A testünk nem felejt

1. A testünk nem felejt Kapcsolataink és életmódunk hatásai génjeink és idegrendszerünk működésére

2. A gének és a környezet Sokkal inkább elmondható, hogy számtalan tényező hat rájuk, amely nagy mértékben befolyásolja a tevékenységüket. A könyv azzal a jelenséggel foglalkozik: hogy amit megtapasztalunk és átélünk emberi kapcsolataink során, az hogyan képes hatni a gének szintjén. Mint ahogy minden tevékenység, amit a fejünkkel végzünk, a lelkünkkel érzünk, és mindaz, ahogy a kapcsolataink alakulnak, az kihatással van testi változásainkra is. Helytelen az a fajta felfogás, hogy a gének mereven rögzített módon működnek és ennek alapján programozzák az életünket!

3. A gének nem élnek önálló életet. Erősen befolyásolják őket az emberekhez fűződő kapcsolataink. Így nagymértékben mi irányítjuk őket, hogy mi történik bennük biológiai szinten- ez mondhatni a felelősség egy újfajta dimenziója!

4. Giacomo Rizolatti úttörő kísérletei: A tanuláshoz, illetve az emberi kapcsolatokhoz is személyes kapcsolatokra van szükség. Amint kevesebb lesz az emberi kapcsolódás úgy lesz eredménytelenebb maga a tanulás is. Az emberek közötti „jó” kapcsolatok nem csupán leképeződnek, hanem el is raktározódnak az agyban. Az interperszonális kapcsolatainktól függ nem csupán a lelki, hanem testi egészségünk is. (Tükörneuronok-megfigyelt cselekvést-személyesen végzik!) Az emberek közötti kapcsolatok jelentősége

5. Női páciens példája • Vasárnap délutáni pánikrohamok! • Kivizsgálások nem hoztak eredményt. • Meséljen a 7végéről...várja, ott a párja, közös programok... • Tünetek megjelenése: vasárnap délután, mikor a hétfői nap felsejlik benne... • Új fiatal főnök, új kollégák, ellenséges közeg, tisztázási kezdeményezését elutasították • Férjének nem beszélt a kialakult helyzetről, mert nem szereti ha panaszkodnak....

6. Helyzetértékelés • Nem drámai a szituáció DE! Mégis a páciens számára fenyegetettségnek volt kitéve, vészreakciókat váltott ki belőle a helyzet. • Vészreakciók pl.:többet kell teljesíteni mint amit tudunk, családi vagy munkahelyi konfliktus alakul ki, ápolás, munkanélküliség, szeretett embertárs halála, erőszak, háború, otthontalanság helyzete • Itt a helyzet: lelki eredetű testi reakciókat váltott ki – először ezek szoros összefüggésben állnak, de hosszabban fennálló időt tekintve önállóvá válhat és eluralkodhat az emberen!

7. Nem csupán a lelkiállapotunk, hanem az agyunk neurobiológiai felépítése is függ a jó emberi kapcsolatainktól. • Amikor egy ember életében felbukkan a szorongás, a tartós szomorúság, a stresszérzések és vagy egyéb érzelmi nehézségek, akkor az arra mutat, hogy az emberi kapcsolataink terén érzelmi igények és szükségletek kerültek veszélybe. • Sokaknak megoldása a bűnbak keresés, mások hibáztatása. Egyéni büszkeségünk meggátolhat minket a továbblépésben.

8. Kapcsolati nehézségek kialakulása • Ki nem élt kívánságok/vágyak • Korábbi tapasztalatok, álláspontok a jelenben, már nem állják meg a helyüket • Szégyenérzet, félelmek • Saját utunkban állunk!

9. 5 jó tanács kapcsolati stressz kezelésére • Melyik kapcsolatban szokott jelentkezni a stressz? Többször előfordul ugyanis, hogy egyik kapcsolatból a másikba visszük át a problémát..pl.:Főnök-pk.gond • Milyen fontos, de egyúttal elérhető célt fogalmazna meg kívánságként a másik fél számára? (kritika, düh, elismerés vagy vágy valamire) Ezt azonban nem felfokozott lelkiállapotban kell közölni! • Feszültségtől mentes időben hozza a másik fél tudomására, hogy nyugodt körülmények között szeretne vele beszélni. Ne szorítson az idő minket! Barátságos mederben menjen a beszélgetés és kezdődjön rövid dicsérettel miért is becsüli őt nagyra. Majd térjünk rá saját óhajunkra. • Beszélje meg gondjait hozzátartozóival és barátaival. A nyugodt, megfontolt baráti véleményekre adjunk inkább, ne a harciasakra. • Tegyen valamit sajt magáért: sport, meditációs technika, tanulmányok

10. A gének világa • A gének szerepe: fehérjék előállításának terveit hordozzák. • A géneket részben az azt tartalmazó sejt környezete, részben pedig a környezeti tényezők szabályoznak. • Géntevékenység szabályozás fontos változó a betegségre hajlamos testi rendszereknél. Pl: immunrendszer, hormonrendszer, szív- és érrendszer. • Az agyban a gének szabályozása pszichés jelzéseknek van alárendelve,ezek a jelek pedig a külvilágból származnak és az 5 érzékszerv közvetíti őket. • Ezek ez érzetek az agy struktúráiba kerülve, eljutnak az agykéregig, majd itt az idegsejthálozatok révén kiértékelésre kerülnek és végül biológiai jelzéssé válnak!

11. A veszélyhelyzeteket az emberek közötti konfliktusokat az agy biológiai jelzéssé alakítja, amelyek aktiválják a géneket az agy riasztó- és stressz rendszereiben (mandulamagban) • Pozitív helyzetek, különösen jó emberi kapcsolatoknál pedig boldogság jelző anyagok termelődnek és az idegi növekedés i tényezőkért felelős géneket aktiválják

12. Epigenetika • A génműködést nem csak az itt és most szabályozza, hanem a szervezetnek arra is van lehetősége, hogy bizonyos géneket kivonjon a forgalomból. „Elnémítsa” A gének hosszú távú elnémítását vagy aktiválását nevezzük epigenetikának.

13. Stresszgének aktiválása • Kirschbaum és Hellhammer kísérlet: 10 perces felkészülés egy 3 tagú bizottság előtti előadásra+mikrofon+kamera • Számolás vissza 1022-től 13-sával, hibánál újrakezdés • Kortizol hormon szint emelkedés -CRH-t kódoló gént bekapcsolja – CRH hormon • Ez belső nyugtalanságot, szorongást idéz elő, megszünteti az étvágyat, vérnyomást emeli, bőrpír • Női páciens esete

14. Ha a fenn említett CRH-t kódoló gén hosszabb ideig bekapcsolva marad, akkor az megbetegíti az embert. A félelem, a veszélyhelyzetek és a velük összefüggő lelki stressz, aktiválják az agyban a stresszgének „családját”. Ezek produktumai pedig testi reakciókat váltanak ki. Kutatások eredményei azt mutatják, hogy a szív és érrendszert, az immunrendszert és a már meglévő testi betegségeket is rossz irányba befolyásolhatják. Illetve a stresszgének termékei tartósan befolyásolhatják az agyi működést is – az idegsejtstruktúrákra káros hatást gyakorolhatnak.

15. A stresszre adott válaszok egyénenként eltérnek. • A psziché és az agy szubjektív értékelésén alapszanak • Az új helyzeteket a nagyagykéreg és a limbikus rendszer végzi (érzelmi intelligencia központja) • A helyzetértékelés a korábbi tapasztalatok függvénye, amelyekre az egyén szert tett • Egyéni élettörténetek eltérő eredményt hoznak Korábbi hasonló élmény aktiválódik a limbikus rendszerhez tartozó amygdalában(=mandulmagban) ez eljut a vészközpontba és testi változásokat indítanak be Egyéni értékelés miatt más és más reakciók indulnak el emberenként Korai stresszélmények a biológiai rendszert fokozott érzékenységgel fogják felruházni Élet korai fázisa meghatározó: biztos kötődések, társas támogatás, emberi kapcsolataink fontos védelmet nyújtanak Könyv!-Anyai megérzés, Oxitocin, Gyerek-környezet

16. Depresszió, mint stresszélmény • A depresszió, egy igen összetett testi-lelki betegség. Nem mindig lehet beszélni depresszióról, attól, hogy valaki rosszul érzi magát lelkileg. • Depressziós érzésekkel, az életerő csökkenésével már szinte mindenki találkozott élete során. • Egy terület teljes népességének vizsgálatakor kiderült, hogy a népességnek több, mint 15 %-a élt már át depressziót az életében (kb. minden 7.ember)

17. Jules Angston (depresszió kutató) vizsgálataiból derült fény arra, hogy a depresszió, a 20. 30. és 50. életév táján a leggyakoribb. • A depresszió ékes példája annak az egészségzavarnak, amelyben az élettapasztalatok nem csupán a lelkiállapotot, hanem a gének aktivitását is képesek megváltoztatni. • Első megjelenése rendszerint az emberi kapcsolatokban bekövetkezett változások indítják meg. Ez az érintettből a félelmet, meg nem felelést, reménytelenség érzéseit váltja ki. Összefüggésben állnak vélt vagy valós elválásokkal ill. veszteség élményekkel.

18. A leírt veszteségélmények testi reakciókat váltanak ki a depressziós betegből és egyben aktiválják stresszgénjeit is. Az első életévek során a kapcsolatokban bekövetkezett fenyegetések vagy veszteségek eredményezik, hogy a depressziós beteg érzékenyebb lesz a kapcsolatait veszélyeztető tényező történésekre. Ezek a korai veszteségélmények, a magány, az oltalom hiánya, az agykéreg, limbikus rendszerének idegsejtjeiben tárolódnak. Először fellépő depressziót mindig súlyosan megterhelő események indítják be. Az első eset viszont kikövezi az utat a további depressziók számára.

19. Az ún. következményes depressziókat viszont már enyhe helyzetek is kiválthatják. Enyhe depresszió kezelése: pszichoterápiával, a súlyosat már a gyógyszeres kezeléssel és pszichoterápiával javasolt kombinálni.

20. Depresszió üzenete: segítségkérés, amit társai felé küld az ember „titkos értelme és célja”: érintettek kénytelenke visszavonulni a hétköznapokból, így lehetőséget kapnak, hogy búcsút vegyenek addigi túlzó követelményeiktől és új irányok felé mozduljanak el! A depresszió stresszbetegség minden elemét tartalmazza, de mégiscsak inkább a stresszre adott válasz. 2 fontos eleme: 1. önértékelés összeomlása, 2. az ember központi magja sérül meg, önmagához való viszonya is megváltozik. Az én érzés megváltozik (élettörténetünk során alakult ki) depresszió során ez is átíródik! De visszafordítható!

21. Depresszió hatásai Megnöveli a szívbetegségek kockázatát. Megváltoztatja az idegeknek a működését, amik az agyból indulnak és a szívet irányítják. Sérülhet az immunrendszer védekező képessége. Itt is igazolódott, hogy az emberi kapcsolatok kihatással vannak a génműködésre, és a stressz és depresszió igen nagy mértékben változtatja meg az immunrendszer jelzőmolekulájának génműködését. Így csökkenti az immunrendszer védekező képességét

22. Gyógyszeres kezelés kritikája Drogok, avagy nyomok az agyban. Nemcsak a bevésődő élmények, hanem bizonyos vegyületek is képesek a központi idegrenszer génjeit aktiválni és tartós nyomokat hagyni. A pszichofarmakonoknak is van értelmük. Vészhelyzetben és súlyos pszichés zavaroknál, segítenek egy darabon elviselhetővé tenni a helyzetet. „Áthidaló megoldás” DE! a fő probléma az adagolásukban rejlik. Az orvostudomány nem veszi figyelembe az emberek eltérő gyógyszertoleranciáját, ez által az emberek közel 40%-a nem a megfelelő mennyiségben viszi be a kívánt gyógyszert. A „vakrepülés” elhagyása végett szükséges lenne gyógyszerérzékenységet is mérni az élet során. Egyéb gond, hogy nem fejtenek ki olyan célzott hatást, mint az egyéni terápiák. Nem javítják az egyéni képességek fejlődését. Az emberi kapcsolatok javítását sem célozzák, csupán a tüneteket fedik el.

23. Munkahelyi problémák testi nyomai, kiégési szindróma Munkahelyi emberi kapcsolatok szintén nyomot hagynak mindennapjainkban, mégsem kap elég figyelmet a testi és lelki munkahelyi egészség. Napjainkban már a betegségek első számú okaivá lépnek elő, a korábbi környezeti tényezők jelentéktelenebbé váltak. Tünetei: Kimerültség, alvászavarok,fejfájás, szédülés, szorongás, depresszív hangulat – szervi okok nélkül

24. Testi tünetek pszichoszomatikus tünetekkel együtt jelenik meg Vizsgálatok alapján megváltozik a kortizol stresszhormon értéke és zavar indul meg az immunrendszer védekezésében. Megterhelő tényezők: • Munka nehéz ügyfelekkel • Rossz munkafeltételek és a munkatársak támogatásának hiánya • Személyes hozzáállás (önmagunkra gyakorlunk nyomást)

25. Kiégés megelőzése és terápiája Szupervíziós csoportok kialakítása! Ezek úgynevezett beszélgető körök, amelyeket egy külső beszélgetésvezető moderál Nagyon jó hatásfokkal működnek.

26. Összegzés A könyv egyik fő mondanivalója, hogy az emberek közötti kapcsolatok milyen nagy mértékben képesek befolyásolni a testi folyamatokat, egészen a gének működéséig. Tudományos ismeretek alapján bizonyított, hogy a korai gyermekévek tapasztalatai szállást alakítanak ki a későbbi testi,lelki folyamatoknak. Erre legjobb példa a szerető anyai törődés hatása a felnőttkori stresszreakciókra. Gyermek- és fiatalkorban alakulnak ki az agyban azok az idegsejthálózatok, amelyek a későbbiekben eldöntik, hogy miként értelmezi az ember a saját környezetét és hogyan alakítja kapcsolatait és mihez kezd az elé gördülő nehézségekkel. Az idegsejthálózatok kiépítése azonban a gyermekkori tapasztalatainktól igen nagy mértékben függ. Agyunk pedig a pszichés tapasztalásokat biológiává alakítja. Amit gyermekként átélünk az emberek között, az hatással van génjeinkre, így testi egészségünkre is. Ezek által pedig újfajta megközelítéssel fordulhatunk jelenkori betegségeink felé.

27. Köszönöm a figyelmet!