Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

1. Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 02 Az Egyesült Államok létrejötte (konföderáció-föderáció) és az 1787-es alkotmány • 24. Az USA alkotmányos intézményrendszere I. (a preambulum, a törzsszöveg, az alkotmánykiegészítések; a törvényhozó hatalom szervezete és működése) [Tk. 446-449. o.] • 25. Az USA alkotmányos intézményrendszere II. (a végrehajtó és a bírói hatalom gyakorlása) [Tk. 449-452. o.] Forrás: Képes György: A tökéletesebb unió: az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya. Budapest: Gondolat, 2003.

2. 1. Történeti bevezetés • Földrajzi felfedezések • Gyarmatok kialakulása • Függetlenségi háború • Alkotmányozás

3. 2. A gyarmati kormányzat jellegzetességei • Az első gyarmatok megalakulása (1583 Új-Fundland, 1607 Virginia, koloniális karták; 1620 MayflowerCompact) • A gyarmatok szervezete (kormányzó, council, assembly, bíróságok – főbenjáró ügyben fellebbezési lehetőség a londoni PrivyCouncilhoz) • Éleződő konfliktus az 1760-as évektől (StampAct, Bostoni Teadélután) • 1774 Philadelphia: Első Kontinentális Kongresszus (külkereskedelmet összehangoló szövetség: ContinentalAssociation) • Függetlenségi háború • 1775: Második Kontinentális Kongresszus

4. 3. A Függetlenségi Nyilatkozat • Megfogalmazója: Thomas Jefferson • Egyenlőség, Istentől származó elidegeníthetetlen jogok (élethez, szabadsághoz, boldogságra törekvéshez való jog) • E jogokról lemondani nem lehet, fenntartásukra hozzák létre az emberek a kormányzatokat (társadalmi szerződés) • Ha a kormányzat alkalmatlanná válik feladatára, a népnek joga van leváltani (John Locke 1689: Két értekezés a polgári kormányzatról) • 1783: Nagy Britannia elismeri a 13 volt gyarmat elszakadását

5. 4. A Konföderációs Cikkelyek • Két koncepció: (1) radikálisok: elkülönült független államok szövetsége (konföderáció), (2) konzervatívok: újonnan létrehozott egységes állam (föderáció) • 1777: Articles of Confederation and Perpetual Union • Szuverén államok közössége, a hatalom súlypontja az egyes államoknál van, nem a szövetségnél • Egyetlen szövetségi szerv: Kongresszus (2/3-os többséggel dönt) – csak koordinatív, tagállamonként egy szavazat • Válság (1784) • 1786: Annapolisi Értekezlet: javaslat egy általános államközi konvenció létrehozására • 1787. május 15: Philadelphiában gyűlnek össze 12 állam képviselői

6. 5. Az Alkotmány elfogadása (1) • Alkotmányok az egyes tagállamokban (1776: Virginiai Bill of Rights, 1785: törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról) • 1787: Philadelphiai Konvenció: Virginia Plan (Edmund Randolph); New Jersey Plan (William Paterson) • A három kompromisszum: • Reprezentáció • 3/5-ös kompromisszum • Kereskedelmi kompromisszum

7. 5. Az Alkotmány elfogadása (2) • Az alkotmányos berendezkedés alapelvei: kisebbségvédelem, érdekegyeztetés, hatalmi ágak elválasztása, CHECKS AND BALANCES • Szövetségi/tagállami hatáskörmegosztás: • Exclusivefederalpowers • Concurrentpowers • Deniedpowers • Bill of Rights kérdése • Ratifikáció: alkotmányozó nemzetgyűlések közül 9 jóváhagyása (1788.06.21.)

8. 6. Az Alkotmány rövid áttekintése (1) • Preambulum:Mi, az Egyesült Államok népe attól vezetve, hogy tökéletesebbé tegyük az Uniót, megvalósítsuk az igazságosságot, biztosítsuk a belső nyugalmat, gondoskodjunk a közös védelemről, előmozdítsuk a közjót, biztosítsuk a szabadság áldásait magunk és utódaink számára, meghagyjuk és bevezetjük az Amerikai Egyesült Államok jelen alkotmányát.

9. 6. Az Alkotmány rövid áttekintése (2) • Főszöveg (Main Body): VII cikkely: • Legislativebranch • Executivebranch • Judiciarybranch • A hatalom területi megosztása • Állami aktusok kölcsönös elismerése • Azonos állampolgári jogok • Büntető törvényhozás főszabályként tagállami jog • Új államok belépéséről a Kongresszus határoz • Az Alkotmány integritása, módosítása • Amendments • Kongresszus két házának 2/3-a, tagállamok 3/4-e ratifikálja • USA törvényei az unió jogszabályi hierarchiájának csúcsán állnak • Az Alkotmány hatályba lépése (9 tagállam alkotmányozó konvenciójának megerősítése kell)

10. 7. Törvényhozó hatalom • Kongresszus: Képviselőház + Szenátus • Választójog • Képviselőház: Speaker, Szenátus: alelnök (ill. President Pro Tempore) • Törvényalkotási folyamat (kezdeményezés, szakbizottság, plenáris ülés/”teljes bizottság”, elnöki vétó lehetősége) • Kongresszus hatáskörei • Kifejezett hatáskörök (expressedpowers): pl. pénzügyek, hadügyek, külkereskedelem, szövetségi bírósági rendszer • Tiltott hatáskörök (deniedpowers): rabszolgák behozatalának megtiltása, habeas corpus felfüggesztése (kivéve támadás veszélye esetén), diszkrimináció • Beleértett hatáskörök (impliedpowers): közvetlenül nem nevesített hatáskör, amely szükséges ahhoz, hogy megfelelően gyakoroljon nevesített hatásköröket • A Kongresszus mint ellensúly: pl. impeachment, elnöki kinevezésekhez a Szenátus egyetértése kell, kereskedelmi szerződésekhez a Szenátus 2/3-os beleegyezése kell

11. 8. Végrehajtó hatalom • Gouverneur Morris: „a törvényhozás egyeduralmával szemben erős őrnek kell lennie a nép oldalán” • Prezidenciális rendszer • Az elnök megválasztása • Hatáskörök • Hagyományos államfői jogkörök • Végrehajtó hatalom feje • Az alelnök

12. 9. Igazságszolgáltatás (1) • Szövegségi szinten: kerületi, fellebbviteli, LB (+speciális ügykörű bíróságok: kártérítésekre, adóügyekre, katonai ügyekre, stb.) • Szövetségi bírák kinevezője az elnök (szenátusi jóváhagyással) „goodbehaviour” • LB: 8 tag + elnök – függetlenek (de lásd pl. Roosevelt esetét!) • Szövetségi bíróságok járnak el minden jogi és méltányossági (equity) ügyben, amelyekre az Alkotmány és az USA törvényei és nemzetközi szerződései vonatkoznak • Tagállami szinten: tagállami bírósági szisztéma, tagállami jog alkalmazására

13. 9. Igazságszolgáltatás (2) • „Alkotmánybíráskodás” (Judicialreview) • Marbury v. Madison (1803): • A John Adams elnök által utolsó pillanatban békebírónak kinevezett William Marbury kérte a LB-tól, hogy utasítsa kinevezési iratának elmaradt postázására az új elnököt (writ of mandamus), James Madisont (aki erre nem volt hajlandó) • A LB elnöke (John Marshall) ugyan elvben egyetértett a követeléssel, de a bíróság végül azt állapította meg, hogy az 1789-es JudiciaryAct alkotmányellenesen bővíti a LB Alkotmányban szabott eredeti hatáskörét, amikor lehetővé teszi, hogy a writ of mandamust kibocsássa • Jogszabályok ütközése esetén is köteles a bíró ítélni, eldöntve, hogy melyik jogszabályt alkalmazza – az Alkotmányra esküt tesznek, tehát azt kell alkalmazni • Utólagos normakontroll

14. 10. Szabadságjogok (1) • 1789-ben előterjesztett alkotmánykiegészítések (1791-ben 10 lépett hatályba): „Bill of Rights” • Vallásszabadság, szólás- és sajtószabadság, békés gyülekezés joga és petíciós jog • Fegyvertartás és fegyverviselés joga • Beszállásolás tilalma békeidőben • Személyes szabadság, mozgás, tulajdon szabadsága • Főbenjáró ügyben esküdtszéki vád; kétszeres értékelés tilalma; önmaga ellen senki sem köteles tanúskodni, fair eljárás követelménye (dueprocess of law) • Gyors és nyilvános tárgyaláshoz való jog • Esküdtszék egyes polgári jogi jogvitákban is • Tilos az indokolatlanul magas óvadék, a kegyetlen és szokatlan büntetés • A Bill of Rights nem taxatív felsorolás (a „nép által élvezett jogok”) • Tagállamok autonómiája érvényesül az USA-ra rá nem ruházott, de a tagállamoknak meg nem tiltott hatásköröknél

15. 10. Szabadságjogok (2) • Néhány további kiegészítés: • 12. az elnököt és az alelnököt külön listán választják (1804) • 13. rabszolgaság eltörlése (1865) • 14. az USA-ban született személyek állampolgársága (1868) • 15. USA-polgárok szavazati joga nem korlátozható fajra, bőrszínre vagy korábbi szolgaságra tekintettel (1870) • 19. nemre tekintettel sem lehet korlátozni a szavazati jogot (1920) • 22. egy személy legfeljebb kétszer választható elnökké (1951) • 25. az alelnökre való hatalomátruházás módja (1967) • 26. szavazati jog 18 éves kortól (1971)