310 likes | 1.11k Views
Az első világháború és a trianoni béke gazdasági és társadalmi következményei. Ausztria – Magyarország gazdasági helyzete 1914 előtt. 1914 előtt: a Monarchia közepesen fejlett ország Jelentős belső egyenlőtlenség jellemezte
E N D
Az első világháború és a trianoni béke gazdasági és társadalmi következményei
Ausztria – Magyarország gazdasági helyzete 1914 előtt • 1914 előtt: a Monarchia közepesen fejlett ország • Jelentős belső egyenlőtlenség jellemezte • Leggazdagabbak: Cseho. és Au.; Mo. közepes, legszegényebbek: Galícia és Bukovina • 19. sz.: gyors iparosodás – fejlődő gazdasági munkamegosztás, állami beavatkozás • Erősödő külkereskedelem és összetartozás • Nemzetiségi kérdés: liberális alapon • Erőteljes német kapcsolatok (függés) kialakulása
A világháború alatti gazdasági változások Európában • Állami beavatkozás a gazdasági rendszerbe • Technikai, gépipari és nehézipari fejlődés • A mezőgazdasági és polgári gazdasági ágazatok visszaszorulása • Óriási infláció, eladósodás (állam + magán) • Szociális nehézségek, nyomor, ellátási problémák, járványok • 10 m. népességveszteség, csökkenő munkaerő • Haszonélvezők: gyors karrierek, hadiszállítók
Ausztria veszteségei 1919-ben A monarchiában: államalkotó, fejlett ipari ország 1914 előtt: a Monarchia területe: 676 443 km2 1919: kényszerbéke St. Germainban, maradt 85 533 km2; a volt terület 80 %-a elvszett. Veszteség: cseh, galíciai, bukovinai, dalmát és isztriai, dél-tiroli területek Maradék népessége: 6,5 millió fő Ebből Bécs: 2,5 millió fő Egyoldalú ipari országgá vált, agrárimportra szorult Eladósodott, instabil rendszer, tőkemenekülés
Magyarország gazdasági veszteségei (1) • 1 millió ember meghalt, 2 millió munkaképtelen – megváltozott a munkaerő-szerkezet, főleg az agrárnépesség (férfiak) pusztult. • 1920. 06. 4. A trianoni kényszerbéke aláírása • Mo. területének több mint 70 %-a elveszett • Szétesett az 1914 előtti külkereskedelmi rendszer, Németország szerepe erősödött • Nem voltak exportálható készletek • Elvágták az egybetartozó gazdasági régiókat • Elcsatolták a nyersanyagkészleteket
Magyarország gazdasági veszteségei (2) • A településhálózat változása: nagyvárosok • Az infrastruktúra szétesése, a vasút • Vagyonveszteség, az ipar szerepének erősödése • Felbomlott a belső piac, állami beavatkozás, készletgazdálkodás • Fogyasztáskorlátozás, jegyrendszer • Éhezés, nyomor egy agrárországban • 1918-21 között: megszállás, az ország kirablása • Állami fizetési nehézségek – hatalmas infláció • A munkaerő-mobilitás lehetősége lecsökkent
A kényszerbéke társadalmi következményei • A magyar történelem legnagyobb vesztesége, a népesség 60 %-a került más állam területére • Maradt: 8 millió fő (mobilitás) • Csonka-Magyarország: népsűrűség nőtt • Családok, rokonsági kapcsolatok estek szét • Óriási lelki trauma (irodalom, közgondolkodás) • Áttelepülési hullám (barakkok, vagonlakások), mintegy 400 000 ember menekült vissza • Megváltozott társadalmi struktúra (földnélküli arisztokraták, hivatal nélküli középosztály stb.)
A stabilizáció évei Pénzügyi stabilizáció • Háború alatt: fedezetlen papírpénz-kibocsátás • 1920: defláció (Hegedűs Lóránt): pénzmennyiség-csökkentés – stabil értékviszonyok – egyensúly • Köv: likviditási gondok, pénzszűke – nincs beruházás - egyszeri vagyonadó kivetése - 24 milliárd koronának csak a töredéke folyt be • 1921 végétől: irányított infláció • Inflációs pénzteremtés, valorizálatlan hitelek • Eladósodás – külső források szükségessége
A stabilizáció időszaka (2) Szanálási terv – Népszövetség, kapcsolatok Előírt feladatok: - infláció megállítása, jegybank létrehozása - 1926-ra költségvetési egyensúly megteremtése - megegyezés a jóvátételben a szomszédokkal - gazdasági újjáépítési terv - a korábbi (OMM) közös vagyon szétválasztása Eredmények (Korányi Frigyes pm): 1924.MNB (külső kölcsön), + ker. bankok erősödése 1926 végén: Pengő bevezetése (1,2 ak = 1 P)
A stabilizáció évei (3) Az agrárrendszer stabilizációja • 1920: Nagyatádi-féle földreform, 1,5 holdas parcellák osztása (kevés a fölös föld) • Világpiaci árak – nehéz külker – elmarad a deviza-beáramlás • Nagybirtok: birtokvesztés, majd lassú javulás • Kisüzemek: kevés változás, eladósodás (1935-ben: az üzemek 73%-a 5 holdon aluli) • Tőkehiány, gyenge termelékenység, gépesítettség • Agrárszegénység – szociális és politikai kérdés