A külterületek rendezése

1. A külterületek rendezése Lázár Tibor Táj-, település-, területrendező tervező Környezetterv Kft.

2. A településrendezés célja 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (1) A településrendezés célja a települések terület-felhasználásánakés infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a településiés a jogos magánérdekekösszhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.

3. A településrendezés feladata 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (2) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával: meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit; a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett; biztosítsa a település (településrészek) megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét.

4. A településrendezés során figyelembe kell venni többek között: • A környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, • a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekek, a mező- és azerdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és –kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, • a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást. • Fentiek alapján megállapítható, hogy a külterület rendezése rendkívül összetett feladat, nem elég az Étv. és az OTÉK ismerete! A vonatkozó ágazati jogszabályokat is ismerni és alkalmazni kell a külterület tervezéséhez!

5. A településtervezéssel (külterületszabályozással, környezetalakítással) összefüggő jogszabályok • A területrendezés és a településrendezés összefüggései • 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről • 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről • Megyei területrendezési tervek • 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről • 76/ 2009. (IV. 8.) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról • 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról • 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről • Az összes balatonparti település vízpart rehabilitációs tanulmánytervéről szóló TNM rendeletek • Erre példa: • 21/2004. (XI.9.) TNM rendelet Balatonboglár vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról

6. A településtervezéssel (külterületszabályozással, környezetalakítással) összefüggő jogszabályok • Közvetlenül a településrendezéssel összefüggő jogszabályok • 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről • A Kormány 253/1997. (XII.20.) rendelete az országos településrendezési és építési követelményekről /OTÉK/ • 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól • 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól • 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről • 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról • 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitásértékének számításáról • 2/2005. (I. 11.) egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról

7. A településtervezéssel (külterületszabályozással, környezetalakítással) összefüggő jogszabályok • A településrendezés és a táj- és természetvédelem kapcsolata • 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről • 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról • 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről • 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről • 14/1997. (V. 28.) KTM rendelet a nemzeti parkok területének övezeti kategóriákba való besorolásáról • 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett lápok jegyzékéről • 8006/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett szikes tavak jegyzékéről • 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról • 7/2007. (III. 22.) KvVM rendelet a magyarországi bioszféra-rezervátumokról • 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól

8. A településtervezéssel (külterületszabályozással, környezetalakítással) összefüggő jogszabályok • A településrendezés és a tájrendezés – környezetalakítás kapcsolata • 1994. évi LV. törvény a termőföldről • 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről • 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról • 127/2009. (IX.29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről (a borvidékek és a hozzájuk tartozó települések meghatározása) • 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról • 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról • 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről • 21/2006. (I.31.) Kormány rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásáról • 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról • 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelettel • 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről • 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, parti sávok, fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról

9. A településtervezéssel (külterületszabályozással, környezetalakítással) összefüggő jogszabályok • A településrendezés és a környezetvédelem kapcsolata • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól • 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről • 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről • 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről • 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról • 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól • 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól • 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról • 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról • 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről • 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről • 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről • 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról • 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól • 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

10. A településtervezéssel (külterületszabályozással, környezetalakítással) összefüggő jogszabályok • A településrendezés és a hulladékgazdálkodás kapcsolata • 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról • 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról • 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről • 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelete a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről • 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól • 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről • 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről • 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól • 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat­egészségügyi szabályairól

11. A településtervezéssel (külterületszabályozással, környezetalakítással) összefüggő jogszabályok • Országos koncepciók, programok • 97/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról • 96/2009. (XII.9.) OGY határozat a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról

12. A településtervezés keretében a külterület rendezésének célja • A természeti adottságokhoz igazodó és a történeti hagyományokon alapuló tájszerkezet, tájhasználat biztosítása; • A természeti erőforrások fenntartható használatát, a táji-természeti értékek védelmét, a többfunkciós tájgazdálkodás feltételeit egyaránt biztosító településrendezési szabályozás – tájszabályozás – kialakítása. • Ezek a célok a településrendezés keretében csak a jóváhagyandó munkarészekben teljesíthetők, az alátámasztó munkarészekben nem!

13. A mezőgazdasági területek szabályozása A mezőgazdasági területen elhelyezhető építmények az OTÉK szerint • 29. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el. • Konfliktus: • mezőgazdasági szolgáltatás (gépállomás) építményei; • szőlőhegyi borozó, borház panzióval; • lovas sportközpont építményei; • génmegőrzés, ismeretterjesztés, bemutatás építményei • fenti szabály szerint mezőgazdasági területen nem létesíthetők, mégis vannak.

14. A mezőgazdasági területek szabályozása A mezőgazdasági tevékenység a termőföldről szóló törvény szerint 3.§ (k)Mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás; (l) Kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás; Szabályozási javaslatom: A mezőgazdasági területen a mezőgazdasági tevékenységhez és kiegészítő tevékenységhez kapcsolódó építmények helyezhetők el

15. A mezőgazdasági területek szabályozása A mezőgazdasági terület OTÉK szerinti sajátos területfelhasználási egységei • 29.§ (2) A mezőgazdasági terület: • a) kertes, • b) általános • mezőgazdasági terület lehet. • Az OTÉK nem határozza meg a kertes és általános mezőgazdasági terület fogalmát, így azok értelmezése eltérő • Azonos szerepkört, tájhasználatot, táji jelleget, beépítettségi intenzitást, sajátos építési használatot figyelembe véve a mezőgazdasági táj tájhasználati sajátosságai jóval differenciáltabbak • Az OTÉK szerinti két területfelhasználási egység nem fejezi ki a tájképi, természeti értékek, ökológiai rendszerek tájszerkezeti jelentőségét • Az OTÉK új területfelhasználása a „természetközeli terület” csak a természeti értékek egy részének (mocsár, nádas, karsztbokorerdő, sziklás terület) szerkezeti tervi ábrázolására ad lehetőséget

16. A mezőgazdasági területek szabályozása A mezőgazdasági terület általam alkalmazott sajátos területfelhasználási egységei a jellemző tájhasználat alapján: • Általános mezőgazdasági terület • Kertes mezőgazdasági terület • Korlátozott használatú mezőgazdasági terület • Borvidéki mezőgazdasági terület • A települési szabályozás rendszerében – az OTÉK-hez igazodva – a sajátos építési használatot kell kiemelnünk az egyes területfelhasználási egységek meghatározásakor.

17. A mezőgazdasági területek szabályozása Általános mezőgazdasági terület Olyan árutermelésre szánt területfelhasználási egység, ahol a mezőgazdasági tevékenységgel és kiegészítő tevékenységgel összefüggő építmények helyezhetők el.

21. A mezőgazdasági területek szabályozása Kertes mezőgazdasági terület Olyan vegyes hasznosítású – jellemzően szőlő, gyümölcs, kert művelésű – egy tájszerkezeti (településszerkezeti) egységet alkotó területfelhasználási egység, ahol elsősorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. A gazdasági épületben az időszakos, illetve szezonális tartózkodásra szolgáló pihenő helyiség is kialakítható.

26. A mezőgazdasági területek szabályozása Korlátozott használatú mezőgazdasági terület Olyan területfelhasználási egység, ahol az ökológiai hálózat, a táji – természeti értékek és a környezeti elemek védelme érdekében csak olyan építmények helyezhetők el, amelyek a más jogszabályban meghatározott védelmi célokkal összhangban vannak, vagy azok megvalósítását szolgálják.

37. A mezőgazdasági területek szabályozása Borvidéki mezőgazdasági terület Jellemzően szőlőművelésű vagy a szőlőművelésre kiválóan alkalmas mezőgazdasági terület , ahol a történelmileg kialakult szőlőhegyi tájhasználat megőrzése érdekében csak a szőlőgazdálkodással, borászattal és az azokhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységgel összefüggő építmények (pl.: présház, borház, borospince, borozó stb…) helyezhetők el. Borvidéki mezőgazdasági terület csak szőlőkataszteri nyilvántartásban lévő területen jelölhető ki.

42. A mezőgazdasági területek szabályozása A beépíthetőség OTÉK szerinti területi feltételei • 29.§ (3) A mezőgazdasági területen • a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad, • a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, • az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.

43. A mezőgazdasági területek szabályozása A beépíthetőség javasolt területi feltételei A művelési ágak szerinti 720 ill. 1500 m2 területi minimum legfeljebb a kertes mezőgazdasági területen és a borvidéki mezőgazdasági terület már felaprózódott tájrészletein fogadható el. Általános mezőgazdasági területen: szőlő, gyümölcsös, kert esetén 3 000 m2 szántó, gyep esetén legalább 10 000 m2 az elfogadható területi minimum a gazdasági épületek létesítéséhez. Korlátozott használatú mezőgazdasági területen (csak a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódóan) minimum 10 ha javasolható.

44. A mezőgazdasági területek szabályozása Lakóépület és birtokközpont létesítésének OTÉK szerinti területi feltételei 29.§ (4) A mezőgazdasági területen lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet. (5) A mezőgazdasági területen több önálló telekből az 1. számú melléklet 55/A. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.

45. A mezőgazdasági területek szabályozása Lakóépület létesítésének szabályozási javaslata • A 3000 m2 ill. 6000 m2 területi határ elfogadhatatlanul kevés. Csak az építsen lakóépületet mezőgazdasági területen, aki a mezőgazdasági termelésből, ha szerényen is, de el tudja tartani a családját. • szőlő, gyümölcsös, kert esetén legalább 2 – 5 ha • szántó, rét, legelő esetén legalább 10 – 20 ha • A birtokközponthoz birtok is kellene! Annak minimális mértékét is javasolt meghatározni (birtoktest) • szőlő, gyümölcsös, kert esetén legalább 2 – 5 ha • szántó, rét, legelő esetén legalább 10 – 20 ha • A kialakult tanyáktanyás tájszerkezet elsorvasztási politikája a rendszerváltástól eltelt 20 év alatt sem változott! Az a tragikus ebben, hogy kormány szinten ez senkit sem érdekel. • az általában 2880 m2 (800 négyszögöl), ill. 5760 m2 (1600 négyszögöl) területű kialakult tanyákon új lakóépület nem létesíthető • a 3% építési lehetőség elfogadhatatlanul kevés • birtokközpontként a kialakult tanyák nem fejleszthetők • a tanyák üdülő és turisztikai célú fejlesztésére sem ad lehetőséget az OTÉK

46. A mezőgazdasági területek szabályozása A csongrádi tanyás telkek földhivatali nyilvántartás szerinti területi megoszlása Az OTÉK szabályozása szerint csak 91 tanyás telken építhető lakóépület, csak 15 fejleszthető birtokközponttá

47. A mezőgazdasági területek szabályozása A tanya mai funkciójának meghatározása A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3.§ b): „tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m2 területű föld együttese” Az Országos Területfejlesztési Koncepció – 97/2005. (XII.25.) OGY határozat: „tanya: meghatározóan alföldi térségekre jellemző külterületi szórványtelepülés, a lakófunkció mellett hagyományosan jellemző mezőgazdasági szereppel, illetve egyre erősödően turisztikai, rekreációs funkcióval.”

48. A mezőgazdasági területek szabályozása Tanyás térségek revitalizálása (Országos Területfejlesztési Koncepció) • Az európai szinten kultúrtörténeti jelentőséggel bíró tanyás településrendszer és gazdasági forma a magyar nemzeti örökség fontos részét képező sajátos térszerkezeti struktúra, melynek fennmaradása, revitalizációja, fejlesztése nemzeti érdek. A tanyás térségek fontos értéke, hogy potenciálisan alkalmasak a fenntartható fejlődés, az integrált, komplex vidékfejlesztés és multifunkcionális mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének megvalósítására… • Alapvető cél, hogy a tanyás térségeink zöme megújuljon az alábbi életképes funkciók megszerzése ill. megőrzése révén: • Korszerű gazdálkodó tanyák (főként egyes intenzív, termelési, valamint organikus gazdálkodási formák esetén) • Üdülő- és lakófunkciójú tanyák (főként városok közelében, illetve táji-természeti értékekben gazdag helyszíneken, idegenforgalmi vonzerők közelében) • Vendéglátó tanyák (pl. falusi- és ökoturizmus helyszínei, vendégházak, turisztikai programok, vendéglők stb.)

49. A mezőgazdasági területek szabályozása A tanyák fejlesztésének településrendezési feltétele • Ahhoz, hogy: • a „tanyavilág ismét élő tér lehessen”; • megfeleljen a multifunkcionális mezőgazdaság fejlesztési modelljének; • alkalmas legyen a fenntartható fejlődésre; • alkalmas legyen az integrált, komplex vidékfejlesztésre • az OTÉK 3%-os beépítési lehetősége kevés. • Ezért indokolt a tanyák birtokközpontként való szabályozása, az OTÉK birtokközpont kialakításához szükséges 10 000 m2 területi feltételének legalább 1500 m2 (2500 m2)-re való csökkentése. • Ezzel egyidejűleg meg kell határozni a birtoktest minimális területét is. • A birtok nélküli tanyák fenntartása, fejleszthetősége (lakótanya, üdülőtanya) a falusias lakóterülethez hasonló szabályozással biztosítható lenne! (10-20%-os beépítési lehetőséggel)

50. Az erdőterület szabályozása OTÉK: Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint: 1. védelmi (védett és védő), 2. gazdasági, 3. egészségügyi-szociális, turisztikai, 4. oktatási-kutatási rendeltetésű lehet. Az új erdőtörvény szerint az erdő rendeltetése: 1. védelmi (védett és védő erdő már nincs) 2. közjóléti (az oktatási-kutatási is ide tartozik) 3. gazdasági Az erdőterület elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság és nem az önkormányzat határozza meg. Övezethez és nem elsődleges rendeltetéshez kellene kötni az építési lehetőségeket. Az erdőterületre vonatkozó szabályok az OTÉK 28.§-a szerint: (3) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet. (4) A 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken gazdasági és oktatási-kutatási rendeltetésű erdőterületen 0,5%-os beépítettséggel, egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen 5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.