Dr. Tombácz Endre, Boros Márta, Magyar Emőke 2013. ÖKO ZRt .

1. Dr. Tombácz Endre, Boros Márta, Magyar Emőke 2013. ÖKO ZRt. Jelentős környezeti állapotváltozást okozó konstrukciók hatása az uniós kötelezettségek és a nemzeti célkitűzések teljesülésére

2. A prezentáció felépítése • Az értékelési munka céljai, tárgya • Példák a tevékenységi projektek értékelésére (közlekedés, turizmus stb.), kiemelve néhány problémát • Példa a kiemelt szakterületi értékelésre • Az értékelés tanulságai, megállapításai • Javaslatok a következő tervezési periódusra nézve

3. Az értékelés célja A várhatóan jelentős környezeti hatásokkal járó projektek környezeti hatásainak becslése Értékelési kérdések: • Milyen hatással vannak a fejlesztések az EU környezetvédelmi elvárásainak és a nemzeti céloknak a teljesítésére • Milyen további feladatok, célok kitűzése indokolt a hatások ismeretében? • Létrehoztunk-e a beavatkozásokkal új megoldandó problémákat? • A célok eléréséhez, a problémák megoldásához milyen eszközök szükségesek, figyelembe véve az eddigiek sikerességét? • Hogyan kerülhetők el a nem kívánatos környezeti és fenntarthatósági hatások? Javaslatok a következő időszak tervezéséhez

4. Vizsgált fejlesztési területek Vizsgált részterületek: • Közlekedésfejlesztés • Gazdaságfejlesztés • Turizmusfejlesztés • Energetikai projektek • Településfejlesztés • Vízvédelem • Hulladékgazdálkodás • Emberi egészség és élet védelme • Természetvédelem

5. Vizsgált kiemelt szakterületek Kiemelten kezeltünk három, az Európai Unió törekvéseinek fókuszában lévő szakterületet: • Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, az energia termelés és fogyasztás alakulása • A felszíni és felszín alatti vizeket érő hatások az EU Víz Keretirányelvének (VKI), és az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (OVGT) teljesítése szempontjából • Az OP-k hatása természetvédelem által igényelt állapotok alakulására, célkitűzéseinek megvalósulására

6. Közlekedési projektek értékelése 1. Ma a közlekedés a környezet állapotát egyik leginkább veszélyeztető tevékenység Cél:a beavatkozások a többi konstrukció forgalomnövelő hatását is enyhítsék Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési projektek problémái: • Ökológiai és területfoglalási problémák mellett az alföldi területeken csapadékvíz elvezetési gondok • Rendszeres ütközés Natura 2000 területekkel • A forgalomnövekedés miatt a közúti közlekedés aránya tovább nő a többi szállítási módhoz képest • A forgalom betölti a neki nyújtott teret (korszerűsítés, szélesítés, stb.), alacsony a többi közlekedési ágazat elszívó szerepe

7. Közlekedési projektek értékelése 2. Kedvező hatások • Balesetveszély csökkenése • Megtett távolságok rövidülése miatt a légszennyező anyagok (különösen az üvegházgázok) kibocsátás csökkenése • Zaj-, rezgés, zavarás csökken az elkerülők megvalósításával a leginkább terhelt területeken (A környezetkímélőbb közlekedési módok nagyobb arányú támogatásával - a közút-fejlesztés rovására - globálisan jobb eredmények volnának elérhetőek.)

8. Közlekedési projektek értékelése 3. Példa a konfliktusokra: Az M35-ös autópálya Derecske elkerülő szakasza: Nyugati nyomvonal: jó minőségű földek, gazdák ragaszkodnak hozzá Keleti nyomvonal: védett – nem érinthető, még keletibb Natura 2000 terület – szintén problémás Jelenleg EU Bizottsági véleménykérés történt – elhúzódó engedélyezés

9. Gazdaságfejlesztési projektek 1. A fenntartható fejlődés szempontjából probléma: • A nagyobb, gyakran multinacionális cégek, illetve ezeknek bedolgozó vállalkozások vitték el a legnagyobb támogatásokat (lásd járműipari fejlesztések nagy aránya) • Haszonélvezők jórészt nagyvárosok – ez tovább növeli a különbségeket, ugyanakkor barnamezős, vagy meglévő telephelyen történő beruházás esetén zöldterület kímélők Kedvező: • Bizonyos, részben elmaradott, részben fejlett megyék esetében magasabb volt a támogatások nagysága

10. Gazdaságfejlesztési projektek 2. A környezeti hatások szempontjából jobb a helyzet: • Fejlesztések jellemzően nem kifejezetten szennyezőhatású, környezetterhelő ágazatokba történtek • E prioritás keretében számos esetben került sor technológiafejlesztésre, a bevezetett korszerűbb technikák csökkentik a kibocsátásokat és az energiafelhasználást • Ugyanakkor a kapacitások növelése kibocsátás növekedéssel és az energiafelhasználás bővülésével jár • Kifejezetten kedvező a környezetvédelmi technológiák megvalósulása, még inkább előtérbe kellene kerüljön

11. Turizmus fejlesztési projektek A nagyobb projektek közül több mint 60 fürdő, vagy ilyen célú szálloda fejlesztését takarja kb. 50 milliárd forint nagyságrenddel. Probléma: • OVGT megállapítása szerint: az alföldi porózus termál vízadóknál egyes gócokban több monitoring kút, illetve maguk a termelőkutak is jelentős süllyedési trendet jeleznek • A porózus termál víztestekből kivett vizeket elsősorban fürdővízként és energetikai céllal hasznosítják (utóbbit túlnyomórészt visszasajtolás nélkül)

12. Energetikai fejlesztési projektek 1. A megújuló energia hasznosítási és az energiahatékonysági projektek túlnyomó többsége egyértelműen pozitív hozadékú mind környezetvédelmi, mind fenntarthatósági szempontból, kivétel a biomassza hasznosítás, ahol nem egyértelmű a környezeti megítélés, környezeti problémák is jelentkeznek: • Megújuló energiaként a projektek többségében napenergia és biomassza felhasználást alkalmaztak, ritka kivétel viszont a geotermikus energia használat • Napenergia esetén a napelem és a napkollektor, a biomassza esetén a biomassza közvetlen elégetésére szolgáló berendezések telepítése és az elsődleges biomasszából másodlagos energiahordozók előállítása és ezek konvertálása elektromos és hő energiává elterjedt a projektek között • A biomasszából nyert energia annyiban környezetbarát, hogy nem fosszilis, hanem megújuló energiát használunk fel, ami hulladék felhasználás esetén kedvező kv.-i szempontból, mezőgazdasági termesztés esetén viszont problémákat vet fel

13. Energetikai fejlesztési projektek 2. Biomassza égetés problémái: • Nagy monokultúrák létrejötte káros a biodiverzitás szempontjából • Fokozott vegyszer használat lehetősége • Az alapanyag összetételétől függő levegőszennyező kibocsátások (kisebb biomassza-égetőknél jellemző, hogy a technológia csak bizonyos fajta tüzelőanyagra, mondjuk faaprítékra vonatkozik, de mindenféle éghető anyag bekerül a rendszerbe) • Nagy szállítási igény (az égetőmű és a hulladékképződés, termesztés helyei között), ami jelentős terhelésekkel járhat (levegő- és zaj-, rezgésterhelés, ÜHG kibocsátás és üzem-anyagfelhasználás) • Legkedvezőbbek a saját hulladékot saját célra felhasználó kisprojektek A biomassza égetés környezeti szempontból azonban még mindig sokkal kedvezőbb, mint a fosszilis energiahordozók égetése, ezek kiváltása fontos lenne

14. Szennyvízkezelési projektek 1. Környezeti szempontból kedvező: • A települési szennyvizek összegyűjtésének és tisztításának mértéke a futó Szennyvíz-Program következtében rohamosan nő az ország területén • Kimutatható eredményei vannak a programnak ott, ahol a tisztítatlan szennyvíz eddig közvetlenül terhelte a felszíni vízfolyásokat • Hasonlóan eredményes a felszín alatti víztestek állapotának megőrzése, javítása szempontjából akkor, ha az eddig ellenőrizetlenül szikkasztott szennyvizek kimutathatóan terhelték a talajvizeket.

15. Szennyvízkezelési projektek /2. Környezeti kockázatok: Azoknál az agglomerációknál, ahol korábban nem üzemelt szennyvíztisztító, az értékelés alapján megállapítható volt: • gyenge vagy mérsékelt ökológiai állapotú befogadók esetében kérdéses azújabb tisztított szennyvíz befogadása • a projektek többségénél fennáll a veszélye annak, hogy aszennyvízbevezetés a befogadó további állapot romlását okozza II. övcsatorna az Izsáki szennyvíztisztító előtt és után

16. Az értékelés tanulságai 1. • Az előzménynek tekintett Stratégiai Környezeti Vizsgálatok előrejelzései a hatások tekintetében beigazolódtak, ugyanakkor a valóságban megjelentek egyéb hatások is. • Az vizsgált támogatási rendszer fejlesztései környezetvédelmi szempontból összességében kedvező hatásokkal jártak, a környezet állapota nem javult olyan mértékben, mint azt a ráfordítások indokolták volna • A fenntarthatóság szempontjából igazi előre lépés nem tapasztalható • A KEOP-ot tekintve elmaradásban vagyunk céljaink és kötelezettségeink teljesítésében (annak ellenére, hogy összességében kedvezők voltak a hatások, vannak területek, ahol romlott helyzet: pl. kisvízfolyások állapota, biomassza égetés), a szükségesnél kisebb a javulás

17. Példa az összegzésekre: Természetvédelem 1. Az OP-k fejlesztései önmagukban nem okoznak jelentős természetvédelmi problémákat. Kivételek: • gyorsforgalmi és közútfejlesztés ≈ 500 km fragmentáció • turisztikai fejlesztések ≈ 1000 projekt ha meghaladják a befogadó környezet terhelhetőségét • biomasszaégetéslevegőszennyezés, területfoglalás, biodiverzitás csökkenése(monokultúra) • zöldmezős beruházásbiológiailag aktív felületeket foglal el

18. Példa az összegzésekre: Természetvédelem 2. Az M43-as Szeged-Makó közötti 34,6 km-es új szakasza

19. Példa az összegzésekre: Természetvédelem 3. A nemrég átadott Debrecen elkerülő Natura 2000 területen halad át

20. Példa az összegzésekre: Természetvédelem 4. Natura 2000 érintettség • Ha egy tevékenység nem hatásvizsgálat-köteles a hatóság nem feltétlenül szerez tudomást a beavatkozásról → a tevékenység járhat a biodiverzitásra nézve kedvezőtlen következménnyel • Ha egy beavatkozás Natura2000 területet érint, a hatóság elutasíthatja a projektet, annak ellenére, hogy az érintett földrészleten nincsen védendő érték, tehát a biodiverzitás nem sérül.

21. Példa az összegzésekre: Természetvédelem 5. Gemenc, a DDNP területe, Natura 2000 terület: turistaszálló fűthető panzióvá alakítása (Érsekcsanád, Veránka sziget)

22. Példa az összegzésekre: Természetvédelem 6. Engedélyezés • Ha a projekt véleményezésre a nemzeti park igazgatóság elé kerül: • van, hogy túl késő, mert már kidolgozott tervek vannak, ekkor a pályázók úgy értékelik a helyzetet, hogy az engedélyező hatóság gátolja az EU források eredményes felhasználását • van, hogy túl korán, amikor még semmi nem tudható a kivitelezés módjáról • Kétszeri egyeztetés javasolt a zöldhatósággal (szükség esetén rajtuk keresztül a nemzeti parkkal): egy screening, hogy a megvalósításnak nincs-e természet-védelmi akadálya, majd később a kivitelezés módjának egyeztetése

23. Példa az összegzésekre: Természetvédelem 7. Természetvédelmi eredmények  • Tájgazdálkodásba vonható terület nagysága ≈ 80 ezer ha • Élőhelyrekonstrukció ≈ 60 ezer ha-on • Vonalas létesítmények átalakítása kb. 100-120 ezer ha-t érint • Komplex vízvédelmi beavatkozások az ország fontos természeti értékeit hordozó területein várhatóan több tízezer hektáron

24. Példa az összegzésekre: Természetvédelem 8. Hiányosság: • Az OP-konstrukciók többségében nem integrálják a természetvédelem szempontjait (kivétel a komplex vízvédelmi és a tájgazdálkodási projektek, melyek tv-i elemeket is tartalmaznak) • Nem lehetnek hatékonyak a biodiverzitás megőrzésére tett kísérleteink, ha azt elsősorban a természeti értékeink megőrzése prioritási tengely konstrukcióitól várjuk el

25. Az értékelés tanulságai • A KÖZOP és a kapcsolódó ROP konstrukciók: sok a terhelések csökkentését szolgáló projekt, de ezek sem tudják ellensúlyozni a közúti fejlesztések forgalomnövelő hatásait • Igen sikeres eleme a projekteknek a biztonság növekedése • Területi szempontból a fejlesztések nagy része továbbra is a fővárosba áramlik, illetve a nagyobb, iparilag is fejlett városokba • Elvileg az elmaradottabb térségek több forráshoz jutottak, de főleg akkor, ha volt nagyváros a területükön (ezek ált. el is szívták a támogatási lehetőségeket) • GOP és a kapcsolódó ROP fejlesztések: jelentős környezeti problémákkal nem számoltunk, a felmerült környezeti problémák elsősorban egyediek, helyiek (a környezetvédelmi hatóságoknál ezekre a projektekre vonatkozó jellemző problémák nem jelentkeztek) Budapest > a teljes Dunántúl – Győr-Sopron megye

26. A megelőző értékelések javaslatai 1. KEOP • Az akciótervek értékelésénél figyelembe kell venni az OVGT céljainak való megfelelést • A megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia termelésre vonatkozó megfelelő, a környezeti hatásokat is figyelembe vevő stratégia még mindig hiányzik KÖZOP • Az olyan fejlesztéseknek kell prioritást kapniuk, melyek egymással is összekapcsolható (városi tömegközlekedés – belterületi út, vasút-kerékpárút) környezetbarát konstrukciók • A gyorsforgalmi úthálózat további fejlesztése esetében törekedni kell a tranzit forgalom Budapesttől való elterelésére

27. A megelőző értékelések javaslatai 2. ROP • A városfejlesztési és település rehabilitációhoz konstrukciók esetében a klímaváltozásra való felkészüléssel kapcsolatos célok beépítése a kiválasztási kritériumokba fontos lenne • A turisztikai fejlesztések esetében megfogalmazható környezeti kritérium, hogy az adott fejlesztés nem okozhat olyan mértékű, jellegű, időtartamú, stb. látogatottság- és forgalomnövekedést, amely az adott attrakció alapját képező természeti vagy kulturális érték értékcsökkenését okozhatja

28. Az értékelés javaslatai 1. Általános kérdések • A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás önállóan, a horizontális célokhoz hasonlóan meg kellene, hogy jelenjen minden olyan konstrukciónál, ahol ennek jelentősége van • Szükséges lenne az azonos területet érintő projektek összehangolását elvégezni a pályázati rendszerben • Növelni kellene a környezeti tartalmú indikátorok számát, a nem környezeti tartalmú, de jelentős környezeti hatású fejlesztések terén • Komplex jellegű konstrukciók erősítése szükséges

29. Az értékelés javaslatai 2. Energetikai fejlesztések • A kedvező hazai adottságokhoz képest kihasználatlan a földi hőáram és a geotermikus energia-hasznosítást, ezeket jobban kell támogatni Szennyvízkezelés • Az összegyűjtött szennyvíz kezelésére a ritkábban lakott területeken törekedni kellene a gazdaságos üzemeltetésű egyedi tisztítók kialakítására, vagy természet közeli szennyvíztisztítási módszerek megépítésére • Az iszap tekintetében a szennyvíztisztításnál zárni kellene a rendszert, gondoskodni kellene a minél szélesebbkörű hasznosításról

30. Az értékelés javaslatai 3. Belterületi és térségi vízrendezés • Szükséges lenne a kétféle feladat együttes kezelésére és komplexebb vízgyűjtő, részvízgyűjtő egészét érő beruházások pályáztatása, így a bel- és külterületi programok egységesen sokkal inkább szolgálhatnák a vízgazdálkodást a jelenleginél. • Az összehangolás igény még ennél is szélesebb (árvízvédelem, mezőgazdasági vízhasznosítás, halgazdálkodás) • A belterületi vízrendezés projektek jelenleg csapadékvíz elvezetést jelentenek csupán, nem vízgazdálkodást, pedig vízhiányos időszakokban hiányzik az adott mennyiség – erre a következő kiírásoknál erre figyelemmel kellene lenni • Vízrendezésnél a közmunkások alkalmazása jó megoldás lehetne, mivel sokkal szelektívebben képesek elvégezni a munkát mint a nagygépek (lásd pl. idős, tájbaillő fák megőrzése, invazív fajok irtása)

31. Az értékelés javaslatai 4. Hulladékgazdálkodás A termikus hasznosításra történő előkészítés (pl. MBH kezelés) számos projekt része, ugyanakkor a termikus hasznosító kapacitások nem épültek ki, tehát itt stratégiai döntéseket kell hozni Hulladéklerakók rekultivációja Jellemző, hogy az előzetes felmérések ellenére is a beavatkozás elvégzése során derül fény a problémás állapotjellemzőkre. Ez többlet ráfordítás igénnyel jár ugyanakkor az elnyert támogatási pénzek A finanszírozásra a jelenleginél rugalmasabb megoldást kellene találni.

32. Az értékelés javaslatai 5. Közlekedés • A környezetbarát közlekedési módok fejlesztése a megvalósult közlekedésfejlesztési projektek között már nagyobb hangsúlyt kapott, mint előtte, ugyanakkor a következő ciklusban ezt erősíteni szükséges és az uniós irányelvekkel összhangban a közlekedési módok összekapcsolására kell nagyobb hangsúlyt fektetni Ivóvízminőség javítás • Több helyen probléma merült fel az ivóvíz élvezhetőségét illetően, a minden előírt paraméter megfelelő, csak nem jó az íze. Ha technológiailag meghatározhatók az élvezhetőséget rontó tényezők, akkor erre a jövőben figyelemmel kell lenni.

33. Az értékelés javaslatai 6. Gazdaságfejlesztés (nemzetközi példák alapján) • A környezetvédelmi elemzésekben a fenntarthatóság elveinek vizsgálata erősítésre szorult: Nemzetközi példa alapján lehetőség lenne például a termékek úgynevezett vízlábnyomának megállapítása, csökkentése, illetve az alacsony vízfelhasználással készülő termékek, valamint az ilyen termékeket előállító cégek, e termékeket kínáló piacok preferálása/támogatása. • A kisvállalkozás-fejlesztési támogatott projektek körében javasolt felvenni olyan intézkedéseket, melyek kifejezetten energiatakarékos, vagy fenntartható energiával működő technológiákat terjesztenek el, vagy ilyen technológiák korszerűsítését, megvalósítását szolgálják A fentiek eredeti formájukban a gazdaság fejlesztési projektekre vonatkoztak, de más területeken, és más erőforrás használatokra is alkalmazhatók.

34. Köszönöm a figyelmet! 2013. ÖKO ZRt.