A gender mainstreaming hazai megvalósításának lehetőségei és gátjai

1. A gender mainstreaming hazai megvalósításának lehetőségei és gátjai Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter Budapest, 2008. október 15.

2. A gender mainstreaming • A magyar nyelvben csak körülírással visszaadható fogalom. • Általában az angol nyelvű kifejezést használjuk. • Jelentése: a nemek dimenziójának beépítése a politikai folyamatok minden egyes szintjén: a tervezésbe, a kivitelezésbe, a monitorozásba és az értékelésbe, azaz a nemek közötti egyenlőség szempontjainak fősodorba helyezése. • Célja, hogy a elősegítsék a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség érvényesülését.

3. A jogi háttér szerepe –nemzetközi és nemzeti szabályok I. • Főbb nemzetközi dokumentumok: • ENSZ: • A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolásáról szóló ENSZ Egyezmény (1982. évi 10. tvr.) • Pekingi Nyilatkozatra és Cselekvési Terv (1995) • EU: • Alapító Szerződések (Amszterdami Szerződés) • Irányelvek

4. A jogi háttér szerepe –nemzetközi és nemzeti szabályok II. • Nemzeti szabályok • Alkotmány (66. §) • Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség megteremtéséről szóló 2003. évi 125. törvény • A joganyagban található egyéb rendelkezések

5. A jogszabályok önmagukban nem elegendőek • A jogszabályokat sokszor nem ismerik. • A jogszabályokat sokszor a szankcióval való fenyegetettség ellenére sem tartják be. • Az emberek, különösen a nők jogérvényesítési készsége és képessége ma még alacsony szinten áll, ha nemi alapú diszkriminációról van szó.

6. A gender mainstreaming, mint horizontális elv • A fejlesztési tervek szerepe • Esélyegyenlőségi útmutatók, kézikönyvek – segítenek, de nem eleget. • A fejlesztések során máig sem sikerült pontosan megfogni a gender mainstreaming lényegét, és jól érvényesíthetően beépíteni azt.

7. A szakpolitikák I. • Oktatás • Iskolarendszer minősége és elérhetősége • A nők átlagos iskolai végzettsége magasabb a férfiakénál - elég-e ez önmagában? • Bizonyos szakterületek, így különösen a műszaki jellegűek még mindig „férfiasnak” számítanak, míg más szakmák – pl. tanítói, tanári – szinte teljesen feminizálódnak. • A könnyebb elhelyezkedést és magasabb fizetést ígérő műszaki, informatikai szakokon a nőhallgatók aránya 18,7, illetve 12,3% volt 2006-ban. • Cél a versenyképes és foglalkoztatható női munkaerő biztosítása.

8. A szakpolitikák II. • Foglalkoztatás • Magyarország foglalkoztatási rátája a legalacsonyabbak közé tartozik az OECD országok között, ezen belül Európában. • A női inaktivitás szorosan összefügg a gyermekvállalással. • Lehetőség a munkavállalásra a gyermek egy éves kora után, a gyes összegének megtartása mellett. • Gyermekek napközbeni ellátása: bölcsőde, óvoda, családi napközi.

9. A szakpolitikák III. • A foglalkoztatási szegregáció • Rugalmatlanná teszi a munkaerő-piacot. • Horizontális szegregáció: a foglalkoztatás szektoraiban és ágazataiban érzékelhető. • Vertikális szegregáció: a nők és férfiak jelenléte a munkavállalás hierarchiájában. • Ez jellemzi a gazdasági és a politikai döntéshozatal magasabb szintjeit is.

10. A politikai döntéshozatal • A nők igen alulreprezentáltak. • A képviselők között a nők aránya évek óta 10% körül mozog, ami számukra egyértelműen kisebbségi helyzetet teremt. • A politikai színterén a nők alulreprezentáltsága szintén akadályozza a gender mainstreaming megvalósítását.

11. Kormányzat intézkedések I. • A gender mainstreamingért felelős kormányzati szervezeti egység a Szociális és Munkaügyi Minisztériumon belül található. • A hosszú távú munkatervének alapját az EU Bizottság által kiadott 2006-2010 közötti időszakra szóló ütemterv, az ún. ROADMAP határozza meg

12. Kormányzat intézkedések II. • A ROADMAP hat területet emel ki a nemek közötti egyenlőség megvalósításáért: • Egyenlő arányú női- férfi részvétel megteremtése a döntéshozatalban; • A nők és férfiak közötti egyenlő mértékű gazdasági függetlenség elérése; • A szakmai, családi és magánélet jobb összehangolásának elősegítése; • A nemi bűncselekmények és az emberkereskedelem felszámolása, a családon belüli erőszak kezelése; • A nemekhez kötődő sztereotípiák felszámolása; és • A nemek közötti egyenlőség előmozdítása az EU-n kívüli országokban.

13. Kormányzat intézkedések III. • A célok megvalósításáért munkacsoportok dolgoznak (kormányzat, civil szféra, szakértők) • Kommunikáció – honlap, kampányok • Projektek és programok • Intézményrendszer a családon belüli erőszak áldozatai számára – folyamatos fejlesztés.

14. „A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégiai Terv 2009-2020”(Tervezet) • Célja, hogy felgyorsítsa a nők és férfiak társadalmi és gazdasági egyenlőségének kialakítását, és egyben hozzájáruljon a nők és férfiak közötti egyenlőséggel kapcsolatos hagyományos szemlélet megváltoztatásához. • Prioritási hosszú távra, 12 évre szólnak.

15. A Stratégiai Terv cselekvési területei • a nők és férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének megteremtése, a fizetési és foglalkoztatási aránytalanságok felszámolása, a nők és a szegénység, a nők és az egészség szempontjainak figyelembe vétele, • a szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolásának támogatása, a felelősség egyenlő megosztása a családi kötelezettségek vállalásában, háztartási és gondozási feladatokban, • az egyenlő arányú férfi-női részvétel támogatása a politikai és gazdasági döntéshozatalban, • a nők ellen elkövetett erőszak minden formájának felszámolása, sürgős fellépés a nők és férfiak, lányok és fiúk testi és érzelmi integritáshoz való alapvető jogának megsértése ellen, • a nemekhez kötődő sztereotípiák felszámolása a társadalomban. • A gender mainstreaming, mint stratégia célkitűzéseinek megvalósításához elengedhetetlen változások szakmai megalapozása • A gender szakértelem fejlesztése és szakértők képzése, valamint gender alapú szaktudás megteremtése az államigazgatásban. • A stratégia megvalósításához szükséges intézményrendszer létrehozása és működtetése, mely az ágazatokban érvényesítendő feladatok koordinálását, megvalósítását, annak monitorozását, kiértékelését és ellenőrzését biztosítja. • A nemekre érzékeny költségvetési (gender budgeting) szemlélet kialakítása (a nemi alapú költségvetés megalapozásának előkészítése), mivel a költségvetés nemekre érzékeny elosztásának igazságossága a gender mainstreaming szemlélet érvényesítésének gazdasági szempontú megalapozása a kormányzat részéről.

16. A Stratégiai Terv megvalósítása • Hároméves intézkedések meghatározásával kerül megvalósításra. • Pénzügyi hátterét a központi költségvetésből kell megteremteni. • A Stratégia és a kapcsolódó intézkedési tervek jelenleg a szakértői egyeztetés alatt állnak. • Még ebben az évben szélesebb döntéshozói kör elé kerülhet.

17. Köszönöm a figyelmet!