A szellemi alkotások védelme és az iparjogvédelem

1. A szellemi alkotások védelme és az iparjogvédelem

2. Néhány fontosabb jogszabály • Ptk. • 1999. évi LXXVI. tv. a szerzői jogról • 1995. évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi oltalmáról • 1997. évi XI. tv. a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról • 1991. évi XXXIX. tv. a használati minták oltalmáról • 2001. évi XLVIII. tv. a formatervezési minták oltalmáról • 1991. évi XXXVIII. tv. a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról

3. A szellemi alkotások jogvédelme A szellemi alkotások joga: új gondolatokat tartalmazó alkotások létrehozása és használata szabályozott A személyhez fűződő jogok védelmének egyik esete, amikor nem az embert, hanem alkotó tevékenységét védelmezik

4. A szellemi alkotások jogvédelme Szerzői jog Iparjogvédelem • Műszaki-gazdasági alkotások védelme • Találmányvédelem: szabadalom • Használati mintaoltalom • Mikroelektronikai félvezetők topográfiájának oltalma • Újítás • Know-how • Ipari minta • Vállalat- és árujelzők • A kereskedelmi név védelme • Védjegyoltalom • Földrajzi jelzések oltalma  

5. Szerzői jog

6. Szerzői jog Vázlat • A szerzői jogviszony tárgya • A szerzői jogviszony alanyai • A szerzői jogviszony tartalma • A szerzői jogviszony korlátai • A szerzői jogbitorlás • Szomszédos jogok • A szerzői művek felhasználására vonatkozó szerződések • Nyilvántartás a közös jogkezelő szervezeteknél • Járulékfizetés a védelmi idő eltelte után

7. A szerzői jogviszony tárgya • Védelemben részesül az irodalom, a tudomány és a művészet területére eső minden alkotás (ideértve: nyilvánosan tartott beszéd, film, művészi fénykép, számítógépi program (szoftver), adatbázis, zenemű, fotoművészeti, reklámozás céljára megrendelt…) • = szerzői mű: az irodalom, művészet vagy tudomány területén • kifejezett alkotó szellemi tevékenység eredményekéntegyén-eredeti jellegű • gondolatot kifejező • mások számára felfogható • rendszerint rögzített eredmény • Az oltalom szempontjából az értéke, esztétikai színvonala nem releváns

8. Szerzői művek • Eredeti alkotás • Másodlagos alkotás = tartalmában-formájában egy elsődleges alkotástól függ (pl. fordítás, regény színpadra alkalmazása), ehhez az elsődleges alkotás szerzőjének hozzájárulása kell • De a másodlagos alkotás is kielégíti az oltalmazandó művel szembeni általános igényeket… • …hacsak törvény ki nem zárja az oltalomból (pl. jogszabály, szabvány, napi hírek)

9. A szerzői jogi védelem létrejötte Pusztán az alkotás létrejöttével a szerzői jogi védelem is létrejön, semmilyen bejelentés vagy nyilvántartásba-vétel nem szükséges!

10. A szerzői jogviszony alanyai • Szerző • Szerzőtárs • Társszerző • Szerkesztő • Filmek esetében… (többen is) • tervező

11. A szerzői jogviszony alanyai 2 • Szerző: aki a művet megalkotta, ő a szerzői jogviszony alanyai jogosultja • Szerzőtárs: ha több szerző van, s a mű oszthatatlan. Jogaikat csak együtt gyakorolhatják • Társszerző: csak az általa alkotott részre vonatkozó, de önálló szerzői joga van (pl. zeneszerző – szövegíró) • Szerkesztő: gyűjteményes mű egészére vonatkozó szerzői jog jogosultja (de ez nem érinti a felvett egyes művek szerzői jogát)

12. A szerzői jogviszony alanyai 3 Filmek esetében a szerzői jog jogosultjai • A film számára készült • irodalmi művek szerzői • zeneművek szerzői • A rendező • Mindazok, akik a film készítéséhez alkotó módon hozzájárultak

13. A szerzői jogviszony alanyai 4 • Tervező: építészeti alkotások és műszaki létesítmények esetében a szerzői jog jogosultja • Az együttesen létrehozott mű (pl. nemzeti szabvány) esetén a szerzők jogutódjaként szerzői jog azt a GT-t illeti meg, amely irányításával a művet létrehozták, s amely azt nyilvánosságra hozta

14. A szerzői jogviszony tartalma Kettős: • Személyhez fűződő jogosultságok • Vagyoni természetű jogosultságok

15. A szerző személyéhez fűződő jogok • Névjog (nevének feltüntetése) • A szerzői minőséghez való jog • A mű egységének védelme nem lehet azt megcsonkítani, torzítani… • A mű nyilvánosságra hozatala • A visszavonás joga Ezek a személyhez kötöttek (át nem ruházhatók), forgalomképtelenek és időben korlátlanok

16. A szerzői művek felhasználásával kapcsolatos vagyoni jogok • A szerző joga: többszörözés, terjesztés, nyilvános (nem csak családok és ismerősök vannak jelen) előadás, átdolgozás, kiállítás • Bármilyen felhasználáshoz más által (de lásd a korlátokat is a következő ábrán) a szerző hozzájárulása kell • A szerzőt (jogutódját) díjazás illeti meg • A vagyoni jogok forgalomképesek, átruházhatók,örökölhetők és időben korlátozottak: a szerző halálától számítva 70 évig (kezdete: a halált követő év első napja)

17. A szerzői jog korlátai • Mind a személyi, mind a vagyoni jogoknak bizonyos korlátai • Legfontosabb a szabad felhasználás joga: ekkor a mű használatához nem kell a szerző engedélye és díjazás sem illeti meg érte • Nyilvánosságra hozott művek esetében, a törvény taxatíve felsorolja (pl. az idézés joga, felhasználás iskolai oktatás céljából, egyes példányok kölcsönbe adása vagy lemásolása magánművelődés vagy kutatás céljából – de ez alól a számítógép-programok kivételek!) • Idézés esetében a forrás megjelölése

18. A szerzői jog bitorlása A szerzői jogviszony: • abszolút szerkezetű • negatív tartalmú = a jogosulton kívül bárkinek tartózkodnia kell megsértésétől, mert ez szerzői jogbitorlás • Ált. a vagyoni jogokat sértik meg • A szankció lehet: • büntetőjogi • szabálysértési • polgári jogi

19. Szomszédos jogok • Ez azt jelenti, hogy a védelem arra is vonatkozik, akinek tevékenysége a szerzői alkotás felhasználása érdekében (gyártás, forgalmazás, közvetítés) történik • Idetartoznak: • előadóművészek • a hangfelvételt előállítók • a rádió- és TV-szervezetek • Az oltalmi idő ekkor 50 év

20. Pl. előadóművészek szomszédos joga Az előadóművész engedélye kell pl. • Nem rögzítésre szánt (=rögzítetlen) előadása rögzítéséhez • Rögzítetlen előadását sugárzásához (kivéve, ha eleve ilyen az előadás) • Rögzített előadás többszörözéséhez Mindezért - hozzájárulása esetén - díjazás illeti meg

21. Ha közszolgálati rádió vagy TV… …végez ilyen „továbbközvetítést”, a díjakat a Műsorszolgáltatást Támogató és Vagyonkezelő Alap fizeti

22. A szerzői művek felhasználására irányuló szerződések • A szerzői alkotások létrehozása és felhasználása szerződések formájában realizálódik • Ezeket több szinten is szabályozzák: általános és szerződés-specifikus • Nevesített és részletezett felhasználási szerződések: • kiadói • sugárzási • színpadi művel felhasználási • zeneművekkel kapcsolatos • megfilmesítési szerződés

23. Közös jogkezelő szervezetek • Miért: a szerzői művek, a szomszédos jogi teljesítmények minden fajtájának minden egyes felhasználását nem lehet külön-külön, minden érdekelt által aláírt szerződésben kikötni • Külön egyesületek vannak, amelyek érvényesítik ezeket a jogokat, elintézik a szerződéskötést, ha kell, beszedik a jogdíjakat, érdekvédelmi tevékenységet látnak el

24. A közös jogkezelő szervezetek 2 • Létrehozásukat törvény előírhatja, de az érdekeltek maguk is létrehozhatják • Kötelező az egyesületi forma: nonprofit, a tagság ellenőrizheti • Tagjai számára jogdíjat is megállapíthat • Felügyeli és nyilvántartja: a nemzeti és kulturális örökség miniszter • Ugyanazon jogosult csoport ugyanazon jogosultságára országosan csak egy

25. Pl. közös jogkezelő szervezetek • irodalmi és zenei művek: ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület • egyéb alkotóművészeti alkotások: HUNGART vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület • filmalkotások: Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete (FilmJUS) • előadóművészek: Művészeti Szakszervezetek Szövetséges Előadóművészi Jogvédő Irodája (MSZSZ-EJI) • hangfelvételek jogai: Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ)

26. A követő jog • Eredeti műalkotásnak a szerző által műkereskedő közreműködésével végzett (első) eladásakor* a védelmi időn belül • A műkereskedő által fizetett díj • A szerző vagy jogutódja részére a közös jogkezelő szervezeten át • Erről lemondani nem lehet! • Az összeg: AZ EREDETI „JOGÁSZI” SZÖVEG *tulajdonjogának visszterhes átruházásakor

27. Eredeti műalkotás műkereskedő révén kerül első ízben eladásra

28. Járulékfizetés a védelmi idő letelte után • A védelmi idő letelte után • Ha az alkotást eladják (műkereskedő közreműködésével) • A vevő (kivéve: múzeum, közgyűjtemény) köteles a vételár 5%-ának megfelelő összeget • A közös jogkezelő szervezetnek, amely ezt az alkotó tevékenység fejlesztésére és az alkotóművészek szociális céljaira használhatja

29. „Árva mű” • =szerzője nem ismert vagy ismeretlen helyen tartózkodik • Ha megtették a felkutatására vonatkozó szükséges intézkedéseket – eredménytelenül – az MSZH ad felhasználási engedélyt 5 évre • ha az így engedélyezett felhasználás • nem jövedelemszerzést szolgál: csak akkor kell jogdíjat fizetni, ha a szerző ismertté válik • jövedelemmel jár: a díjat az MSZH-nál letétbe kell helyezni, ekkor 5 év múlva ez a közös Jogkezelő Szervezeté lesz

30. Iparjogvédelem

31. Nemzetközi egyezmények • A Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó Marrakesh-i Egyezmény részét képezi a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (kihirdetve: 1998. évi IX. tv., Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights, TRIPS) • Európai Szabadalmi Egyezmény (1973 München), Magyarország 2003-ban csatlakozott

32. A szabadalom • A szabadalmi jogviszony tárgya és alanyai • A szabadalmazhatóság feltételei • A szabadalmi jogviszony alanyai • A feltaláló személyhez fűződő jogai • A feltaláló és a szabadalmas vagyoni jogai • A szabadalmas alapvető kötelezettségei • Szolgálati és alkalmazott találmányok • A szabadalom tárgyi, területi és időbeli hatálya • A szabadalmi oltalom korlátai • A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése • A találmányhoz és szabadalomhoz fűződő jogok védelme

33. A szabadalmi jogviszony tárgya és alanyai Szabadalom: • a találmány megalkotója (feltaláló) vagy más jogosult (szabadalmas) részére • Az oltalmi idő alatt • Kizárólagos jellegű jogosultságot nyújt a találmány feletti rendelkezésre • Egyben biztosítja a találmány nyilvánosságra jutását

34. Mi szabadalmaztatható • Szabadalmazható: minden • új, • feltalálói tevékenységen alapuló • iparilag alkalmazható találmány • Nem minősül találmánynak: felfedezés, tudományos elmélet, matematikai módszer, esztétikai alkotás, játékra vagy üzletvitelre vonatkozó terv, számítógépi program…

35. A szabadalmazhatóság feltételei • Abszolút új: nem tartozik a technika állásához (nem vált más számára hozzáférhető más számára szóbeli vagy írásbeli közlés, gyakorlatba vétel vagy más módon) • Feltalálói tevékenységen alapul: ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló • Iparilag alkalmazható: az ipar/mezőgazd. valamelyik ágában előállítható. Nem ilyen a humán vagy veteriner diagnosztikai, gyógyászati vagy sebészeti eljárás. Lehet szaporítható élő anyag, de nem emberi embrió alkalmazása ipari célra vagy klónozás • Reprodukálható: a találmány azonos eredménnyel megvalósítható legyen

36. Néhány egészségügyi kérdés Nem szabadalmaztatható új gyógyászati, diagnosztikai, sebészeti eljárás • Ezt a jog formailag nem tekinti „iparilag alkalmazható”-nak • de voltaképpen az oltalomból való kizárás oka: egészségügyi érdek! Szabadalmaztatható viszont (új) gyógyászati indikáció!

37. Gyógyszerekre vonatkozó szabadalom Az új gyógyszerre (=az első indikáció) termékszabadalom adható Ugyanis szabadalom elvben lehet: • eljárásoltalom (a ’80-as években még a gyógyszerre is ez vonatkozott! Csak a szintézis védett, a molekula nem, más szintézissel előállítható) • termékoltalom (maga a molekula védett)

38. Bizonyos feltételek esetén: „kényszerengedély” • Mi ez: bizonyos feltételek esetén a találmány hasznosítására hatósági engedély, a jogosult hozzájárulása nélkül is • Elsősorban szegény országok közegészségügyi problémáinak kezelésére • 2001-ben a WTO elfogadta a TRIPS megállapodás és a közegészségügy kapcsolatáról szóló Doha-i nyilatkozatot

39. A Doha-i deklaráció • Megengedi oltalom alatt álló gyógyszer generikumának (lásd a következő szemeszterben!) kifejlesztését a szabadalmi oltalom alatt is, de csak fejlődőországok részére • fejlődő ország: • az ENSZ listáján ilyenként szerepel • egyéb olyan WTO-ország, amelyik a TRIPS Tanácstól ilyen lehetőséget kapott • nem-WTO ország, ami az OECD-listán per capita GNP<745 USD • elsősorban HIV/AIDS, TBC, malária szerei

40. A dohai deklaráció • A fejlődő országnak bizonyítania kell, hogy megkísérelte az eredeti terméket beszerezni, de az nem sikerült (kivéve hirtelen katasztrófa esetét) • általában a szabadalom tulajdonosának egyetértése szükséges, ő jogdíjat is kap

41. Apropó, hol van Doha? Az Arab- (Perzsa-) öböl menti ország (az Egyesült Arab Emirátusoktól északra): Katar fővárosa

42. A dohai megállapodás • Az EU aláíró, így ránk is vonatkozik! • 816/2006 (EK) közösségi rendelet • Olyan címkézés, ami megakadályozza a re-exportot • A re-exportot meg kell akadályozni, az ennek megakadályozására kijelölt hatóság nálunk az Országos Gyógyszerészeti Intézet lásd a következő szemeszterben: • ha ilyet észlel, megtiltja forgalmazását, s a vámhatóság elkobozza és megsemmisíti: 1995. évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi oltalmáról, 83/H §.

43. A szabadalmi jogviszony alanyai • a szabadalom jogosultja • mindenki más (aki az előző jogát tiszteletben kell tartania = abszolút szerkezet) • A szabadalom jogosultja: • maga a feltaláló • más (a szabadalom, sőt: a szabadalmi igény is forgalomképes, átruházható és örökölhető!) • lehet szerzőtársi kapcsolat = több feltaláló van, közöttük szerződés, ilyen hiányában a szerzőségi arány egyenlő

44. A feltaláló személyhez fűződő jogai időben korlátlanok, forgalomképtelenek és csak az adott személy érvényesítheti • Névjog • Feltalálói minőségének elismerése • A szabadalmi iraton e minőségében feltüntessék (ez a jog a feltalálót akkor is megilleti, ha nem ő a szabadalmas) • Dönthet, hogy titokban tartja vagy nyilvánosságra hozza a találmányt

45. A feltaláló és a szabadalmas vagyoni jogai • A szabadalmas a szabadalommal oltalmazott találmány felett kizárólagos hasznosítási és rendelkezési joggal bír • előállítás • forgalomba hozatal • használat (kivéve magánhasználat, egyes esetekben – pl. gyógyszerek – kísérletek végzése, lásd a következő félévben!)

46. A szabadalmas alapvető kötelességei • A találmány feltárása: közlés a „társadalommal” olymértékben, hogy ennek alapján szakember a találmányt megvalósíthassa • A találmány hasznosítása: a nemzetgazdaság szükségleteinek megfelelően • maga • másnak ad hasznosítási engedélyt (licencia), de nem megfelelő hasznosítás esetén kényszerengedéllyel másnak • A szabadalmi oltalom fenntartása: minden évben fenntartási díj

47. Szolgálati találmányok • Szolgálati találmány: ha a feltalálónak munkaviszonyából eredő kötelessége, hogy új műszaki megoldásokat kidolgozzon • Ekkor törvény alapján a munkáltatóé a szabadalmi igény, de • az ismertetéstől számított 90 napon belül nyilatkoznia kell, hogy igényt tart-e rá. Ha elmulasztja: a feltalálóé a szabadalmi igény • Ha a munkáltató bejelenti igényét: • ésszerű határidőn belül szabadalmi bejelentést tesz • titokban tartja, és know-how-ként hasznosítja • A feltalálót a személyhez fűződő és – bizonyos értelemben - a vagyoni jogok megilletik!

48. Alkalmazotti találmányok • Alkalmazotti találmány: ha a feltalálónak nem munkaviszonyából eredő kötelessége, hogy új műszaki megoldásokat kidolgozzon, de olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása a munkáltató tevékenységi körébe tartozik • A szabadalom ekkor a feltalálót illeti meg, de • a munkáltatónak a hasznosításra van joga, az ismertetéstől számított 90 napon belül nyilatkoznia kell, hogy hasznosítani kívánja-e a találmányt

49. A szabadalom tárgyi, területi és időbeli hatálya • Igénypontok = mire terjed ki a szabadalom • Területi hatálya: a Magyar Köztársaság • Az oltalmi idő: 20 év, a bejelentés időpontjától számít (visszaható hatállyal) megadása időt vesz igénybe, közben más is bejelentheti – az első megadott szabadalom bejelentésének idejétől számít

50. Az EU-ban érvényes kiegészítő szabadalmi oltalom • Kiemelkedően innovatív termékeket jutalmaznak ezzel • Mit jelent: a 20 év lejárta után újabb, a „kiegészítő” oltalmi idő kezdődik • Az ú.n. központosított eljárással engedélyezett gyógyszerek (lásd a következő szemeszterben!) kapnak +5 év kiegészítő szabadalmi oltalmat (Supplementary Protection Certificate)