A környezeti kockázatok, természeti és ipari katasztrófák

1. A környezeti kockázatok, természeti és ipari katasztrófák Kerekes Sándor

2. Környezeti kockázatok értékelése Vajon veszélyesebbé válik-e a világ? • Mekkora kockázatokkal kell szembenéznünk? • Hogyan kell viszonyulnunk a kockázatokhoz? • Miért aggódunk egyes kockázatok miatt és mások miatt miért nem? • Kik döntsék el, hogyan kell kezelni a kockázatokat és lehetnek e kétségeink a döntéseiket illetően?

3. Történeti áttekintés Aznalcollar (Spain) 25.4.1998 Fukushima Tepco 2011 Flixborough Amoco –Cadiz Fro. 1978. 3. 16 Sandoz: Basel, Svájc1986 Exxon-Valdez 1989 Kolontár MAL ZRT Torrey –Kanyon UK 1967 Bhopal 1984.dec.3. Seveso Indonézia: az első erdőtüzek Csernobil 1986 2000 1967 ‘72 ‘75 ‘80 ‘83 ‘87 ‘92 ‘97 ‘10 A növekedés határai Seveso direktíva A közös jövőnk Riói Egyezmény Koppenhága World Commission on Environment and Development Túl a határokon Az első olajválság Kiotói Egyezmény 2011 Caúna

4. Az Alpok gleccsereinek visszaszorulása a XX. Században. Kärnten Zillertal Kaunertal (Tirol) 1905 2003 1940 2003 1904 2000 http://www.gletscherarchiv.de

5. A fő CO2-kibocsátók (2005) 2014.11.10.

6. Hurricane Mitch 26 August 1998 TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK Wind speeds of 180 mph http://www.metoffice.com/ Honduras: 7000 dead, 8300 missingNicaragua: 3000 dead, 2200 missingGuatemala: 258 dead, 121 missingEl Salvador: 272 dead, 100 missing

7. Bhopal 3 December 1986 http://www.bhopal.org/ http://www.bhopal.com/ Bhopal (India) 3800 dead, 1200 disabilities

8. Chernobyl (Ukraine) 25 April 1986 Chernobyll, not clear numbers of victims http://www.chernobyl.info/

9. Aznalcollar (Spain) Failure of tailing dam wall 25 April 1998

10. Tripla teher az égbőlA MAL Zrt. közlése szerint az ajkai tározók 149 hektáros területére a katasztrófa előtt három hónap alatt 584 ezer, hat hónap alatt pedig mintegy 1,5 millió köbméter csapadék hullott. Az elmúlt év hasonló időszakaiban 226 ezer, illetve 490 ezer köbméter esőt mértek – azaz idén 2,5, illetve háromszor akkora áldást kapott az égből a tározó. Tény ugyanakkor, hogy október harmadikán és negyedikén az OMSZ nem mért csapadékot a térségben. Ami tudott, kifolyt - a gát belülről 13 perccel a szakadás után (a szemtanú felvétele) Magyarország történetének legsúlyosabb ipari katasztrófája 10 ember életét követelte, és legalább 160 személy sérült meg. S. D. http://www.szinesbulvarlap.hu/news.php?op&hid=38225

11. A zagytározóból kiömlő iszap három települést árasztott el Részletes kasszaMagántulajdonú lakóingatlanok: 2 milliárd 867 millió forintEgyéb anyagi javak: 2-2,5 milliárd forintAgrárium: 1 milliárd 976 millió forint.Belterületek mentesítése és a helyreállítás költsége november 4-ig: 5 milliárd 219 millió forintKülterületek mentesítése és helyreállítása: 10 milliárd 435 millió forintÖsszesen: 22 milliárd 997 forint Fotó: Isza Ferenc Tájkép csata után - az átszakadt gát 2010. október 12-én (Fotó: Hornyák Dániel) Amikor 2000-ben bekövetkezett a nagybányai cianidszennyezés, akkor azt hittük, hogy ez volt az utóbbi idők legnagyobb természeti csapása – magyarázta Tömöri Balázs, a Greenpeace munkatársa. – De az iszapkatasztrófa során 7-10-szer több szennyező anyag került a környezetbe, ami toxikológiai szempontból kevésbé szennyező, mint a cián, de mégis hatalmas pusztítást végzett – magyarázta a szakértő.

12. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget jelölte meg az ajkai iszaptározók építésügyi és építésfelügyeleti hatóságaként a Fővárosi Ítélőtábla - értesült a Népszabadság. A napokban meghozott jogerős végzés értelmében eldőlt az a jogvita, hogy a helyi jegyzőnek vagy a környezetvédelmi hatóságnak kellett volna ellenőriznie az átszakadt 10-es zagytározó támfalainak állapotát.Az iszapkatasztrófa után Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár azt mondta, hogy a tározók esetében nem a felügyelete alá tartozó hatóság, hanem a területileg illetékes települési jegyző látja el az építéshatósági jogkört. A gátszakadás után a regionális zöldhatóság és a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal több építéshatósági eljárás lefolytatására utasította a devecseri jegyzőt, aki azonban hatáskör hiányára hivatkozva ezeket nem hajtotta végre. http://greenprofit.hu/forum/viewtopic.php?f=34&p=28048

13. A Robin des Bois (Robin Hood) nevű francia környezetvédelmi csoport keddi jelentése szerint az október 4-i, magyarországi vörösiszap-katasztrófa hosszú távú károkat okozhat, ezért európai összefogás szükséges a lehetséges hatások figyelésére. A csoport vezetője szerint nem szabad naprendre térni a katasztrófa fölött." http://greenprofit.hu/forum/viewtopic.php?f=34&p=28048

14. A Magyarországon kiömlött vörösiszap által elért terület közvetlenül mintegy 8 500 fős lakosság életét érinti. Csak néhány példát kiemelve nagyságrendileg 70 t arzén, 70 t ólom, 130 t nikkel, 650 t króm, 700 t vanádium, 1 600 t kén, 114 000 t alumínium szabadult el a természetbe. Az arzén, a nikkel, a króm 6 rákkeltő hatásúak. Az alumínium emberi szervezetre tett negatív hatásairól egyre több sejtés igazolódik be. A Robin des Bois nemigen ad hitelt azon magyar egyetemi tanárok és tudósok kijelentéseinek, akik szerint a radioaktivitás kockázata nem fenyeget, ahogy a nehézfémek talajban való mélységi migrációjának kockázata sem. (36. oldal)

15. Az oszlopok az áldozatok számát mutatják millió főben, míg a szaggatott vonal a bejelentett esetek számát mutatja.

16. A gazdasági veszteségek (zöld oszlopok) és a biztosított veszteségek (kék oszlopok) változása 1950-2000 között. Forrás: Zurich Re 2000

17. Az európai országokat sújtó árvizek száma, és következményeik Forrás: EM-DAT The OFDA/CRED International Disaster Database

18. Kockázattal kapcsolatos alapfogalmak: veszély (hazard) = az embert illetve értékeit érő fenyegetettség kockázat (risk) = a bekövetkezéskor okozott kárnak és a veszély bekövetkezése valószínűségének szorzata R(t) = P(t)*D(t) A kockázat a kedvezőtlen hatás bekövetkezésének valószínűsége és súlyosságának mértéke, míg a veszély a kockázat forrása, eredete.

19. A kockázatok főbb típusai 

20. Gazdasági tevékenységhez köthető kockázatok 1. Nukleáris balesetek 2. A veszélyes anyagok előállítása, felhasználása és tárolása • Kőolajipari létesítmények • Veszélyes ipari tevékenység • Veszélyes hulladékok3. Veszélyes anyagok szállítása • (vízi, közúti,vasúti, légi)4. Ipari és más létesítmények tűzkárai

21. TERMÉSZETI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉG 1. Hidrológiai (árvíz, belvíz) 2. Geológiai (földrengés, földcsuszamlás) 3. Meteorológia (viharok, eső, hó, aszály) 4.Tűzesetek szabadban (erdő, tőzeg)

22. HUMÁN ÉS ÖKOLÓGIAI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETŐ HATÁSOK 1. Járványok 2. Tömeg pusztító fegyverek 3. Terrorizmus 4. Migráció 5. Ökológiai katasztrófák

23. Kockázati várakozások

25. A térbeli diszkontálás hatása Forrás: Kindler József in Kerekes-Kindler:Vállalati környezetmenedzsment 1997 Aula 1 Tömegkom-munikációval (rádió és TV is) Egy adott következmény értéke Rádió és TV nélkül 0 10-2 101 104 Távolság km-ben

26. A kockázati dilemmaA kockázatok eloszlása két technológia esetén 1,0 A Az adott sérültszámot meghaladó balesetek előfordulási gyakorisága 0,5 B A sérültek száma balesetenként (log skála)

27. Kérdések • Egyforma-e a két kockázat A és B, ha az egyiknél a kedvezőtlen esemény gyakrabban következik be, de kisebb hatással jár, a másiknál kisebb a bekövetkezés valószínűsége, viszont a bekövetkezés esetén nagyobb az esemény által okozott kár? • Lehet-e kevésbé kívánatos egy kisebb kockázattal járó technológia, mint egy nagyobb kockázattal járó?

28. RISKS

29. A kockázatok műszaki és kulturális ésszerűsége Forrás: Alfonso Plough és Sheldon Krimsky

31. Elfogadható kockázat • nem határozható meg kizárólag természettudományos alapon • ha kevésbé képes a társadalom a kockázatokat csökkenteni, akkor nagyobb kockázatokat tart elviselhetőnek (pl. azbeszt) • Különböző kockázatokra vonatkozóan eltér az elfogadható kockázat szintje (pl. dohányzás, közlekedés, atomerőművi baleset)

32. A vállalati környezeti kockázatok kezelési szintje B üzemi, gyáregységi szintű C Stratégiai nagy A vállalat belső (endogén) környezeti kockázatai D változó A támogató kicsi kicsi nagy A vállalat külső (exogén) környezeti kockázata

33. A bhopali szerencsétlenség I. • 1984. Bhopal, IndiaUnion Carbide rovarirtó üzeme • Egy éjszaka metil-izocianát (CH3–N=C=O) szökött a levegőbe • Az addigi legsúlyosabb ipari katasztrófa volt • Egy éjszaka alatt 2500 ember halt meg és tízezrek lettek tartósan betegek.

34. Kockázatértékelés és kockázatkezelés • A kockázatértékelés a kockázatok természetének és nagyságának műszaki értékelését jelenti. • A kockázatkezelés a veszélyek kontrollálására és a következmények csökkentésére irányul, magában foglalja a lehetséges lépések értékelését és kiválasztását.

35. Tanulságok • A kockázatok értékelése nem végezhető el objektív, műszaki tudományos alapon • Az érintettek bevonásával kell a kockázatokat értékelni (Mindenkinek joga van beleszólni) • A szakemberek gyakran hoznak rossz döntéseket, ha kihagyják az érintetteket a folyamatból (Kis-Balaton, Bős-Nagymaros, Tisza-Tó) • Ne a mérnököt küldjük el a közmeghallgatásra!

36. 140 Cs 55 235 U 92 94 Rb 37 - - - 94 94 94 94 Rb Sr Y Zr pillanat 2 perc 20 perc 37 38 39 40 145 kg 1 év alatt 100 000 Kw atomhamu • 11,8 kg cézium 33év • kg stroncium 25év • 12,5 kg cirkon 65nap • 7 kg jód* 7óra ill. 8nap 100 kg atomhamu