Európai közjog és politika Jogász szak ( nappali/levelező képzés ) 2006/2007./I. félév

1. Európai közjog és politikaJogász szak (nappali/levelező képzés) 2006/2007./I. félév Széchenyi István Egyetem (Győr)

2. Európai közjog és politika I. Történeti alapok 1. Az európai egységgondolat fejlődése 2. Az integráció kezdeti formái 1945-1958 3. Az integráció kibővülése 4. Az integráció mélyülési folyamata

3. Európai közjog és politika 1. Integrációtörténeti bevezetés 1. Az európai egységgondolat fejlődése • XX. század előtti időszak (mintegy 350 szerző/gondolkodó, pl. Pierre Dubois, Podjebrad György, William Penn, Abbé de Saint Pierre stb.) • Az egységgondolat a XX. században • Gr. Richard Nikolaus Coudenhove-Kalergi (1923. Paneuropa) • Aristide Briand (1929, 1930)

4. Európai közjog és politika 1. Integrációtörténeti bevezetés 2. Az integráció kezdeti formái1945-1958 • OEEC (Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet) • WEU (Nyugat-Európai Unió) • CoE (Európa Tanács, 1949.05.05.)

5. Európai közjog és politika 1. Integrációtörténeti bevezetés 2. Az integráció kezdeti formái1945-1958 d) ECCS (Montanunió – Európai Szén- és Acélközösség) • 1950. május 9.: Schumann-nyilatkozat (Monnet-terv) • 1951. április 18. Párizsi szerződés (ESzAK-szerződés, hatálybalép: 1952. július 23.)

6. Európai közjog és politika 1. Integrációtörténeti bevezetés 2. Az integráció kezdeti formái1945-1958 • e) ECD (Európai Védelmi közösség – nem valósul meg) • EPC (Európai Politikai Közösség – nem valósul meg)

7. Európai közjog és politika 1. Integrációtörténeti bevezetés 2. Az integráció kezdeti formái1945-1958 g) EEC és EURATOM (Európai Gazdasági Közösség, Európai Atomenergia-közösség • 1955.: Messinai konferencia • 1956.: Spaak-jelentés • 1957. március 25. Róma: Az EGK- és az Euratom-szerződés aláírása („Ceterum censeo, Europam esse construendam!”) • 1958.: „Hatok Közössége” – az alapszerződések hatálybalépése

8. Európai közjog és politika 1. Integrációtörténeti bevezetés 3. Az integráció kibővülése • 1961-1962: csatlakozási kérelmek benyújtása (NBr., Íro., Dánia, Norvégia) • 1963. De Gaulle vétója • 1967. NBr. második csatlakozási kérelme • 1969. Állam- és kormányfői konferencia Hágában • 1972. csatlakozási szerződések aláírása – elutasító népszavazás Norvégiában

9. Európai közjog és politika 1. Integrációtörténeti bevezetés 3. Az integráció kibővülése • „Kilencek” • 1973. január 1.: csatlakozási szerződések hatálybalépése NBr.-val, Íro.-gal és Dániával • II) „Tizek” • 1981. január 1.: Bővítés déli irányba: Görögország felvétele

10. Európai közjog és politika 1. Integrációtörténeti bevezetés 3. Az integráció kibővülése • 1982.: Népszavazás Grönland speciális státuszáról • 1984. március: Grönland kivételt képez az EGK területi hatálya alól • III) „Tizenkettek” • 1986. január 1.: A déli bővítés második hulláma: a csatlakozási szerződések hatálybalépése Spanyolországgal és Portugáliával

11. Európai közjog és politika 1. Integrációtörténeti bevezetés 3. Az integráció kibővülése • 1990. október 3.: német egység: az egykori NDK-hoz tartozó öt tartománnyal és az egykori Kelet-Berlinnel bővülnek a Közösségek • IV) „Tizenötök” • 1994. április 12.: Korfu szigetén aláírják a csatlakozási szerződéseket Ausztriával, Finnországgal, Svédországgal – Norvégia másodszorra utasítja el népszavazáson a csatlakozást

12. Európai közjog és politika 1. Integrációtörténeti bevezetés 3. Az integráció kibővülése V) Kelet-európai és mediterrán bővítés • „Koppenhágától Koppenhágáig” • 1993. Koppenhágai EiT-ülés • Csatlakozási kérelmek: • 1987 Törökország • 1990 Málta, Ciprus • 1994 Magyarország, Lengyelország • 1995 Románia, Szlovákia, Lettország, Észtország, Litvánia, Bulgária • 1996 Cseh Köztársaság, Szlovénia

13. Európai közjog és politika 1. Integrációtörténeti bevezetés 3. Az integráció kibővülése • „egyenlő elbánás” vagy „differenciálás”? • A)Luxemburg-csoport • 1997. december: Luxemburgi EiT-ülés (döntés arról, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdik Ciprussal, Cseh.o.-gal, Észto.-gal, Lengyelo.-gal, Magyaro.-gal és Szolvéniával) • 1998. március 31.: Az ún. „bővítési folyamat” és a csatlakozási tárgyalások megkezdése

14. Európai közjog és politika 1. Integrációtörténeti bevezetés 3. Az integráció kibővülése • B) Helsinki-csoport • 1999. december: Helsinki EiT-ülés (döntés arról, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdik Bulgáriával, Letto.-gal, Litvániával, Máltával, Romániával és Szlovákiával) • Törökország „virtuális tagjelöltsége”?

15. Európai közjog és politika 1. Integrációtörténeti bevezetés 3. Az integráció kibővülése • 2001. június 16: EiT-ülés Göteborgban • 2002. október: az EB közzéteszi a 12 tagjelöltre vonatkozó országjelentéseket • 2002. december: megállapodás a csatlakozási szerződésekről 10 tagjelölttel a koppenhágai EiT-ülésen • 2003. április 12.: népszavazás erősíti meg Magyarországon az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat • 2003. április 16.: A csatlakozási szerződések ünnepélyes aláírása Athénben

16. Európai közjog és politika 1. Integrációtörténeti bevezetés 3. Az integráció kibővülése • 2004. május 1.: Hatályba lépnek a csatlakozási szerződések a 10 új tagállam vonatkozásában

17. Európai közjog és politika 1. Integrációtörténeti bevezetés 3. Az integráció kibővülése • A jövő • 2007.01.01 : Bulgária és Románia csatlakozása • Csatlakozási tárgyalások: • Törökország (kérelem: 1987, kezdés: 2005) • Horvátország (kérelem: 2003, kezdés: 2005) • Eddig benyújtott, de „el nem bírált” csatlakozási kérelem: • 2004 FYR Macedonia (2005: hivatalos tagjelölt)

18. Európai közjog és politika 2. Integrációtörténeti bevezetés 4. Az integráció mélyülési folyamata 1958-1986 • Kiindulópont: a gazdasági integráció céljai • Vámunió 1968-ig • Egységes kereskedelempolitika 1970-től • Közös piac megteremtése • Továbbmélyítési törekvések: • 1961: Fouchet-terv • 1969: hágai csúcstalálkozó • 1974: párizsi csúcstalálkozó

19. Európai közjog és politika 2. Integrációtörténeti bevezetés 4. Az integráció mélyülési folyamata 1958-1986 Továbbmélyítési törekvések: 1976: Tindemans-jelentés (Leo Tindemans, belga kormányfő) 1978-1979: EMS/ECU hatálybalépése 1979: közvetlen EP-választás az alapszerződések felülvizsgálata

20. Európai közjog és politika 2. Integrációtörténeti bevezetés 4. Az integráció mélyülési folyamata (1986) • 1983. június 18.: Ünnepélyes nyilatkozat az Európai Unióról • 1985. január 1.: Jacques Delors a Bizottság elnöke • 1985. június Kormányközi Konferencia (Intergovernmental Conference - IGC) • Single European Act - SEA • aláírás 1986, életbe lép 1987-ben • célja az egységes belső piac megteremtése • Az Európai Bíróság intézményi reformja • nő az Európai Parlament szerepe

21. Európai közjog és politika 2. Integrációtörténeti bevezetés 4. Az integráció mélyülési folyamata (1991-1993) • 1990. december: római csúcs • 1991. december 9-10. Maastricht (1992.02.07.:aláírás, 1993.11.01.:hatálybalépés) • Franciaországban és Dániában népszavazást tartottak+a német BVerfG döntés Szerződés az Európai Unióról (módosítás+új alapszerződés)

22. Európai közjog és politika 2. Integrációtörténeti bevezetés 4. Az integráció mélyülési folyamata (1991-1993) Szerződés az Európai Unióról (módosítás+új alapszerződés) • létrejön az Európai Unió • a gazdasági együttműködés mellett politikai integráció indul • középtávú cél a Gazdasági és Pénzügyi Unió megvalósítása • „Hárompilléres struktúra”

23. Európai közjog és politika 2. Integrációtörténeti bevezetés EURÓPAI UNIÓ I. pillér EK EURATOM ESZAK II. pillér Közös Kül- és bizt. polit. III. pillér Bel- és Igazságügyi Együttműk. 4. Az integráció mélyülési folyamata (1991-1993)

24. Európai közjog és politika 2. Integrációtörténeti bevezetés 4. Az integráció mélyülési folyamata (1996-1999) • 1996. március Torino • 1997. június 16. Amszterdamban módosítják az alapszerződéseket • 1999. május 1. hatályba lép a módosítás • az EP helyzetének erősítése • alapjogvédelem • új III. pillér (rendőri és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben) • megerősített együttműködés • szervezeti jegyzőkönyv

25. Európai közjog és politika 2. Integrációtörténeti bevezetés 4. Az integráció mélyülési folyamata (2000-2003) • 2000. december Nizza • 2003. február 1.: hatálybalépés • szervezeti reform • alapjogvédelem • Technikai módosítások • Európa Jövőjéről szóló nyilatkozat Az EU alkalmassá válik a bővítésre

26. Európai közjog és politika 2. Integrációtörténeti bevezetés 4. Az integráció mélyülési folyamata - Alkotmányozás ?

27. Európai közjog és politika 2. Integrációtörténeti bevezetés 4. Az integráció mélyülési folyamata - Alkotmányozás • EGYETLEN SZERZŐDÉS • JOGI SZEMÉLYISÉG AZ EURÓPAI UNIÓ SZÁMÁRA KISEBB SZÁMÚ JOGALKOTÁSI ESZKÖZ • A HATÁSKÖRÖK EGYÉRTELMŰVÉ TÉTELE • AZ UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJÁT IMPLEMENTÁLJÁK AZ ASZ-BE • NAGYOBB SZEREP A NEMZETI PARLAMENTEKNEK • AZ ELUTASÍTÁST KÖVETŐ MEGOLDÁSI ALTERNATÍVÁK

28. A témához kapcsolódó tananyag: TKV 39-93. o. Széchenyi István Egyetem (Győr)