Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet vki.hu/~tfleisch/ tfleischer@vki.hu

1. FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERV (SUMP) KÉSZÍTÉSE Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleischer@vki.hu BUMP szeminárium Fenntartható Városi Mobilitási Terv (SUMP) képzés önkormányzatok és tervezők számáraRegionális Környezetvédelmi Központ Szentendre, 2014. március 19.

2. SUMP http://www.mobilityplans.eu/docs/file/SUMP_Brochure_HU_web.pdf

3. Fenntartható városi mobilitási terv készítése • Miért gyanús számomra minden ilyen brosúra? • Miért gyanús konkréten a SUMP? • Mi hasznos mégis a folyamatban? • Uniós közlekedési politikák tárgyának kiszélesedése *↑ • Modernitás utáni szemléleti fordulat • Fenntarthatóság, + alkalmazkodás, együttműködés • Integrációk • Részvétel • Célok és indikátorok • Összefoglaló

4. Az EU által szabályozott közlekedési feladatok a korábbi EU-szinttől fokozatosan kiterjednek a nagyobb és a kisebb területi egységek irányában is

5. …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé • Helyzetértékelés Az összes uniós kibocsátás a 100 %; – a táblázat ehhez viszonyít. 23 % városi/környéki, 56 % makro-regionális és 21 % interkontinentális. Személyközlekedés 60 % teherforgalom 40 % A közút adja az összes kibocsátás 70 %-át (*A villamosenergia-termelés az energia szektornál szerepel: kb.2%)

6. Forrás: Vrtic M, – Lohse D, – Fröhlich P, – Schiller C, – Schüssler N, – Teichert H, – Axhausen KW (2005) A simultaneous two-dimensionally constraint disaggregate trip generation, distribution and mode choice model: Theory and application for the Swiss national model. Paper presented at the ERSA conference, Amsterdam, July 2005 http://s3.amazonaws.com/zanran_storage/www.feweb.vu.nl/ContentPages/146492788.pdf#page=17 A közlekedésből származó kibocsátási, forgalmi és baleseti mutatók megoszlása területi kategóriák szerint Forrás: EU WP 2011 háttéranyagai + Vrtic et al.

7. SMILE Towards Sustainable Urban Transport Policies Recommendations for Local Authorities May, 2004. 62 p.http://www.osmose-os.org/documents/160/SUTP_SMILE.pdf Hoppá! A Google Chrome nem találta meg a www.smile-europe.org webhelyet Partners: F F D D A I B ES

8. SUTP Sustainable Urban Transport Plans Preparatory Document in relation to the follow-up of theThematic Strategy on the Urban Environment. Main document18 p. 25 September 2007. http://ec.europa.eu/environment/urban/pdf/transport/2007_sutp_prepdoc.pdf

9. PILOT Sustainable Urban Transport Planning: SUTP Manual • Guidance for stakeholders • 2007. 56 p. http://www.pilot-transport.org/fileadmin/WP2/Pilot_EN_WEB.pdf Key characteristics: participatory, sustainability, integrated, measurable targets, cost-internalisation, policy implementation steps „10 küldetés”: időzítés, koordináció, részvétel, érdekel-tek bevonása, politikák integrálása, méltányosság, kommunikáció, szakszerűség, szervezés

10. CIVITAS is designed as a programme that allows cities to learn from each other and facilitate exchange of ideas. (from 2002 on) Main thematic groups: Car-independent Lifestyles Clean fuels and vehicles Collective Passenger Transport Demand Management Strategies Integrated planning Mobility Management Public Involvement Safety and Security Transport Telematics Urban Freight Logistics. http://www.civitas-initiative.org/mobility-solutions-page

11. . ELTIS The aim of ELTIS is to provide information and support a practical transfer of knowledge and exchange of experience in the field of urban and regional transport in Europe… . http://www.eltis.org

12. Theaimofthisbrochureistosharetheseinternationalexperiencesandofferaglimpse behind the curtain of EPOMM member countries. The brochure is based on a Dutch reportwritten and published in 2012 by KpVV… [Best practices, jó – de csak nyugati példák…NL, GB, B, CH, A, D, F, I, PR, S, SF, N.Ők osztották el a projektpénzeket…] Mobility management: The smart way to sustainable mobility in European countries, regions and citieswww.epomm.eu132 p. September 2013. http://epomm.eu/docs/file/epomm_book_2013_web.pdf

13. Fenntartható városi mobilitási terv készítése • Valamennyi kiadvány a legutóbbi dekádból való • Kizárólag a városi közlekedéssel átfogóan foglalkozó munkák • Tehát nincs benne, amelyik helyközi közlekedéssel foglalkozik • Nincs benne amelyik városi közlekedéssel csak részben foglalkozik (pl. LUTR LandUse and Transportation Research) • Nincs benne, amelyik egy részterületre ad eligazítást – buszsávok, tarifa, üzemanyag, city-logisztika stb. [pl. Urban freight transport and city logistics 2002 http://www.eu-portal.net/material/downloadarea/kt8_wm_hu.pdfMeta-anyag, 11 korábbi uniós kutatást foglal össze: LEAN BESTUFS IDIOMA COST 321 SOFTICE FV-2000 FREYA INFREDAT REFORM COST 339 DIRECT] • Tehát: miért gyanús számomra minden új brosúra? • Ezért, amit elmondtam. • És nem látom, hogy újat mondanának, fejlődnének, elemeznék saját hatékony(talan)ságuk okait, próbálnák megérteni azokat, akikhez szólni akarnak

14. SUMP http://www.mobilityplans.eu/docs/file/SUMP_Brochure_HU_web.pdf

16. Ez szép gondolat, de eleve nem teljesül, ha motiváció az, hogy uniós pénzek pályázásához kötelező feltétel a SUMP készítése + integráció, részvétel, alkalmazkodás

17. Ez szép gondolat, de eleve nem teljesül, ha motiváció az, hogy uniós pénzek pályázásához kötelező feltétel a SUMP készítése + integráció, részvétel, alkalmazkodás = korábbi kudarcok okai is!

18. Ez szép gondolat, de eleve nem teljesül, ha motiváció az, hogy uniós pénzek pályázásához kötelező feltétel a SUMP készítése + integráció, részvétel, alkalmazkodás = korábbi kudarcok okai is! Munkafolyamat

19. Ez szép gondolat, de eleve nem teljesül, ha motiváció az, hogy uniós pénzek pályázásához kötelező feltétel a SUMP készítése + integráció, részvétel, alkalmazkodás = korábbi kudarcok okai is! Munkafolyamat BAU Ez nem előkészítés, ez érdemi tartalmi lépés

20. A modernitás időszaka – és az Athéni Charta • A CIAM 4.kongresszusa (Congress Internationaux d’Architecture Moderne)1933 • Fókuszban a lakáskérdés megoldása => tömeges lakásépítés: a lakótelep (kis dobozok gyártása:lakások tízszintes épületekben, iparosítható gyártási eljárás) • A város hozzáidomítása e tömegtermelési filozófiához és a technológiához: funkcionálisan homogén városnegyedek(ez lesz a fő terület-felhasználási elv): üzleti negyed, lakónegyed, ipari zóna, üdülőövezet. • Hatékony tömegtermelés, economy of scale, ‘big is better’, az a jó, ami tervezett

21. A modernitás időszaka – és az Athéni Charta • Közlekedés: kis dobozok, mint egységek; az új domináns közlekedési mód a közút • Városokban: a felszín kell az autóknak: sínek a felszín alá vagy fölé. Útban van a villamos, keskenyebb járda, kevesebb fa, odébb rakottgyalogátkelő, buszmegállóstb. „kevés a hely, több helyet az autóknak” • A fő célmegkönnyíteni a (motorizált) mobilitást • „Citius, altius, fortius” (gyorsabban, magasabbra, erősebben) = A jó technológia jelentése:jobb hardware: (motor, jármű, üzemanyag, autópálya)

22. A posztmodern – és a Lipcsei Charta • ‘Everything goes’ (világzene, vendégszöveg, újrahasznosítás …) • A külső feltételek: környezet, társadalom,városi élet– nem elhanyagolható. A tervezett, ember-alkotta rendszereinket a körülményekhez (sőt, a változó körülményekhez!) kell igazítani, ahhoz kell alkalmazkodni. • Új kulcsszavak: integráció, együttműködés, partnerség, networking, konzultáció, illeszkedés, alkalmazkodás… (kölcsönös függés) • Új szempontok, értékek: rugalmas, puffer, tartalék, redundáns, sokszínű(versus: hatékony, egységes, optimális, kiszámított etc.) => • Lipcsei Chartaa fenntartható európai városról 2007. május 24-25 • Fő elve: integrált megközelítés (+ Structural Funds) • Makro léptékű funkcionális felosztás helyett a szomszédsági egység multifunkcionalitása elengedhetetlen. (Kis távolságok városa, kisváros a nagyvárosban, vegyes zónák, smart city, gyalogosan elérhető) • E szemléletváltásból kiindulva értelmezhetőek a városi közlekedésben is a fő elvek:integráció, részvétel, fenntarthatóság, alkalmazkodás és értelmezhető az ahelyzet, aminek a megváltoztatására törekszünk

24. A közlekedési célok meghatározásához három forrás nélkülözhetetlen: – A város átfogó (nem közlekedési) célrendszere; – A nemzetközi trendek ismerete, más városok tapasztalatai; – A város közlekedésihelyzeténekaz értékeléséből eredő tapasztalatok

25. A közlekedési célok meghatározásához három forrás nélkülözhetetlen: – A város átfogó (nem közlekedési) célrendszere; – A nemzetközi trendek ismerete, más városok tapasztalatai; – A város közlekedésihelyzetének az értékeléséből eredő tapasztalatok

29. 32 teendő 11 lépésben4 blokkban

30. Ez inkább jóváhagyott vitaanyag

32. ? ! Vajon mennyire érzékelték, hogy ez a „megfelelő infrastruktúra” részben az autózás körülményeinek a rovására is megy?

33. Részvétel. Mit képviselnek a lakosok? • Attitudes of Europeans towards urban mobility. Report. Special Eurobarometer 406 / Wave EB79.4 – TNS Opinion & Social Fieldwork: May - June 2013. Publication: December 2013. The survey has been requested by the European Commission, Directorate-General for Mobility and Transport and co-ordinated by the Directorate-General for Communication.http://ec.europa.eu/public_opinion/index_en.htmhttp://ec.europa.eu/transport/themes/urban/doc/ump/flash-eurobarometer-ump-2013.pdf • Országonként (EU-28) ezerfős reprezentatív minta (500-1500) közel 30 000 válasz • Viselkedési minták, elvárások, jobbítási javaslatok

34. Milyen gyakran Gyalogol Használ autót Közforgalmú eszközt Kerékpározik Motorozik naponta hetente többször havonta néhányszor soha nem tudja EU28, Eurobarometer 2013

35. Országonként: milyen gyakran használja az autóját? naponta, hetente többször, ritkábban, soha EU28: 50, 27, 11, 12HU: 24, 25, 25, 26 Eurobarometer 2013 EU28

36. Fontos ill. nagyon fontos városi problémának tekinti a megkérdezettek többsége: légszennyezés 81%; forgalmi torlódás 76 %; utazási költség 74 %; balesetek 73 %; zajártalom 72 % EU28 Eurobarometer 2013

37. Milyen intézkedésekkel lehetne javítani a városi közlekedésen ? Olcsó és jó közforgalmú közlekedés… EU28 Eurobarometer 2013

38. A valódi lépés annak elérése volt, (P Maurois) hogy a TGV nem kerüli el. Egyébként a London, Párizs, Brüsszel (Amszterdam, Köln) kapcsolat csomópontjában lenni - nem valami másolható elem. Jó, eredményes PR tevékenység, de nem azonos a társadalmi részvétellel..

39. Együtt a versenyképes és forrás-hatékony városi mobilitásért. COM(2013) 913 végleges. Brüsszel 2013.12.17. http://ec.europa.eu/transport/themes/urban/doc/ump/com(2013)913_en.pdf

40. Fenntartható városi mobilitási terv készítése • Együtt a versenyképes és forrás-hatékony városi mobilitásért. COM(2013) 913 final. Brüsszel 2013.12.17. http://ec.europa.eu/transport/themes/urban/doc/ump/com(2013)913_hu.pdf • ANNEX: Koncepció a fenntartható városi mobilitási tervekrehttp://ec.europa.eu/transport/themes/urban/doc/ump/com(2013)913-annex_hu.pdf • SWD(2013) 524 final A call to action on urban logisticshttp://ec.europa.eu/transport/themes/urban/doc/ump/swd(2013)524-communication.pdf • SWD(2013) 525 final Targeted action on urban road safetyhttp://ec.europa.eu/transport/themes/urban/doc/ump/swd(2013)525-communication.pdf • SWD(2013) 526 final A call for smarter urban vehicle access regulationshttp://ec.europa.eu/transport/themes/urban/doc/ump/swd(2013)526-communication.pdf • SWD(2013) 527 final Mobilising Intelligent Transport Systems for EU citieshttp://ec.europa.eu/transport/themes/urban/doc/ump/swd(2013)527-communication.pdf • SWD(2013) 528 final Impact assessmenthttp://ec.europa.eu/transport/themes/urban/doc/ump/swd(2013)528-ia.pdf • SWD(2013) 529 final Resume impact assessmenthttp://ec.europa.eu/transport/themes/urban/doc/ump/swd(2013)529-resume-ia_en.pdf

41. Koncepció a fenntartható városi mobilitási tervekre • „A koncepció a korszerű (*modern) és fenntartható városi mobilitással és közlekedéstervezéssel kapcsolatos széles körű konszenzust tükrözi” • Célkitűzések: (…nem a települési közigazgatási régiók, hanem a „működő város” és hátországának igényeit tartják szem előtt.) • a) Akadálymentesen hozzáférhető és kielégíti minden használó alapvető mobilitási igényeit; • b) Egyensúlyt teremt a polgárok, a vállalkozások és az ipar mobilitás és közlekedési szolgáltatások iránti eltérő igényei között és reagál ezen igényekre; • c) A különböző közlekedési módok kiegyensúlyozott fejlődését és jobb integrációját szolgálja; • d) Megfelel a fenntarthatóság követelményének, és egyensúlyt teremt a gazdaság életképesség, a társadalmi méltányosság, az egészség és a környezeti minőség szükségletei között; • e) Optimális hatékonyságot és költséghatékonyságot biztosít; • f) Jobban kihasználja a városi tereket és a meglévő közlekedési infrastruktúrát és szolgáltatásokat; • g) Vonzóbbá teszi a városi környezetet, javítja az életminőséget és a közegészségügyi helyzetet; • h) Javítja a közlekedés biztonságát; • i) Csökkenti a levegő- és zajszennyezést, az üvegházhatású gázok kibocsátását és az energiafogyasztást; és

42. Koncepció a fenntartható városi mobilitási tervekre • „A koncepció a korszerű (*modern) és fenntartható városi mobilitással és közlekedéstervezéssel kapcsolatos széles körű konszenzust tükrözi” • Célkitűzések: (…nem a települési közigazgatási régiók, hanem a „működő város” és hátországának igényeit tartják szem előtt.) • a) Akadálymentesen hozzáférhető és kielégíti minden használó alapvető mobilitási igényeit; • b) Egyensúlyt teremt a polgárok, a vállalkozások és az ipar mobilitás és közlekedési szolgáltatások iránti eltérő igényei között és reagál ezen igényekre; • c) A különböző közlekedési módok kiegyensúlyozott fejlődését és jobb integrációját szolgálja; • d) Megfelel a fenntarthatóság követelményének, és egyensúlyt teremt a gazdaság életképesség, a társadalmi méltányosság, az egészség és a környezeti minőség szükségletei között; • e) Optimális hatékonyságot és költséghatékonyságot biztosít; • f) Jobban kihasználja a városi tereket és a meglévő közlekedési infrastruktúrát és szolgáltatásokat; • g) Vonzóbbá teszi a városi környezetet, javítja az életminőséget és a közegészségügyi helyzetet; • h) Javítja a közlekedés biztonságát; • i) Csökkenti a levegő- és zajszennyezést, az üvegházhatású gázok kibocsátását és az energiafogyasztást; és • j) Hozzájárul a transzeurópai közlekedési hálózat és az egész európai közlekedési rendszer általános teljesítményének javításához. [=kötelező’ kék farok’, ezért indokolt EU szinten foglalkozni vele Egyébként pont fordítva, a TEN-nek és az európaiközlekedési rendszernek kellene hozzájárulnia az emberi lakóhelyek és életkörülmények javításához…]

43. Koncepció a fenntartható városi mobilitási tervekre • Hosszú távú elképzelések és világos végrehajtási terv (ütemterv, költségvetés, felelősség delegálása) • A jelenlegi és a jövőbeli teljesítmény értékelése(helyzetelemzés, teljesítménymutatók, konkrét célkitűzések, mérhető célok) • Valamennyi közlekedési mód kiegyensúlyozott és integrált fejlesztése(tömegközlekedés:, nem motorizált közlekedés, intermodalitás, biztonság, közúti közlekedés /mozgó és álló/, városi logisztika, mobilitás-menedzsment, intelligens közlekedés) • Horizontális és vertikális integráció(szakpolitikák között, közigazgatási szintek / területi egységek között, meglévő tervekkel) • Részvételi szemléletmód • Ellenőrzés, felülvizsgálat, jelentéstétel • Minőségbiztosítás

44. Koncepció a fenntartható városi mobilitási tervekre • Mi hiányzik? • Amit ad: szenvtelen eljárási leltár, munkarészek felsorolása (közte sok fontos!) • Ami hiányzik, azok az aktuális értékek, nézetek, célok, ami alapján itt és most befolyásolni akarjuk a jövőt. • „egyensúlyt teremt” = az aktuális torz helyzet megváltoztatása, meglévő pozíciók átrendezése • „különböző közlekedési módok kiegyensúlyozott fejlődése” = az eddigi kialakult arányok felülvizsgálata • „valamennyi közlekedési mód kiegyensúlyozott fejlesztése = a közterületek újraosztása az autós közlekedés rovására! • „jobban kihasználja a meglévő közlekedési infrastruktúrát” = karbantart, felújít, nem feltétlenül újat épít • „részvételi szemlélet” = néha nem az fog történni, amit a tervező legjobbnak gondolt (persze beleértve a SUMP tervezőjét is…)

45. Stratégiai dokumentumok cél-hierarchiája és a hozzá rendelhető indikátorok

46. Az össztársadalmi célok figyelembevétele: cél-hierarchia és indikátor rendszer • Értékelés: a különböző szintű céloknak a teljesülése • Nemzetgazdasági, társadalompolitikai célok (pl. versenyképesség, fenntarthatóság, esélyegyenlőség, térségi kiegyenlítés stb.) • A fenti célokat elősegítő (ágazati) stratégiai főirányok • A (ágazati) stratégiát megvalósító programok • … • A programokba illeszkedő projektek • + • Két értékelési kérdés: • Az adott szint célkitűzése teljesült-e • Az adott szintű cél megvalósulása megfelelően illeszkedik-e a magasabb szintű célok teljesüléséhez.

47. Az össztársadalmi célok figyelembevétele : cél-hierarchia és indikátor rendszer

48. Az össztársadalmi célok figyelembevétele: cél-hierarchia és indikátor rendszer

49. Az össztársadalmi célok figyelembevétele : cél-hierarchia és indikátor rendszer

50. Az össztársadalmi célok figyelembevétele : cél-hierarchia és indikátor rendszer