tennie, ilyenkor is elkezdjük a vizsgálatot.

42. Értékelés • Részletes diagnosztikus elemzésre (egy gyerek esetén) mindkét feladatlapot meg kell oldatni, és a feladattípusok alapján megnézni, mi szorul fejlesztésre. • Későbbi tesztek során elég azokat a feladatokat megcsináltatni, amiket nem tudott. • Összesen 32 pontot lehet elérni=100% • Lehet fél tesztet is elvégezni 1-15-ig, ekkor a szorzó 2.

43. Az országos átlag fejlődése • Középső csoport végén a gyerekek 80%-a, nagycsoport végén 67% szorulna fejlesztésre (befejező és optimum alatt lévők). • Fejlesztésre a felolvasás, mese, szövegfeldolgozás és az azzal összefüggő beszélgetés alkalmas.

44. 5. Relációszókincs

45. Minden nyelv alapját néhány száz relációszó, a relációszókincs képezi. • Ezek a szavak dolgok, tulajdonságok, folyamatok, stb. közötti viszonyokat fejeznek ki. • Nyelvünkben ilyen szerepe van a ragoknak, az igekötőknek is. • A relációszókincs ismerete nélkül a nyelv használhatatlan. • A kialakulatlan, fejletlen relációszókincs esetén a gyermek leküzdhetetlen hátránnyal indulnak, mert nem vagy nehezen érti azt, amit a pedagógus és társaik beszélnek.

46. Relációszókincs 4 tesztváltozat van • Az iskolába lépők 20%-ának hiányos • Késői beszédindulás, hátrányos nyelvi környezet.

48. Területei • 8 térbeli viszony (alatt, előtt stb.) • 4 mennyiség (páros, negyed stb.) • 4 igekötős (rálép, átlép stb.) • 4 időbeli (délután, idős, tavasz stb.) • 4 hasonlósági (legrövidebb, ugyanolyan magas stb.) • Egyéni adatfelvétel, minden gyerekkel másik lap

49. Értékelés • Van, ahol több jó megoldás is van! • Maximálisan 24 pont = 100 % pont

50. Az országos átlag fejlődése • A mennyiségre és az időre vonatkozó szavak fejlődnek lassabban. • Az iskolába lépő gyerekek közel felének hiányos a reláció szókincse (befejező alatt). • Azok a gyerekek, akiknek mesét olvastak minden nap, tudás és magatartás tekintetében is másfél évvel érettebbek voltak a többi gyereknél. • Ezért a fejlesztés eszközének a mesét és az arról való beszélgetést tartják. Napi kétszeri mesemondás és annak megbeszélése.