KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy

1. KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI ÁGAZAT A diasort hatályosította: dr. Mihajlov Dobromir (Külpolitikai ágazat) és dr. Kladek András (Biztonság és védelempolitika) 2013.

2. I. rész Külpolitikai ágazat

3. 1. A magyar kül- és biztonságpolitika alapjai, céljai, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája és Magyarország

4. Célkitűzések: • A vizsgázó ismerje meg Magyarország külpolitikájának alapjait, • érdekérvényesítő eszközeit, • célkitűzéseit, • prioritásait, • jogszabályalapjait, • mozgásterének dimenzióit, • eszköztárát, és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hátteret, aktuális kihívásait, valamint • az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alapjait, illetőleg • az EU és Magyarország kül- és biztonságpolitikájának kapcsolatát.

5. A magyar kül- és biztonságpolitika alapjai • A magyar külpolitika alapjait különösen az alábbi dokumentumok tartalmazzák: • 1012/2008. (III. 4.) Korm. határozat Magyarország külkapcsolati stratégiájáról (Stratégai Határozat); • „Magyar külpolitika az uniós elnökség után” c. stratégiai dokumentum (2011. december 19.) (Stratégiai Dokumentum); • 1035/2012. (I. 21.) Korm. határozat a Nemzeti Biztonsági Stratégiáról, ld. a 42-43. pontját ; • 656/2012. (XII. 20.) Korm. határozat a Nemzeti Katonai Stratégiáról, ld. a 9. pontját ; • 1059/2009. (IV. 24) Korm. határozat

6. Magyarország külkapcsolati stratégiája • Milyen alapvető értékeket vall a Stratégiai Határozat és a Stratégiai Dokumentum? • Melyek a nemzetközi környezetet formáló legfontosabb tényezők? • Magyarország helye, szerepe, mozgástere • szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatok, • nemzetközi szervezetekben való tagságunk (EU, NATO) • Melyek a magyar külkapcsolati stratégia fő irányai és a Stratégiai Dokumentum prioritásai? • Milyen területeken szükséges Magyarország aktív cselekvése?

7. Az EU közös kül- és biztonság-politikájának kialakulása • 1987. Európai Politikai Együttműködés (Egységes Európai Okmány) • 1993. az Európai Unió és a Közös kül- és biztonságpolitika megteremtése (Maastrichti Szerződés) • 1999. az Amszterdami Szerződés eszközrendszere • közös stratégiák • közös álláspont • közös akciók • nemzetközi szerződések • nyilatkozatok • démarche

8. A Lisszaboni Szerződés és a közös kül- és biztonságpolitika • A közös kül- és biztonságpolitika viszonya az Unió egyéb tevékenységeihez • Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő • Az Unió fellépésének eszközei • általános iránymutatások • határozatok • tagállamok közötti rendszeres együttműködés • Döntéshozatal a közös kül- és biztonságpolitika területén • Az Európai Bíróság hatáskörei • Az EU és az ENSZ Biztonsági Tanácsának kapcsolata

9. Magyarország és az EU kül- és biztonságpolitikája Mennyiben jelent változást Magyarország számára az EU-ba és a NATO-ba történt belépésünk? • Az Európai Unió Magyarország külkapcsolatainak elsődleges terepe • Az EU külkapcsolatainak kettős rendszere • Hatékony érdekérvényesítés eszközei: • határozott álláspont • kompromisszumkészség

10. Néhány fontos fogalom Démarche Kül- és biztonságpolitikai főképviselő Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) Az uniós Európai Külügyi Szolgálat vezetője

11. Ismeretellenőrző kérdések Melyek a Stratégiai Határozat és Dokumentum által vallott alapvető értékek? Miként elemzi Magyarország helyét, szerepét és mozgásterét a két dokumentum? Mely területeken irányoz elő cselekvést Magyarország számára a két dokumentum? Hogyan történik a döntéshozatal a Lisszaboni Szerződés értelmében a közös kül- és biztonságpolitika területén? Hogyan határozza meg az EU NATO-hoz és ENSZ Biztonsági Tanácshoz fűződő viszonyát a Lisszaboni Szerződés?

12. 2. A nemzetközi kapcsolatok alapfogalmai

13. Célkitűzések: • A jelölt adjon számot a nemzetközi jog alapfogalmairól. • A köztisztviselő ismerje meg a nemzetközi szervezet intézményét és működését, továbbá legyen képes bemutatni az e szervezetekben való magyar részvételt. • A vizsgázó ismerje a nemzetközi jog alapelveit és ezek megjelenését a magyar Alaptörvényben, a nemzetközi szerződések fajtáit, a megkötésükkel kapcsolatos eljárást, és a hatályosulásuk szabályait.

14. Külpolitika, diplomácia, nemzetközi jog • Külpolitika (fogalma, elemei) • Nemzeti érdekek meghatározása • Külpolitikai orientációk, célok meghatározása • Külpolitikai cselekedetek • Diplomácia fogalma (tevékenység, szervezet) • A nemzetközi jog és a külpolitika kölcsönhatása

15. A nemzetközi jog fogalma, tárgya, forrásai • A nemzetközi jog fogalma • Mivel foglalkozik a nemzetközi jog? (a nemzetközi jog tárgya) • Melyek a nemzetközi jog forrásai? • Jogforrások a Nemzetközi Bíróság Statútuma szerint • Statútumon kívüli jogforrások • Jogforrási hierarchia a nemzetközi jogban

16. A szokásjog jellemzői • Kialakulásának feltételei • Materiális feltétel • Pszichológiai feltétel (opinioiuris) • Helye a jogforrási hierarchiában • A kodifikáció jelentősége

17. A nemzetközi jog alapelvei (Ius cogensek) A iuscogensfogalma és helye a jogforrási hierarchiában Mely dokumentumokból vezethetőek le a nemzetközi jog alapelvei? Melyek a nemzetközi jog iuscogensei? Van-e a iuscogensekközött hierarchia? Mely iuscogensek(és hol) találhatóak meg a magyar Alaptörvényben?

18. A nemzetközi jog alanyai • Államok • Melyek az államiság feltételei? (1933. Montevideói egyezmény) • (Kormányközi) nemzetközi szervezetek – IGO • Magánszemélyek • Mennyiben tekinthető a magánszemély a nemzetközi jog alanyának? • A jogalanyiság tartalma alanyonként

19. Az állam és a kormány elismerése • Az államelismerés fogalma és jelentősége • Konstitutív vagy deklaratív aktus? (A Badinter-bizottság gyakorlata) • De iure / de facto / ad hoc elismerés • Egyéni / kollektív elismerés • Kifejezett / hallgatólagos elismerés • A kormányelismerés fogalma és jelentősége • Mi a különbség a de iureés a de facto kormány között?

20. A (kormányközi) nemzetközi szervezetek • A nemzetközi szervezetek általános jellemzői • A nemzetközi szervezetek tagsága • Hogyan osztályozhatóak a nemzetközi szervezetek tagságuk alapján? • Melyek a tagsági „fokozatok”? • Két sajátos fogalom: • székhelyegyezmény • nemzetközi szervezet melletti állandó képviselet • Hogyan hozzák döntéseiket a nemzetközi szervezetek? • A kormányközi nemzetközi konferenciák jelentősége

21. A nemzetközi szerződések joga • Nemzetközi szerződés fogalma és elhelyezkedése a nemzetközi jogforrási hierarchiában • Melyek a nemzetközi szerződések tipikus elnevezései? • Szerződés, egyezmény, megállapodás, alapokmány, jegyzőkönyv, kompromisszum, stb. • Nemzetközi szerződések osztályozása • A részes felek száma szerint • Utólagos csatlakozhatóság szerint • Tárgya szerint

22. Nemzetközi szerződések megkötése a magyar jogban • Nemzetközi szerződés előkészítése • Az első szövegtervezet elfogadásáig • A hatáskörrel rendelkező miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésbendönt. • Nemzetközi szerződés létrehozása – mettől meddig tart? • Nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítása • Felhatalmazás a kötelező hatály elismerésére • Felhatalmazást követő eljárás • Nemzetközi szerződés beiktatása (nyilvántartásba vétele), illetve nyilvántartása

23. A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály • Mikor ad felhatalmazást a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés? (Ld. még a 22/2012. (V. 11.) AB határozatot) • Melyek a kihirdető jogszabály kötelező tartalmi elemei? • Melyek a kihirdető jogszabály eshetőleges tartalmi elemei? • Mit jelent a fenntartás intézménye és mi a joghatása? • Mit jelent az ideiglenes alkalmazás intézménye és mi a funkciója? • Mi a teendő, ha még nem ismert a szerződés hatályba lépésének időpontja?

24. A nemzetközi szerződés hatálya • Nemzetközi szerződések területi hatálya • Nemzetközi szerződések személyi hatálya • Mikor vonatkozhat egy nemzetközi szerződés harmadik államra? • Nemzetközi szerződések időbeli hatálya • Milyen feltételek támaszthatóak a szerződés hatályba lépéséhez? • Meddig tarthat egy szerződés hatálya? • Hogyan függ össze a szerződés hatályba lépésével az ideiglenes alkalmazás?

25. Nemzetközi szerződések érvénytelensége és megszűnése • Nemzetközi szerződések érvénytelensége • Érvénytelenség fogalma és joghatása • Semmisségi okok • Megtámadhatósági okok • Nemzetközi szerződések megszűnése • Megszűnés fogalma és joghatása • Megszűnés a felek közös akaratából • Megszűnés a nemzetközi jog általános szabályai alapján • Mit jelent a nemzetközi szerződés felfüggesztése?

26. Az uniós jog helye a magyar jogrendszerben • Milyen főbb megállapítások vonhatók le az Alaptörvény Alapvetés fejezet E. cikk (2) bekezdéséből? • Milyen megállapításokat tett az Alkotmánybíróság az uniós joggal összefüggésben? • 1053/E/2005. AB határozat • 72/2006. (XII. 15.) AB határozat • 143/2010. (VII. 14.) AB határozat • 22/2012. (V. 11.) AB határozat

27. Néhány fontos fogalom Iuscogens Szokásjog Állam (Kormányközi) nemzetközi szervezet Székhelyegyezmény Nemzetközi szerződés Fenntartás

28. Ismeretellenőrző kérdések Melyek a nemzetközi jog forrásai? Helyezze őket jogforrási hierarchia szerinti sorrendbe! Melyek a nemzetközi jog alapelvei? Kik/mik tekinthetőek a nemzetközi jog alanyainak? Mi jellemzi az egyes jogalanyok jogalanyiságát? Melyek a nemzetközi szerződések létrehozásának fázisai a 2005. évi L. törvény szerint? Hol helyezkedik el az uniós jog a magyar jogrendszerben?

29. 3. A nemzetközi kapcsolatok alakításában résztvevő állami szervek feladatai Magyarországon

30. Célkitűzések A vizsgázó ismerje meg: • a nemzetközi kapcsolatok alakításában részt vevő – az Alaptörvényben és más törvényekben meghatározott – állami szervek feladat- és jogköreit, eszközrendszerüket, továbbá • a nemzetközi és a belső jog viszonyát. • Ismerje meg az Alkotmánybíróság hatáskörét a nemzetközi szerződéseknek az Alaptörvénnyel való összhangja előzetes és utólagos vizsgálata, illetve • jogszabálynak nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata terén.

31. Külügyi hatalom és külügyi igazgatás • A külügyi hatalom fogalma • a külügyi hatalom mint hatáskörök összessége • a külügyi hatalom egységessége • a külügyi hatalom által felölelt jogkörök • A külügyi tevékenység mint igazgatási tevékenység • Jellemzői • Specifikumai

32. Az Országgyűlés külügyi feladat- és hatáskörei • Jogalkotási feladatkör • Nemzetközi szerződést kihirdető törvény elfogadásának sajátosságai • A Kormány külpolitikai tevékenységének ellenőrzése (interpellációs jog, beszámoltatási jog) • Az Országgyűlés elnökének szerepköre • Az Országgyűlés Külügyi bizottsága • Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága • Az Országgyűlés Külügyi Hivatala • A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

33. A köztársasági elnök külügyi feladat- és hatáskörei • Képviseli Magyarországot • Elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát • Aktív és passzív követküldési jogot gyakorol • Magyar nagykövetek és követek megbízása • Más államok nagykövetei és követei megbízólevelének átvétele • Állampolgársági ügyek

34. A Kormány, a miniszterelnök és a miniszterek külügyi feladatai A külpolitikai tevékenységet elsősorban a kormányfő és a külügyminiszter látja el A Kormány feladatai A Kormányfő feladatai A Miniszterelnök általános helyettesének feladatai A Miniszterelnökségen működő külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár feladatai A közigazgatási és igazságügyi miniszter feladatai kormányzati koordinációs felelőssége körében, illetve szakpolitikai miniszteri hatáskörében Más miniszterek feladatai

35. A külügyminiszter feladat- és hatáskörei Felelős különösen (példálózó felsorolás): • az egységes kormányzati külpolitika koordinálásáért ; • a kül- és biztonságpolitikáért; • Magyarország külkapcsolatokban és nemzetközi szervezetekben való képviseletéért; • a konzuli szolgálat irányításáért; • a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárás koordinációjáért, • a diplomáciai és állami protokollért; • egyes nemzetközi jogi tárgyú jogszabályok előkészítéséért

36. Az Európai Külügyi Szolgálat • Mióta létezik az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztsége és mik a feladatai? • Hogyan épül fel az Európai Külügyi Szolgálat? • központi igazgatási szerv • képviseletet ellátó küldöttségek és irodák

37. A nemzetközi jog és a belső jog viszonya • Monizmus és dualizmus jellemzői • Inkorporáció és transzformáció fogalma • „Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.” (Alaptörvény Alapvetés fejezet Q. cikk (2) és (3) bekezdés) • Mi jellemzi a magyar jogrendszerben a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát?

38. Belső jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata • Ki jogosult az eljárás kezdeményezésére? • Ha megállapításra kerül a vizsgált jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközése… • Mikor semmisíti meg az Alkotmánybíróság a jogszabályt? • Mikor hívja fel a jogalkotót az összhang megteremtésére? • Jogalkotói feladattal kapcsolatos mulasztás vizsgálata

39. A nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes és utólagos vizsgálata • Előzetes (ex ante) normakontroll • Kik jogosultak indítványozásra és mikor? (Két lépcsőben, vagylagosan…) • Milyen jogkövetkezményekkel jár, ha az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenességet állapít meg? • Utólagos (ex post) normakontroll • Kik indítványozhatják? • Melyek a vizsgálat szempontjai és jogi következményei?

40. Az EU döntéshozatali tevékenységében való magyar részvétel • Az Európai Unió tevékenységében való magyar részvétel fórumai • Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szakértői csoportjai • Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság • A közigazgatási államtitkári értekezlet • A külügyminiszter és az érintett miniszterek • A Kormány

41. Néhány fontos fogalom Külügyi hatalom Külügyi közigazgatás Aktív és passzív követküldés Európai Külügyi Szolgálat Monizmus és dualizmus Inkorporáció és transzformáció Nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata

42. Ismeretellenőrző kérdések Melyek a köztársasági elnök legfontosabb külügyi feladat- és hatáskörei? Milyen feladatai vannak a Kormánynak és a Miniszterelnökségnek a külügyek alakításában? Melyek a külügyminiszter főbb feladatkörei? Mit tud az Európai Külügyi Szolgálatról? Milyen elméletek léteznek a nemzetközi jog és a belső jog viszonyára? Melyik jellemzi ezek közül a magyar jogrendszert? Mit jelent az ex ante és az ex post alkotmánybírósági vizsgálat a nemzetközi szerződések vonatkozásában?

43. 4. A külügyi igazgatás szervei és működése

44. Célkitűzések • A jelölt rendelkezzen megfelelő tudással a Külügyminisztérium szervezetéről és működéséről, a külképviseletek által végzett politikai, külgazdasági, nemzetpolitikai, valamint kulturális diplomáciai tevékenységről, továbbá a különböző élethelyzetekhez kapcsolódó konzuli igazgatási feladatokról, illetve a nemzetközi kapcsolatokban részt vevő szervezetek és személyek kiváltságairól és mentességeiről. • A vizsgázó legyen képes a magyar állampolgárt alanyi jogon megillető konzuli védelem, illetve a diszkrecionális jogkör alapján adható diplomáciai védelem feltételeinek bemutatására, valamint ezek egymástól történő elhatárolására. • A jelölt ismerje a protokoll fogalmát, és szerepét a külügyi kapcsolatok nélkülözhetetlen részének tekinthető külügyi érintkezésekben továbbá ismerje az ehhez kapcsolódó hazai szabályozást a külpolitikai látogatások lebonyolításáról.

45. A Külügyminisztérium szervezete és működése • Jogforrás • A Külügyminisztérium önálló szervezeti egységei • Területi főosztályok • Szakmai főosztályok • Funkcionális főosztályok • Külképviseletek • és …Kabinet, valamint …Titkárság • A minisztérium vezetői és feladataik elhatárolása • Miniszter • Közigazgatási államtitkár • Parlamenti államtitkár • EU-ügyekért felelős államtitkár • Helyettes államtitkárok

46. A külképviseletek • A külképviseletek fajtái • Nagykövetségek • Konzuli képviseletek (főkonzuli, konzuli, alkonzuli rangban, konzuli ügynökségek) • Állandó képviseletek (New Yorkban, Genfben és Bécsben az ENSZ mellett, EBESZ, ET, EU, NATO, UNESCO, OECD, WTO melletti képviseletek) • Nemzetközi jog alapján létesített más képviseletek • A külképviselet és vezetőjének jogállása a KüM SzMSz-e szerint

47. A diplomáciai képviseletek feladatköre • A diplomáciai képviselet • Képviseli… (representatio) • Védelmezi… (protectio) • Tárgyal… (negotiatio) • Tájékozódik… (informatio) • Előmozdítja és fejleszti… • Konzuli tevékenységet elláthat?

48. A diplomáciai képviselet személyzete • A diplomáciai képviselet vezetője • A diplomáciai személyzet • Ki az az első beosztott? • Mi a különbség az állandó és az ideiglenes ügyvivő között? • Igazgatási és műszaki személyzet • Kisegítő személyzet • Helyi alkalmazottak • A szakdiplomaták jogállása és profiljai

49. A konzuli képviseletek jogállása, személyzete, működése és feladatköre • A konzuli kapcsolatok felvétele, illetőleg megszűnése • A konzuli képviselet létesítése • A konzuli képviselet személyzete • A konzuli képviselet vezetője • Konzuli tisztviselő • Konzuli alkalmazottak • Kisegítő személyzet • A magánszemélyzet tagjai • A konzuli képviselet főbb feladatkörei (érdekvédelmi, közjegyzői, közigazgatási hatósági, felülhitelesítési feladatok)

50. A tiszteletbeli konzuli intézmény • Nemzetközi jogi alapja a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. évi bécsi egyezmény • A vonatkozó jogszabályok értelmében • Ki és milyen eljárásban lehet tiszteletbeli konzul? • Melyek a tiszteletbeli konzulok feladatai? • Mi jellemzi a tiszteletbeli konzulok jogállását? • Magyar tiszteletbeli konzulok világkonferenciája