Babits Mihály életműve

1. Babits Mihály életműve A külvilágtól való elszigeteltség állapotától a prófétaszerep felvállalásáig

2. „Babits Mihály nagy ember és nagy költő” - írta Ady 1908-ban a Duk-duk afférhoz című cikkében. • A két költő viszonya némileg Petőfi és Arany kapcsolatára emlékeztet: • Ady forradalmár volt, Babits gyakran nézett vissza a múltba és nem mindig bízott abban, hogy van fejlődés a történelemben.

3. A latin mellett görögül, franciául, németül, angolul és olaszul is beszélt. • Rendkívüli intelligenciája miatt poéta doctusnak (tanult költőnek) is nevezik. • Eleinte bölcselettel akart foglalkozni, filozófiai ismertetéseket közölt folyóiratokban, műfordításokat készített. • Barátságot kötött Zalai Béla filozófussal, Juhász Gyulával és Kosztolányival is. • Első verseit is ekkor írja.

4. 1908-ban a Holnap című versgyűjteményben az ő műveiből is közöltek → • Osváth Ernő, a Nyugat főszerkesztője figyel fel írásaira, és ettől kezdve folyóiratában rendszeresen szerepeltette mint költőt és értekezőt. • E korai szövegek azt mutatják, hogy Babits Kosztolányihoz hasonlóan vidékiesnek, elmaradottnak: • hol nótázónak, hol szónokiasnak érezte a századfordulón divatos költészetet.

5. Fiatalos daccal idegen mintákhoz nyúlt, Baudelaire-hez és a XIX. század közepén alkotó angol költők műveihez fordult ösztönzésért. • Később már felismerte a magyar kultúra mélyét is, kissé külsőségesnek érezte, és ezért némi iróniával szemlélte költői indulását. • Halálfiai (1927) című önéletrajzi ihletésű regényében minősítette ifjúkori dekadenciáját.

6. Babits a nálánál fiatalabb Kosztolányihoz képest mint költő lassabban indult, de már pályafutásának legelején egyértelműen szakított a századvég uralkodó költői divatjával, és érettebb költészetet jelentetett meg.

7. Levelek Irisz koszorújából (1909) című kötete nyíltan szembefordul az arany középszer eszményével. • In Horatium című versében - az arany középszer ellen fordulva - a soha-meg-nem-elégedést ünnepli. • Óda a bűnhöz című verse a mértéktelenséget emeli értékké. • Babits kiüresedettnek, érzelgősnek és retorikusnak érezte az 1900 körüli magyar köznyelvet. • Tárgyiasabb költészetet akart teremteni, és bölcseleti igénnyel lépett fel (Horváth János figyelt fel rá). • Nemcsak lírikusként, de értekező műveiben is filozófiai kérdésekre keresett választ. • Babits rendkívüli tudatossággal szerkesztette meg első könyvét.

8. Húsvét előtt című, 1916 húsvétja előtt írt versében már az igék jutnak meghatározó szerephez, • tipikus expresszionista alkotás. • Egyetlen fokozás, amely kiáltásba torkollik. • A beszélő a malom jelképével idézi fel a pusztítás erőit.

9. (Schöpflin Aladár, a Nyugat értekezője ír erről tanulmányt.) • Dithürambuszt alkalmaz, amelyben a tanító célzat önkívületszerű lelkiállapot kifejezésével társul. • A késleltetés módszerével él, akárcsak Vörösmarty A Guttenberg-albumba vagy Petőfi A XIX. század költői című versében. • Babits már igen hamar szembefordul a háborús uszítással, • ezzel a versével pedig nyíltan, a nagyközönség elé is kiállva utasítja el a háború humánumpusztító erkölcstelenségét.

10. Játszottam a kezével című, 1915-ös költeménye megjelenése után Babits ellen hadjárat indult. • 1916-ban felfüggesztették tanári állásából. • Babits háborúellenessége visszhangot talált a baloldali értelmiség körében. • Fortissimo című, 1917-es háborúellenes verséért elkobozták a Nyugatot, őt magát pedig perbe fogták. • A közös sors tovább mélyítette kapcsolatát Adyval. • 1919 januárjában Babitsot egyetemi tanárnak nevezték ki, • de a Tanácsköztársaság után elbocsátották, és visszavonult a közélettől. • Az ellenforradalom bekövetkeztével Babits a műfordításokban keresett menedéket.

11. A romlás virágai című Baudelaire kötet lefordítására 1923-ban vállalkozott Szabó Lőrinccel és Tóth Árpáddal. • Magyar írókortársai többségéhez hasonlóan őt is mélyen megrázta a trianoni békeszerződés, • de távol állt tőle, a nemzetek közti ellenségeskedés.

12. Petőfi koszorúi című versét 1923-ban, Petőfi 100. születési évfordulójára írja, • amelyet Babits szerint„Csak a Megszokás és a süket Hivatal ünnepel".

13. Babits verse arra figyelmeztet, hogy a múlt öröksége csak a jelenre vonatkoztatva kelthető életre. • Felhívással fordul az új nemzedékhez, • tőlük várja a nemzeti megújulást. • A költeményben a múlt, jelen és a jövő idő szembesítése játssza a formaszervező szerepet.

14. Az 1920-as években nemcsak politikailag, hanem szellemileg is kétségbeejtőnek látja az ország belső helyzetét. • Ebből a kilátástalanság-élményből születik a Sziget és tenger (1925), negyedik verseskötete. • 1927-ben Baumgarten Ferenc esztéta végrendelete alapján irodalmi alapítványt hozott létre. • Babitsot kérte fel arra, hogy ő döntse el, kinek adják oda évenként a díjat. • 1929-től, Osváth Ernő halála után a Nyugat egyik szerkesztője.

15. Az istenek halnak, az ember él (1929) címmel jelenik meg az ötödik verseskötete, • melynek egyik legismertebb darabja: • A gazda bekeríti házát. • Ebben a versben már egészen más költői magatartást fogalmaz meg. • A vers keletkezésének háttere: • Esztergomba költözik feleségével, és visszavonuló magatartást tanúsít. • A klasszicizálódó törekvés felerősödésének oka: • Babits eltávolodott a romantikus elképzelésektől. • Visszatér a szecessziós és az expresszionista korszakához.

16. Vesrenyt az esztendőkkel: • az 1934-es kötet a prófétaság vállalásának kötete. • Híres verse a Csak posta voltál, • melyben az egyéniség szerepére mutat rá. • Körkörös felépítésű mű. • Az 1930-as években Babits nem csak versíróként, hanem értekezőként is arra törekedett, hogy saját feladatkörét kijelölje a magyar kultúrában. • Ebből az indíttatásból keletkezett Az európai irodalom története című összefoglaló irodalomtörténeti munkája (1936). • 700 oldalon annak összefoglalására vállalkozott, amit közös európai hagyománynak vélt. • Rendíthetetlenül hitt az európai kultúra egységében. • Leginkább a klasszikus görög és római kor, a Biblia és a középkor állt közel hozzá.

17. Babits vallásossága két okból erősödött az 1930-as években. • Egyrészt a náci Németország terjeszkedése, • másrészt az erdélyi magyarság sorsa töltötte el egyre inkább aggodalommal, • és csak az Isten és a Gondviselés segítségében bízott. • 1934-ben Babitsot nehéz légzés kezdte gyötörni, és e betegség hatására a halálra való felkészülés gondolata foglalkoztatta. • Délszaki emlék című kötetében szinte minden versében a halállal foglalkozik.

18. 1937 áprilisában kiderül, hogy Babitsnak gégerákja van, súlyos műtéten esik át. • Beszélni nem tud, ún. beszélgetőfüzetekben kommunikál feleségével, melyeket még ma is őriznek.

19. Balázsolás című, a műtét előtt írt 1937-es versében Szent Balázshoz, • a 303-ban vértanúságot szenvedett (lefejezett) püspökhöz könyörög, • aki a hagyomány szerint gyerekek életét mentette meg a halszálka okozta fulladástól. • Az elégikus költemény iróniával és humorral vegyül. • A beszélő arra a kérdésre keres választ, hogyan lehet elviselni a szenvedést. • A végkövetkeztetés a halálnak olyan nyugodt tudomásulvételére ösztönöz, melyre egykor a keresztény mártír adhatott példát.

20. 1938 februárjában súlyos gégeműtéten esett át, • és ettől fogva haláláig betegeskedett. • A műtét utáni lábadozás idején írta a Jónás könyvét. • Még kórházba kerülése előtt hozzáfogott e lírával ötvözött négyrészes elbeszélő művéhez. • Saját léttörténetét, önéletrajzát ismerteti a bibliai história mögött. • Az ótestamentum egyik kis prófétájáról, Jónásról szól, • de Babits írása sokban eltér a Szentírástól.

21. Például: Babits hőse a hajófenéken akar megbújni, azt akarja, hogy őt egy magányos erdőszélen tegyék ki, • míg a Szentírásbeli próféta azt ajánlja a hajósoknak : vessék a tenger mélyére. • Míg a bibliai próféta belátja sorsát, addig Babits hőse lázad. • Először magányba próbál menekülni, majd látomásai után a bűnös világvégét jövendöli. • Először gyáva, aztán kevély. • Mindkétszer vétkezik és bűnhődik. • Az Úr gyarló szolgája küldetését mégis teljesítette, tiltakozott a megáradt gonoszság ellen: • „Mert vétkesek közt cinkos, aki néma, atyjafiáért számot ad a testvér". • A Biblia szerint Ninive megtért Jónás szavára, Babits művében a város lakói csúfot űznek belőle. • Ugyanúgy nem hittek a prófétának, mint Babitsnak a fasizmus veszélyeit hirdető versei esetében. • Ez a mű már nyílt tiltakozás, felszólítás a fasizmus ellen.

22. Jónás könyve • A négyrészes elbeszélő költemény hőse a bibliai próféta, akinek • alakjában a költő szellemi önarcképét alkotja meg. A történet látszólag • hűen követi az Ótestamentum • eseményeit, az első rész végén azonban élesen eltér attól. Míg a Biblia • Jónása maga kéri a matrózokat, hogy vessék a habokba, addig Babits • hőse el akar rejtőzni. Ugyanígy az Ószövetség Ninivéjében hisznek a • prófécia beteljesülésében, a XX. századi történetben azonban kinevetik • Isten küldöttét. • Jónás esendő, de patetikus alak is egyben. Egyszerre vív kilátástalan • harcot az Úr és a bűnös város ellen. Nem élhet annak, amire született, • nem hagyják, hogy a maga értékrendjének megfelelően alakítsa sorsát. • Az Isten és Jónás viszonya ugyan idilli, szinte patriarchális kapcsolat, de • az Úr kegyetlen, kettejük közül ő az aktív, az irányító, a próféta csupán • reagál, de nem futamodhat meg a küldetése elől. A prőfétaság vállalását • felsőbb hatalom, erkölcsi parancs követeli: a személyes érdekek ellenére • is a jót kell szolgálni, hiszen " vétkesek közt cinkos, aki néma". A próféta • kötelessége szólni az embertelenség ellen, még akkor is, ha a küzdelem • komikus és eredménytelen. • A mű befejezése mégis reménykeltő: Ninive nem pusztul el - a bűnös • város is méltó lehet a kegyelemre. • A költemény szerkezetét a próféta önmagával, szerepével való • küzdelme határozza meg. A négy rész sematikus ábrája ennek • megfelelően a következőképpen épül fel:

23. Szerkezete • 1-2. rész 3-4. rész • beteljesülő be nem teljesülő • várakozások várakozások • (Jónás prófétai vállalása) (Ninive pusztulása) • 1., 3. rész 2., 4. rész • a külvilág mozgalmas Jónás perlekedése • eseményei Istennel • - a tengeren példázat-jelleg: - cethal • - Ninivében - tökinda

24. Verselés • A jambikus és magyaros ritmus, a hangnemek váltakozása (ironikus, • patetikus, archaikus, népies) a régi és a modern kor közötti párhuzamot • erősíti. • A kortársak egyértelműen az erősödő fasizmus bírálatát olvasták ki a • Jónás könyvéből, de a tágabb értelmezés szerint a humánum, az erkölcs • védelmének egyetemes érvényű szándéka minden korokon átível. • Hogy maga költő is önarcképének szánta a Jónás könyvét, a Jónás • imája bizonyítja leginkább. Az egyes szám első személyű könyörgésben • "mértékül kívánja még a költő • Istent és a Bibliát, költészetének művészi és erkölcsi tökélyéért, a • hibátlan szavak hadsorának bátor kimondásáért, Isten sugallata • szerint." (Melczer Tibor)

25. A költeményhez utólag függelékként illeszti hozzá a Jónás imáját(1939). • A költő önvizsgálatát tárgyiasította, • Jónás az imában önbírálatot mond magáról. • Rendkívül félénk, kicsinyes, hiú ember volt, • ezzel magyarázható, hogy más világnézetű művészt sosem jutalmazott Baumgarten-díjjal. • Írásmódját tekintve a Jónás könyvében Babits klasszicizáló törekvése valósult meg (újklasszicizmus).

26. 1941. augusztus 4-én éri a halál Budapesten.