A család a szociológiában

1. A család a szociológiában Dinamikus változásban legfontosabb intézményünk

2. A társadalmi intézmények az egészben Társadalmi intézmények: normák és értékek egymással összefüggő tevékenységre vonatkozó rendszere, amelyek a társadalmi életet szervezik és a társadalomban valamilyen funkciót ellátnak. Társadalmi intézmények: • Acsalád • Azoktatási rendszer • Agazdasági rendszer (vállalatok, cégek) • Kormányzat • Politikai intézmények

3. Mindannyian sztárok vagyunk?szerepek a társadalomban Társadalmi normák szerepek, amiket a különböző státusú személyeknek el kell játszaniuk Státusok: • Anya • Gyerek • Diák • Tanár stb. Legfontosabb társadalmi intézmény: a család, a családszociológia a szociológia egyik legfejlettebb ága

4. Alapfogalmak a családszociológiában Az elsődleges csoport: • a kiscsoportnál szűkebb fogalom, • a csoporttagok teljes személyiségükkel vesznek részt benne • sokoldalúság jellemzi (pl. szabadidő) • érzelmileg színezettek

5. Mit ad az elsődleges csoport? Az egyes csoporttagok: • érzelmi biztonságot • segítséget • elfogadást • személyiségük fejlődését, gazdagodását Mi történik az elsődleges csoportban? • itt megy végbe a gyermekek szocializációja • a felnőtt lelki egészségének megóvása, a felnőtt élettel járó feszültségek feloldása, pszichés regenerálódás

6. Család, családmag és háztartás Szociológiai család: - olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, vérségi, illetve örökbefogadási kapcsolat köt össze. Statisztikai család: • Szülők (vagy egyedülálló szülő) és a velük egy háztartásban élő nem házas gyerekek, tehát: - házaspár - házaspár gyerekkel - egy szülő gyerekkel Ez a családmag, vagy nukleáris család. Néprajzi család: nagyon tág családfogalom, nemcsak az együtt élők, de a különlakó, külön háztartást vezető, külön gazdálkodó, de egymással szoros kapcsolatban élőket, valamint a családjukkal együtt élő nagyszülőket is

7. Mi a háztartás? • Együtt lakó • Megélhetési költségeket megosztó • Együtt étkező • Tartós javakat közösen használó emberek csoportja, akik általában, de nem szükségképpen rokonok. Peter Laslett (1972) angol társadalom történész szerint: • Nukleáris családi háztartások: egyetlen nukleáris család tagjai • Kiterjesztett családi háztartások: más, a családmaghoz nem tartozó rokonok • Több családmagból álló háztartások: szülők és házas gyermekük (nagycsalád) • Olyan háztartás, amiben senki nem tartozik ugyanazon családmaghoz • Egyszemélyes háztartás

8. Holtomiglan, holtodiglan…avagy házasságtípusok… Jogi értelemben: egy férfi és egy nő a jogszabályoknak megfelelően házastársi kapcsolatot létesít Szociológiai értelemben: házasságnak lehet mondani a jogi aktus nélküli tartós családi együttélést: ez az élettársi kapcsolat Házasságtípusok: • Monogám házasság: egy férfi és egy nő házas együttélése • Poligám házasság: egy férfinak vagy nőnek több házastársa van - poligínia: több feleség, poliandria: több férj • Csoportházasság: több férfi és több nő él együtt házas kapcsolatban Jogi vita: azonos nemű felnőttek házasságszerű együttéléséről - de szociológiailag: ellátja a család funkcióit, tehát beletartoznak ezek az együttélések is.

9. és házassági tilalmak A házassági tilalmak társadalmanként és korszakonként különbözőek: • vérrokonok házassága (incestus, kivétel: fáraók) • első unokatestvér • másod unokatestvér vagy még szélesebb kör

10. házasságok és válás…. • Endogámia: csoporton (törzs, klán, falu) belüli házasságkötés • Exogámia: csoporton kívüli házasságkötés • Homogámia:egy adott társadalmi osztályon, rétegen, felekezeten belüli házasságkötés • Heterogámia: a vőlegény és menyasszony más-más osztály, réteg, felekezet tagja Válás: statisztikai értelemben - jogi aktussal, szociológiailag: tényleges különélés, különválás

11. Az élet bonyolult, avagy a valóság megragadása…. Statisztikai családi állapot: 1. nőtlen, illetve hajadon 2. házas 3. elvált 4. Özvegy Szociológiai családi állapotok: 1. nőtlen, hajadon 1.1. egyedül él 1.2. élettárssal él

12. szociológiai családi állapotok folyt… 2. Házas 2.1. együtt él házastársával 2.2. külön él házastársától,egyedül él 2.3. külön él házastársától, élettárssal él 3. Elvált 31. Egyedül él 3.2. élettárssal él 4. Özvegy 4.1. egyedül él 4.2. élettárssal él

13. A család funkciói 5 fontos funkció: • Termelési funkció • Fogyasztási funkció • Reprodukció funkció • Gyermekek szocializációja • Felnőttek pszichés védelem Giddens (1992): A modern társadalomban eluralkodnak az instrumentális, vagyis csak meghatározott célt szolgáló kapcsolatok, ugyanakkor az embernek változatlanul szüksége van intimitásra, amit csak a párkapcsolatokban és a családban találhat meg

14. Viták a családról • A 60-as években az ún. „szexuális forradalom” jelentőségéről • A családot kritizálók: a család a nők elnyomásának és a gyermekek személyiségfejlődésének eltorzító terepe • Neotradicionalisták: művi abortusz ellen, a családért • Szakmai tábor: családgondozók és pszichológusok, kell a család és kell az ő segítségük is

15. A családon belüli kapcsolatok történetileg és kultúránként is eltérnek • A gyermek a XVIII. századra kezd értékké válni • Kialakul a gyermekkor fogalma (előtte kis felnőttek voltak) • A modern korban a gyermek „királlyá vált”: kevesebb gyerek, költségesebb feltételek között • Ismét felfedezzük a szülőkkel való kapcsolatot!

16. Nemzetközi tendenciák 1. Északnyugat-Európában kitolódik az első házasságkötés átlagos életkora 25 év, Kelet-Európában 20 év 2. Megnőtt a házasságon kívül élők aránya 3. Megnőtt a házasságon kívüli születések aránya (Svédország, Dánia, az összes születések 40%-a fölé emelkedett) 4. Emelkedett a válási arányszám (Skandinávia és az USA, minden harmadik házasság válással végződik) 5. Megnőtt az egyszülős háztartások aránya, főleg anya+gyerek 6. Terjed a „single” jelenség, az egyszemélyes háztartások aránya 7. Csökken a családok átlagos gyerekszáma

17. Okok? Többféle elmélet: • Csak ciklikus jelenség vagy visszafordíthatatlan folyamat? • Alapvető ok: a nők munkába állása és kereseti lehetőségeik javulása • A modern társadalomra jellemző értékváltozás: individualizáció • A közösség típusú kapcsolatok helyébe a társadalmi típusú kapcsolatok léptek • Egyéni és családi életpályák szabványtalanítása, a családi életformák pluralizálódása - ez a posztmodern család jellemzője

18. Hagyományos családi életszakaszok • Gyermekkor • Fiatalkor • Munkavállalás, családalapítás • Gyermekes családban szülő • Gyermekek elköltözése után idősebb házaspár • Özvegység Magyarországon is jelentkeznek a nyugat-európai tendenciák Pl.: 1990-ben 66 405 házasság, 2004-ben 43 791, a házasodók átlagos életkora: 1990-ben nők: 21.8 év, 2004-ben 26.5 év, férfiak: 1990-ben 24.7, 2004-ben 29 volt) A válások száma 1990-ben: 24 888, nőtt a válási hajlandóság

19. Újfajta családok,szinglik és mozaikok……. Utasi Ágnes 2004. szingli kutatások és publikációk Új ifjúság (Napvilág kiadó, 2007. Somlai Péter-Bognár Virág) Fischer Eszter: Modern mostohák - a páromnak gyereke van (Saxum kiadó,2005.)