A tanárképzés aktuális kérdései Bazsa György, a MAB elnöke mab.hu Debreceni Egyetem TEK

1. A megtekintés F5 gombbal indul! A tanárképzés aktuális kérdései Bazsa György, a MAB elnöke www.mab.hu Debreceni Egyetem TEK 2011. május 27.

2. Köszönöm a felkérést és a címbéli „kíméletet”: A tanárképzés aktuális kérdései – és nem a – Válaszok a tanárképzés aktuális kérdéseire. Ezek a kérdések nem új keletűek, sőt ezek újra és mellettük más újak termelődnek. De csak értelmes kérdésekre remélhetünk értelmes válaszokat! Akkor kérdezzünk ismét! (Ez a jubileumi, 10. előadásom a tanárképzésről.)

3. Bazsa György (2005): A tanárok és nem tanárok képzése az egyes képzési ágakban együtt indul (a hallgatói mobilitás, a halasztott pályaválasztás érdekében) és később válik el. Minimum két kritikus kérdés van: • - az elválási pontelhelyezése (összefüggésben a pedagógikum megjelenési helyével) és • - az alapdiploma szakképzettsége és munkaerőpiaci hasznosíthatósága? • A közoktatás igénye a kétszakos tanár. Kardinális kérdés: hogyan szervezhető meg a kétszakos tanárok komplett szakmai éspedagógiai képzésea két ciklusra osztott rendszerben? • Ez egy gordiuszi csomó:megoldásához vagy (politikusi) kard vagy egy zseniális szegedi gondolat kell.

4. Tanárképzés : modellváltás a Bologna folyamatban „Apu, hogy megy be?” Egyszerű kérdések(re) – világos válaszok kellenek. Bazsa György az FTT elnöke OM, Budapest, 2005. június 15.

5. Hogy jön ki és hogy megy be? • Mi az alapképzés (A) „kijövete”: • a) mesterszint (M) irányába? • b) „Kijövet” a munkaerőpiacra? Tudjuk már?! • Miből jön ki és mibe megy be? • Az alapképzési területek, képzési ágak és szakok rendszere – viszonyuk a közoktatás közismereti, készség és egyéb tárgyaihoz (pl. a több mint száz érettségi tárgyhoz). • M-szakok rendszere, jellege, ráépülésük az alapszakokra? • Hol jön ki és hol megy be? • Ha kijött az A képzésből, hol megy be az Mképzésbe? • Hány jön ki és hány megy be? • Az államilag finanszírozott keretszámok elosztása alapszakokon most már rendeződik, • mesterszakokon a versenyforma és az állami irányítás viszonya még kidolgozásra vár.

6. Hunyady György (2005) • „Az ideális persze kétségkívül az lett volna, hogy lett volna egy átfogó koncepció, amit aztán valamennyi képzési területen végig tudunk vezetni.” • Derényi András (2006): • a jelenlegi KKK-kban a tanulási eredmények, kompeten-ciák leírásai funkciótlanul, „díszként” fityegnek a tartalmi-procedurális szabályozó elemek mögött, több elemzéseredménye szerint szakon, tudományterületen és teljesrendszeren belüli inkoherenciákkal, ellentmondásokkal • d) a tanulási eredmények és kompetencia leírások jelen állapotukban – és az OKM, a MAB és az intézmények jelenlegi figyelem-orientációinak erőterében – képtelenek betölteni kimeneti szabályozó szerepüket.

7. Falus Iván (2007): „Olvasva a különböző dokumentumokat, azt tapasztalom, hogy a tanulási eredmények alapú megközelítés nem-hogy ezeket a változásokat nem éri el, de még a külön-böző jogszabályokban sem érvényesül következetesen, a szaklétesítési és szakindítási dokumentumokbanpedig végképp csak formálisan jelenik meg. A kompetenciákat, mint szükséges díszletet beírják a szakindítás elejére és a tantárgyleírások elejére is, azonban mindennek semmilyen hatása nincs a szakok tervezetének szemléletére. Abban még inkább kételkedem, hogy a szakok oktatására mindennek jelentős hatása lenne.” Ugyan mitől lenne – kérdezem én az előzmények után?

8. Tartalmi kérdések: • a kkk a paradigmaváltás kezdő „letéteményese”; • a hangsúlyt a bemenet felől a folyamat és a kimenetfelé tolja el (11. félév); • a tanári mesterség és a diszciplináris tudás egységét és arányát reprezentálja – (úgy, ahogy) • nagyon hosszú (10–18,19 éves) nevelési/oktatási szakaszra képzünk – tanári mesterségben és szakképzettségben (diszciplináris tudásban) is; • elit gimnáziumban és kisközségi ált. iskolában is alkalmazható kompetenciák kelle(né)nek. • Mindez sok nehézséget és ellentmondást hordoz.

9. Összességében (2009) • A paradigmaváltásra a tanárképzésben szükség van. • Az új, kompetencia alapú képzési szemléletet a teljes képzésben érvényesíteni kell(enne). • A „kétszakos” tanárképzés a kétciklusú képzésben nem kiegyensúlyozott. • A képzés szerkezete a hallgatónál eklektikus lesz, nem kompakt az A+M tanári stúdium: ezért kérte a MAB a zárószigorlatokat. • Az „alig másfélszakos” alapképzési oklevél munka-erőpiaci értéke nem látszik, jóllehet 2/3-uk nem kap állami támogatást a tanári mesterszakra.

10. 2011: A kör négyszögesítése helyett most a „négyszög kikerekítése” a feladat. Társadalom Tanár TANULÓ Tanárképzés Iskola(rendszer)

11. 2011: A kör négyszögesítése helyett most a „négyszög kikerekítése” a feladat. Társadalom Tanuló TANÁR Tanárképzés Iskola(rendszer) Ez így nehézkes, nem gurul a kocsi!

12. A tanuló (most a családdal): • A tanári szakma sok képviselőjével (saját tanáraival) biztosan találkozik, érzékeli személyes (+ vagy –) hatásukat (pl. Rácz tanár úr, Vermes tanár úr, Titkó tanár úr), • látja a tanár munkáját, munkafeltételeit, • információt kap környezetétől, a médiából a szakma társadalmi helyzetéről. • Ezek is hatnak arra, hogy a középiskolai tanuló tanári pályát választ vagy éppen ezek miatt nem azt választ.

13. A tanárképzés: • A lineáris (Bologna-) képzési rendszerben egységes, két ciklusba szervezett mester-szintű tanárképzés van: 1 tanári (mester) szak – 2 szakképzettség (nagyon sokféle). • A közismereti szakképzettségek: jelenleg első vagy második, ill. kizárólag második tanári szakképzettségek vannak. • + Szakmai (műszaki, informatikai, agrár, gazdasági,egészségügyi, gyógypedagógiai) + művészeti tanári + hitéleti tanári képzés. • +Mesterfokozat-ra/talmegszerezhetőtaná-ri szakképzettségek (egyszakos tanárok).

14. Az iskola(rendszer): • Az iskolarendszer szerkezete és belső arányai (általános és középiskola típusok, fenntartók stb.) elsősorban társadalmilag (szociológilag) és a munkaerőpiac számára fontosak. (Akárcsak a 15/16/18? korhatár.) • Nem az iskolának, az életnek tanulunk! (?) • Az egységes közismereti tanárképzés szempontjából a 4+4+4, a 6+6 vagy a 4+8 osztályos rendszer közömbös. • Alap: az 5-12. osztályban szaktanárok oktatják tantárgyaikat.

15. A társadalom – benne az (ön)kormányzat(ok): • Kialakítja és működteti az iskolarendszert. • Meghatározza a pedagógus bérrendszert. • Pedagógus életpályát (modellt) formál (implicit vagy explicit módon). Biztosít is? • Ezek révén megalapozza (+ vagy -) a pálya társadalmi megbecsültségét. Ezzel üzen a tanulónak is: mi legyél, hogy nagy legyél, ha nagy leszel! • A média: ezeket jól vagy kevésbé jól közvetíti, jól vagy kevésbé jól felerősíti.

16. A TANÁR – most a középpontban: • Elsődlegesen a tanárképzés eredménye, amiben ő maga is aktív szereplő – de a tanári pályára jobbára születni kell(ene). • Tevékenysége oda-vissza kölcsönhatásban van a négyszög mind a négy sarkával. • Nagy kérdés, hogy ütköző- vagy kisugárzó pont ott középen. Pozitív hatása legyen, s ne szenvedő alanya rossz feltételeknek! • Támogatás és ellenőrzés, biztonság és felelősség egyensúlya kell. • Készítsük fel ezekre a hatásokra a tanár-képzés folyamatában!

17. A (közismereti) tanárképzés – egymással összefüggő – 13+1aktuális kérdése: • Szerkezet és bemenet: • Egységes legyen a tanárképzés a 10-18 (19) éves korosztály számára? • Csak mesterszinten szerezhető tanári diploma? • Osztott (A+M) vagy osztatlan (M) legyen atanárképzés? Minden szakon? • Egy tanári szak legyen (két) szakképzettséggelvagy kétszakos tanárt képezzünk? Az alapkérdés a háttérben: az iskolában szakmai ismeretek révén nevelünk, vagy a nevelési folyamatban szakmát oktatunk?

18. Legyen-e megkülönböztetve az első és második szakképzettség? A második szakképzettség át-vihető-e a szakirányú továbbképzés rendszerébe? • Koordináljuk-e a közoktatási műveltségterületeket (tantárgyakat), az érettségi tárgyakat és a tanári szakokat? Kell-e, megéri-e egy ilyen széles skála? • Hogyan jelentkezzen tanárnak a középiskolás? (Ma egy alapszakra, de nem tanárira jelentkezik, majd kétszakos tanári diplomát kap.) Milyen több-let vagy újdonság révén kap kedvet alapképzés-ben a tanári pályához? (A mérnök, közgazdász stb. hallgató tud érettségi előtt pályát választani?) • Legyen-e kötelező az emelt szintű érettségi?Milyen tárgy(ak)ból? Legyen-e tanári felvételialkalmassági vizsga? Milyen? Mikor?

19. Tartalom és módszer • A tanárképzés belső arányai: a két szak(képzett-ség) egyenlősége a felkészülésben és a számon-kérésben (tanári zárószigorlat)? A pedagógikumzártsága, a szakmódszertan hídszerepe? • 10. Áttérünk-e a kimenetvezérelt (learning outcomes) hallgatóközpontú (student centered) képzésre (nem csak oktatásra)? Homogenizáljuk-e a szakmai ismereteket, képességeket és kompetenciákat a KKK-kban és a képzésben? • 11. A tanárképző intézet (kvázi kar) vagy bizottság vagy tanár legyen a közismereti tanárképző intézményekben? Kié a tanárjelölt hallgató a mesterképzésben és a gyakorló félév(ek)ben?

20. A 11. félév funkciója, tapasztalatai, a 12. értelmeés lehetősége? Hogyan erősíthető a gyakorlóisko-lák, gyakorlóhelyek, vezetőtanárok, mentortaná-rok és a képző intézmények közös felfogása? • Továbbképzés • 13. Koncentrálható-e a tanártovábbképzés a felső-oktatás hatáskörébe? Ezen belül bővíthető-e adoktori PhD fokozat megszerzésének lehetősége a gyakorló tanárok számára? • +1: Felhasználja-e az oktatáspolitika és a tanárkép-zési gyakorlat a tanárképzés-kutatás eredményeit? • Az aktuális ráadás: hogyan és honnan legyen több (és elég) természettudományos tanár?

21. A válaszok előtt felmérést és elemzést kell végezni, a tapasztalatokat értékelni, ezt követően • a döntéseket ezek figyelembe vételével, • világostársadalmicéléskiérlelt szakmaikon-cepció(stratégia, oktatáspolitika) alapján, • nem egyedileg, hanem komplexen, • a feladatok és feltételek egyensúlyára épülő rendszerben szabad meghozni! • A rendszer nem lehet szögletes, csak kerek, mert akkor gurul simán előre!

22. Tanuló Társadalom Tanár Tanár- képzés Iskola

23. Tanuló Társadalom Tanár Tanár- képzés Iskola Így már gurul!

24. A kitüntetetteknek gratulálok! • Működjenek közre a válaszok megfogalmazásában. • Köszönöm a figyelmet.