Lenkei István vezérigazgatói tanácsadó a Magyar Atomfórum Egyesület elnöke

1. A Paksi Atomerőmű hosszú távú üzeme az ország ellátásbiztonságának záloga Lenkei István vezérigazgatói tanácsadó a Magyar Atomfórum Egyesület elnöke "Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban" Budapest, 2013. április 9.

2. Nemzeti Energiastratégia 2011-2030 • Az Országgyűlés 2011. október 3-án fogadta el a • Nemzeti Energiastratégia 2011-2030 • dokumentumot • melynek mottója: „Függetlenedés az energiafüggőségtől” • A függetlenedés fő eszközei: • energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása • hazai megújuló energia a lehető legmagasabb arányban • biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció • kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához • a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása

3. Nemzeti Energiastratégia 2030 Legfontosabb tézisei • Energiatakarékosság • Megújuló és alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelés növelése • Erőmű korszerűsítés • A közlekedés energiahatékonyságának növelése és CO2 intenzitásának csökkentése • Zöld ipar, megújuló mezőgazdaság (Energetikai célú hulladékhasznosítás) • Állami szerepvállalás erősítése

4. Forgatókönyvek Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint • Primer bruttó energiafelhasználás növekedése maximum2 % a 2008-as évhez képest • A fenti cél 23 %-os energiahatékonyság javulással biztosítható • Eközben 37 %-kal növekszik a villamos energia felhasználás 2008-hoz képest • Megújuló energia részarány 20 %-ra növekszik

5. „Atom – szén – zöld” forgatókönyv • Az atomenergia hosszú távú fenntartása • A szén alapú energiatermelés szinten tartása, feltétel: az ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (CCS) • A megújulóenergia szempontjából az NCsT 2020 utáni lineáris meghosszabbítása, törekvés a kitűzött arány növelésére Hazánk nukleáris kapacitásainak várható alakulása 2038-ig

6. Hazai villamos energia termelés(1983-2012) A Paksi Atomerőmű 386,4 TWh villamos energiát termelt az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta

7. Évi villamos csúcsterhelések (1990-2012) MW Forrás: MAVIR Zrt.

8. Az importszaldó részaránya (1990-2012) Forrás: MAVIR Zrt.

9. Teljesítőképesség- kihasználások Forrás: MAVIR Zrt.

10. Biztonságos A társadalom elfogadja Magas a rendelkezésre állása Nagy a megbízhatósága Üzemanyaga jól tartalékolható Üzemanyagpiaca független Fenntartható Termelése CO2 mentes Környezeti hatása minimális Hulladéka minimalizált, kontrollált, gyűjtött A fenntartható energiaellátás elvárásai Társadalmi elvárás Gazdasági elvárás • Versenyképes • Alacsony a termelési költség • Stabil az üzemanyag-piac • Valós költségalapú működés • Távlatokban is megfelelő Környezeti elvárás CO2

11. Tények a Paksi Atomerőműről • Az 1982-87 között üzembe-helyezett blokkok megbízható, biztonságos üzemvitellel állítják elő a villamos energiát. • Korszerűsítések eredményeképpen a 4 blokk teljesítménye 2009-re fokozatosan 2000 MW-ra növekedett. • Az atomerőmű biztonságát • - a jól képzett, biztonságtudatos, elkötelezett munkatársak, • a folyamatos fejlesztések, biztonságnövelő intézkedések, és • az öregedő berendezések kiváltását célzó rekonstrukciók garantálják. • Az atomerőmű műszaki állapota és a tervezett intézkedések az eredeti 30 éves üzemidő további 20 évvel történő meghosszabbítását teszik lehetővé.

12. Gazdaságosság, ellátásbiztonság Az atomerőmű jelenleg a legolcsóbban termelő hazai kapacitás Az atomerőmű az ellátásbiztonságot javítja, mert csökkenti az ország energia-függőségét, elősegíti a felhasznált primer energia diverzitását, az üzemanyag nem a világ krízisrégióiból szerezhető be, az üzemanyag jól tartalékolható, (20t U= 1,6 Mt olaj, 3,9 Mm3 gáz) termelési költsége nem érzékeny az üzemanyag árára. Az atomerőmű rendelkezésre-állása magas, 85%-93% Az atomerőművi termelés valós költség alapú, árában megjelennek az externális költségek Az atomerőmű versenyképes, és ez hosszú távon is fenntartható

13. A teljesítmény-kihasználási tényező alakulása (2004-2012) 1. blokk: 90,81 % 2. blokk: 85,86 % 3. blokk: 91,88 % 4. blokk: 91,04 % Erőmű átlag: 89,9 % WANO(World Associationof Nuclear Operators)

14. Az MVM PA Zrt. piaci pozíciója

15. Környezetre gyakorolt hatások • A Paksi Atomerőmű környezetében 1981-82-benalapszint felmérést végeztek, mely vizsgálatok módszere közel azonos volt a jelenleg működő környezet-ellenőrzési rendszerrel, így az erőmű létesítése előtti és a jelenlegi adatok összehasonlíthatók. • A mérések igazolták, hogy a környezet sugárzási viszonyaira közvetlenül mérhető hatása nem volt az atomerőműnek. • A Paksi Atomerőmű radioaktív anyagokat tartalmazó légnemű és folyékony kibocsátásaira szigorú hatósági korlátok vonatkoznak. A kibocsátási korlátok nagyságrendi tartalékkal teljesülnek. • A kibocsátásokból származó lakossági dózisjárulék kb. ezred része a hatósági korlátnak, és tízezred része a természetes háttérsugárzásból származó sugárterhelésnek. • A kiégett kazetták átmeneti tárolása Pakson 50 évre biztonságosan megoldott. • A kis- és közepes aktivitású hulladék tároló telephelye Bátaapátiban a nemzetközi szakmai normának is megfelel.

16. Engedélyezett kibocsátások alakulása (2004-2012)

17. Folyamatos a biztonság növelése Miért gondoltuk, hogy egy 30 éve épített atomerőmű további 20 évig üzemeltethető és biztonsága garantálható? Az atomerőmű biztonságának növelése már a 4. blokk üzembe helyezése előtt, 1986-ban megkezdődött. . 1991 – 1994 AGNES (Advanced General and New Evaluation of Safety) 1996 – 2002 Átfogó biztonságnövelési intézkedési (BNI) program 1993 – 2002 Program a földrengés veszélyeztetettség vizsgálatára és az erőmű megerősítésére 1999 és 2007 IdőszakosBiztonsági Felülvizsgálatok végrehajtása 1999- megújított Végleges Biztonsági Jelentés összeállítása és évenkénti aktualizálása 2008 – 2014 Súlyosbaleset-kezelési koncepció kidolgozása 2011 Fukusima utáni Célzott Biztonsági Felülvizsgálat

18. Teljesítménynövelés • Összesen134 MW új termelő kapacitás létesült • A program megvalósítása 4,1 Mrd Ft • Árbevétel növekmény ≈ 12 Mrd Ft/év • Fajlagos beruházási költség30,6 MFt/MW 4. blokk 500 МW 2006. 09. 26. 3. blokk 500 МW 2009. 11. 13. 2. blokk 500 МW 2008. 12. 05. 1. blokk 500 МW 2007. 07. 19.

19. Üzemidő-hosszabbítás (ÜH) • Az ÜH megvalósíthatósági vizsgálata 2000-ben kezdődött. • Az OAH 2009-ben értékelte és elrendelte az ÜH Végrehajtási Program megvalósítását. • Hazai és nemzetközi független szakértői vizsgálatok segítették munkánkat.  • A továbbüzemelésre vonatkozó engedélykérelemben bemutattuk, hogy a hatóság által előírásokkal ellátott ÜH Végrehajtási Programot sikeresen elvégeztük, és az 1. blokkot felkészítettük a meghosszabbított üzemidejű üzemeltetésre. Az Országos Atomenergia Hivatal 2012. december 18-án kiadta az 1. blokk további 20 évre szóló üzemeltetési engedélyét.

20. Társadalmi elfogadás Egyetért Ön azzal, hogy Magyarországon működik atomerőmű?

21. Az atomerőmű bővítése A Parlament megadta az előzetes elvi engedélyt az új blokk előkészítésének megkezdéséhez. (2009. 03.30.) A Kormány kormánybizottságot állított fel a beruházással kapcsolatos stratégiai döntések előkészítésére. (2012. 05.30.) Az MVM Zrt. létrehozta a paksi atomerőmű bővítésére az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. projekttársaságát. (2012. 08.03.) 21

22. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!